Kategóriák
Uncat

SZIMULÁCIÓ

Kiáltó Szó a Pusztában
Kiáltó Szó a Pusztában
SZIMULÁCIÓ
/

Azért gyengülünk, öregedünk, és betegszünk meg, mert egy olyan szimuláció részei vagyunk, amely életellenes utasításokat és kódokat helyez az elménkbe. Ezt a szimulációt mi életnek hisszük, a szimuláció fogalmát pedig úgy kezeljük, mintha kívülállók lennénk, miközben mi is a szereplői vagyunk annak. 

FIGYELMEZTETÉS

Aki nem az igazság megismerésének őszinte szándékával olvassa, vagy hallgatja e szavakat, átkot vesz magára anélkül, hogy tudná, mit cselekszik.

Mit jelent ez? Akiben nincs alázat és vágy az igazság megismerésére, bele fog ütközni ezekbe a kijelentésekbe, és arra kényszerül, hogy megvédje a saját igazát. Fellázad, okoskodik, gúnyolódik, próbálja bebizonyítani saját magának, hogy én milyen hülye vagyok stb.
Ekképp megerősödik abban a hazugságban, amely eddig is megbetegítette és leuralta az ő lelkét. Így még jobban elzárja magát attól az igazságtól, amely kiszabadíthatná a lelkét abból a mélységes sötétségből, amibe bele került, a tömegszellemet követve. Végül pedig meghal a test, és kárba vész a lélek.

Tehát ugyanaz a kijelentés áldás azok számára, akik éhezik az igazságot, és vágynak a lelki szabadságra, és átok azok számára, akik önmagukat intelligensnek gondolván, kevélyen fellázadnak ellene, továbbra is a testi gondolkodás börtönét választva.

Hála pedig az Istennek, a ki mindenkor diadalra vezet minket a Krisztusban, és az ő ismeretének illatját minden helyen megjelenti mi általunk. Mert Krisztus jó illatja vagyunk Istennek, mind az üdvözülők, mind az elkárhozók között; Ezeknek halál illatja halálra; amazoknak pedig élet illatja életre.”

„Most örülök, nem azért, hogy megszomorodtatok, hanem hogy megtérésre szomorodtatok meg. Mert Isten szerint szomorodtatok meg, hogy miattunk semmiben kárt ne valljatok. Mert az Isten szerint való szomorúság üdvösségre való megbánhatatlan megtérést szerez; a világ szerint való szomorúság pedig halált szerez.”

Pál

A szimuláció nem tudja magáról, hogy szimuláció. De ha elmondják neki (bele ültetik a programot), hogy létezik szimuláció, ő arról, mint külső dologról ‘fog gondolkodni’, és ő maga is létre fog hozni más szimulációkat. Így fel sem merül benne annak gyanúja, hogy ő csupán egy szimuláció, és örökre bezárja magát a szimulációba, amelyet valóságnak hitt.
Biblia nyelvezettel ugyanez: Ha az ember hallja, hogy létezik bűn, azt rögtön magán kívül kezdi keresni. De amíg magán kívül keresi, nem látja meg saját magában a bűnt, ami elválasztja, és egyre csak távolítja őt az élettől. Mt 7,3
Amíg az ember újjá nem születik Jézus tanítása, és Isten ereje által, egy szimulációban éli az életét anélkül, hogy tudna arról. A szimuláció törvénycsomagját a bűnök, az életellenes gondolatok, képezik, amelyek fel vannak telepítve az ő elméjére.
Ezeken az életellenes gondolatokon, bűnökön keresztül csapolja le a rendszer, a szimuláció az emberek életenergiáját (lelkét), míg elfogy. És elfogy, mert az életellenes gondolat, a vírusos gondolkodás nem kaphat végtelen élenergiát, mert tolvaj és rabló, önmagának él.
Ekképp torzul el, és sorvad el a lélek, amely a test halála után Jézus szava szerint a gyehenna tűzében fog égni. De miért? Azért, mert a szokásos programokat (bűnöket), amelyeket belé ültettek, többé már nem tudja futtatni. Ez olyan, mint, amikor az autónak a motorja leég, mert terhelés nélkül, maximum fordulatszámon járatják. Amikor a test meghal, és bomlásnak indul, a lélek továbbra is a testben lesz, és terhelés nélkül, maximum fordulatszámon fog pörögni. Így fogja égetni, emészteni önmagát a saját gyehennája tüzében.
Pokol közeli állapot az, amikor az ember egy baleset következtében hirtelen elveszíti a lehetőséget, hogy a szokásait, a rutinos cselekedeteit gyakorolja. Amíg a test létezik, és van telefon, vagy televízió, az ideiglenes enyhülést ad a léleknek. De bele merünk-e gondolni, hogy mi történik akkor, amikor a testi szemeink világa is elvétetik, de az „élettudatunk” továbbra is létezni fog úgy, hogy semmit sem cselekedhetünk, és nem élhetünk meg abból, amit addig rutinszerűen cselekedtünk, és éltünk? Mk 7:8
Bele merünk-e gondolni abba, hogy mi történt azokkal a személyekkel, akiket lélegeztető gépen, mesterséges altatásban tartottak, és nem volt már lehetőségük felébredni egy rémálomból⁉
⚠Az alábbi felvételt csak az hallgassa meg (a saját felelősségére), aki alázattal tudja kérni az Ég és a Föld Teremtőjét, hogy megérthesse ezeket a gondolatokat.