Heltai Jenő szerint „…az sose rab, aki lélekben szabad. Az akkor is, ha koldus, nincstelen, gazdag, hatalmas, mert bilincstelen.” Tehát a szabadság vagy a lélekben van, vagy nincs.
Mit gondolsz, hogyan szólhatna egy tesi jólétben dúskáló ember lélekből? Avagy az ő testi jóléte nem arról tesz-e bizonyságot, hogy ő a földi mennyországban, a test mennyországában hisz, és nem a lélek mennyországában? Ha fordítva lenne, élete idejét és erejét a földi kincsek helyett a mennyei, lelki kincsek megszerzésére fordítaná, és a szabadulás szavait az ajkain hordozná.
Jézus szerint a szív teljességéből szól a száj. Ha valakinek a szíve a földi, mulandó jóval van telve, és arra fordítja minden idejét és erejét, hogy szólhatna a mennyei, avagy a lelki jólétről úgy, hogy az mennyei/lelki jólétet szabadulást adjon másoknak?
Az életmód tanácsadók szava senkit sem tud megszabadítani, mert ők a testi jólétből szólnak, és nem a lelki békéből és szabadságból.
Ha a test jólétéből lehetetlen szabadulást szólni, mit gondolsz, hol születhetnek a szabadulás szavai?
A vakoknak nincs szükségük bibliára, annak tanításaira, mert ragaszkodnak a sötétséghez. Aki nem ragaszkodik a sötétséghez, kér, és kap látást.
Aki nem lát, mert vak, úgy gyilkol, hogy nem is tud róla. Gyilkosokkal rázunk kezet nap mint nap, gyilkosoknak mosolygunk, gyilkosokkal ölelkezünk, gyilkosokkal örvendezünk, akikkel egyetértünk abban, hogy az ellenség odaát van, valahol az óperenciás tengeren is túl, és a televíziók képernyőjén is túl.
Na de ki az, aki rendszeresen ölelkezik a gyilkosokkal, ki az, aki mosolyog nekik, és ki az, aki ünnepel velük? Hát nem egy másik gyilkos?
A látás bizony kellemetlen, és fájdalmas, de azok számára, akik már ettek a tudás fájáról, szükségszerű, mert látás nélkül az ember fütyörészve gyilkol, miközben azt hiszi, hogy a rosszhoz, a halálhoz, amit a környezetében lát, semmi köze nincsen. Sőt, úgy gondolja, hogy fel kell kutatni, és el kell pusztítani a gyilkosokat. És ráadásul még igaza is van, mert valóban ez a teendő. Meg kell találni, le kell leplezni, és el kell pusztítani a gyilkost. Saját magunkban.
A látás tehát kellemetlen, de anélkül, nem lehet abbahagyni a gyilkolást. Viszont a látás a Bibliában leírtak ismerete nélkül egy olyan hatalmas teher, amely öngyilkosságba taszítja az embereket. Szerinted Júdás azért ölte meg magát, mert fogalma sem volt arról, mi történik körülötte, vagy inkább azért, mert tökéletesen látta, mi történt, de már túlságosan el volt távolodva Jézustól, az élet szavától, amibe megkapaszkodhatott volna?
Látás nélkül senki sem szabadulhat meg a tudás fájának gyümölcsétől, ami a gyilkosság, és a halál.
Te most épp mit csinálsz? Magadon kívül gyilkolsz másokat, és haladsz a feneketlen szakadék irányába? Vagy gyilkolod magadat, és haladsz a feneketlen szakadék irányába?
…vagy látsz, és engeded, hogy Krisztus beszéde elpusztítsa szívedben a gyilkost, hogy a te szemeid ne lássanak halált soha örökké?
Előbb-utóbb mindenki látni fog, és bizony jobb előbb, mint utóbb.
Adja a Magasságos Isten, hogy láss, de csak vele, mert a látás nélküle mindenkit a Júdás sorsára juttat.
„Nem rabolhatja el senki az erősnek kincseit, bemenvén annak házába, hanemha elébb az erőset megkötözi és azután rabolja ki annak házát.” Márk 3:27
MIT TENNÉL, HA RAJTAD MÚLNA, HOGY KI FOG-E ROBBANNI A HÁBORÚ?
NOÉ BÁRKÁJA VÍZÖZÖN, HOLLÓ, GALAMB, LÓ, DISZNÓ KUTYA JELENTÉSE