Az a legfájdalmasabb és legkellemetlenebb dolog az igazságban, hogy az ego képtelen azt megvalósítani. Az ÉN-test számára égető minden szó, amit Lélek által mondhatok, mert bár tudja ő is, hogy igaz, azzal is tisztában van, hogy számára lehetetlen. Ezért kigúnyolja az igazságot, a nevetség tárgyává teszi azt, csúri-csavarja, megváltoztatja. Biblia nyelvezettel élve káromolja a Szent Lelket.
Minden alkalommal, amikor Mennyei Atyám lelke által szólok, sarokba szorítom az ÉN-t, mert olyan dolgokat hallatok vele, amelyekről ő is tudja, hogy igazak, de számára elérhetetlennek, megvalósíthatatlanok. Ezért ha mégis megvalósulnak, nem ő kapja a dicséretet, hanem a kegyelmes Isten, aki megvalósította azt, ami az ÉN számára megvalósíthatatlan. Ekképp teljesedik be, amit Isten Lelke szól Pál apostol által, miszerint a lélek cselekedeteivel megöldököljük a test cselekedeteit, az igazság kijelentésével elvéve az alkalmat a testtől, hogy uralkodjon a lélek felett.
Az igazság hallatán tehát csak a test szomorkodik, de a lélek örül, mint ahogy a test akaratának cselekvésekor a lélek szomorkodik, de a test örül. Viszont tudhatjuk a Krisztus Lelke által, hogy míg az én-test akarata betegséggel, fájdalommal és halállal jár, a Lélek kívánsága örök életet ad azoknak, akik teljesítik azt. Merítkezzünk be tehát a Lélek kívánságába, hogy az élet üde illata legyünk egymás örömére, és azok számára, akiket a halál bűze fojtogat.