Hogyan jött létre a fejlődés, az evolúció elmélete?
Úgy, hogy egy alkalommal, amikor hallotta a Lélek szavát, az ember úgy döntött, hogy nem cselekszi meg azt, csak később. Elhalasztotta, úgymond meghalasztotta az Isten beszédét.
Viszont A Lélek ezután is szólt hozzá, de mivel egyre gyakrabban elmulasztotta megcselekedni az Ő szavát, amit a lelkiismeretében hallott, egyre hihetetlenebbnek tűnt, hogy amit mond a Lélek, az lehetséges számára. Ezért végül már nem is merte megcselekedni azt, amit a Lélektől hallott, csak azt, amit a múltban hallottakból az ő értelmével felfogott.
Ahelyett, hogy cselekedte volna, a Lélek élő szavát, mindig az elméjében tárolta a hallottakat, ahonnét alkalomadtán előbányászott valamit. Így mindig azzal bajlódott, amit valamikor a múltban hallott, és nem azzal, amit a jelen pillanatban mondott neki az Isten. Ily módon ő mindig az elméjében tárolt dolgokból élt, amelyek miatt sosem tudott jelen lenni, avagy rajta lenni a jelen, Isten jelén. Így helyezte át saját magát Isten jelen-létéből, a saját elméjébe, az Isten élő valóságából a halott elméletbe. És így született meg az idő, amely egyre csak fogy, és a tér, amely egyre csak szűkül, és a koporsóban ér véget.
A fejlődés elmélete, tehát nem más, mint a bibliában bemutatott tudás fája, aminek gyümölcse halál és kárhozat. (Nem véletlen, hogy az agy szerkezete a lombhullató fa szerkezetéhez hasonlít.)
Aki még mindig fej-lődni akar, az még mindig a fejében kívánja tárolni és halmozni az ismeretet ahelyett, hogy cselekedné azt, amit a Lélek mond neki. Minél többet tárol az ember a fejében, annál rohamosabban fogy az ő ideje, és annál gyorsabban szűkül az ő élettere, míg végül meghal, és kárba vész a lélek.
A bűn nem más, mint az elmében tárolt hibás gondolati sémák, életellenes minták, programok, hazugságok, életellenes tapasztalatok, amelyek megakadályozzák a lelket abban, hogy kijöjjön az elme-életből, az elme börtönéből, és visszakapcsolódjon az Úristen Lelkéhez, és abból éljen.
Ezeket az életellenes mintákat csak az Élő Isten tudja kitörölni az ember elméjéből, de csak azok számára, akik mernek szembesülni a valósággal, és szabad akaratukból hozzá fordulnak segítségért és látásért.
Jézus azt mondja, hogy szükséges az embernek újjászületni víz, és lélek által, különben nem láthatja az Igazságot, Isten országát. A víz nem más, mint az Ő beszéde, amely semlegesíti a bennünk lévő életellenes mintákat, bűnöket. A Lélek pedig az Élő Isten ereje, amely természetfeletti módon elvégzi a tisztítás abban a személyben, aki szabad akaratából hozzá fordul, és kéri tőle.
Az igazságban tehát nincs fejlődés, ugyanis az igazság, nem a fejben tárolt gondolati minták összessége, hanem az Ég és a Föld Teremtőjével ápolt élő kapcsolat, amelyen keresztül az ember minden pillanatban azt kapja, amire épp szüksége van anélkül, hogy tárolnia, raktároznia kellene bármit is az ő elméjében. Ez a mindennapi kenyér. Aki tárolni akar az elméjében, újból kijön az édenből, Isten jelenlétéből, és átmegy az elme-életbe, ami halál.
A víz és a Lélek, avagy Jézus tanítása és Isten ereje, a bűnbocsánat által, avagy a bennünk lévő életellenes minták eltörlése által helyreállítja a Teremtő Isten és a Teremtett Ember közötti élő kapcsolatot, amely révén meggyógyul és örökkön él az emberi lélek. Viszont ezt nem lehet elérni semmilyen emberi technikával, tudással, gnózissal. Ez ajándék az Élő Istentől, az ég és a Föld Teremtőjétől azok számára, akik mint alázatos gyermekek hozzá fordulnak, és örömmel fogadják azt. Ezt mondja Jézus: Tanuljátok meg tőlem, hogy én alázatos szívű vagyok, és szelíd, és nyugalmat találtok a ti lelketeknek.
Nagyon fontos megértenünk, hogy ezt az ajándékot csak az kaphatja meg, aki megalázza magát, mint egy kisgyermek, és kéri Istentől. Ő senkire sem fogja ráerőltetni azt. Aki nem kéri, nem fogja megkapni ezt az ajándékot, megmarad a testi identitásban, aminek következtében a test halálával együtt eltorzul, és kárba vész a lélek.
Keressetek, és (meg-)találtok, kérjetek, és adatik néktek! Aki megismeri, és megtartja az én beszédemet, velem együtt legyőzte a halált!
Jézus Krisztus
A TERMODINAMIKA ELSŐ TÖRVÉNYE BIZONYÍTJA A POKOL ÉS A MENNY LÉTEZÉSÉT