/
- Gonoszság van, de nem a gonoszság öli meg az embert, hanem az, hogy ő reakcióba lép a gonoszsággal, a gonosz-ággal. Aki nem lép reakcióba az igazsággal, az igaz-ággal, Krisztus szavával, automatikusan a gonosz-ággyal lép reakcióba, amely elpusztítja őt.
- Mivel az igazság választ bennünket, és nem mi az igazságot, könnyebb megtalálni, mint megtartani azt.
- Aki nem vállalja fel az igazságot, úgy jár, mint gyerekek a ruhával: Egy idő után kinövik. Megnövekszik az ego és az intelligencia, és már nem fog elférni az igazságban, sem az igazság őbenne. Ekképp elszakadnak egymástól. És mivelhogy igazság nélkül nincs élet, a gyermek, aki nem ölti magára az igazságot, elveszíti az életet, kárba vész az Ő lelke.
- Gonoszság van, de nem a gonoszság öli meg az embert, hanem az, hogy ő reakcióba lép a gonoszsággal, a gonosz-ággal. Aki nem lép reakcióba az igazsággal, az igaz-ággal, Krisztus szavával, automatikusan a gonosz-ággyal lép reakcióba, amely elpusztítja őt.
- Nem az a baj, hogy sietsz, hanem az, hogy lejtőre sietsz. Ott pedig fájdalom van, sötétség, reménytelenség és halál.
- Csupán egyetlen dolog van az életben, ami állandó, és az nem más, mint a változás. Az ember változik, és élete utolsó napjáig meg nem szűnik változni. A kérdés csupán annyi, hogy hogyan, és mi szerint változik ő?
Minden formálja az emberi lelket, amivel reakcióba lép ő.
Ha valaki a halott dolgokkal lép reakcióba, a betegség, a romlás és a halál irányába változik az ő élete. Például, ha folyton a már nem létező múltról beszél, vagy a még szintén nem létező jövőn ábrándozik, a halál felé közeleg. Amennyiben halott, élettelen dolgokra fordít fokozott figyelmet, folyton azokat rendszerezi maga körül, és az ő fejében, szintén a halált hívogatja. Ha embertársai múltról, jövőről, és élettelen dolgokról szóló gondolatait forgatja magában, élettelenné teszi a saját lelkét.
„Boldog ember az, a ki nem jár gonoszok tanácsán, bűnösök útján meg nem áll, és csúfolódók székében nem ül; Hanem az Úr törvényében van gyönyörűsége, és az ő törvényéről gondolkodik éjjel és nappal. És olyan lesz, mint a folyóvizek mellé ültetett fa, a mely idejekorán megadja gyümölcsét, és levele nem hervad el; és minden munkájában jó szerencsés lészen.
… a gonoszok útja pedig elvész.”
Zsoltárok könyve, első fejezet