Az igazi rabszolgaság akkor kezdődik, amikor elhisszük, hogy itt a Földön elérhetjük a szabadságot, és még tenni is akarunk azért, hogy szabadok legyünk. Ezen a Földön akkor voltunk a legszabadabbak, amikor gyermekek voltunk, függetlenül attól, hogy milyen volt a gyermekkorunk, mert ha rabok is voltunk, nem tudtunk róla, hogy rabok vagyunk. A rabság akkor vált igazán fájdalmassá, amikor tudomást szereztünk róla. És bár fájdalmas a rabság tudása, teljességgel lehetetlen szabaddá válni anélkül, hogy tudomást szereznénk arról, hogy rabok vagyunk.
Az a bizonyítéka annak, hogy rabszolga vagy, hogy meggyengülsz annak ellenére, hogy nem akarsz meggyengülni, megbetegedsz annak ellenére, hogy nem akarsz megbetegedni, és meghalsz annak ellenére, hogy nem akarsz meghalni. A Földön mindenki rabszolga. Amíg a Földön vagyunk, mindannyian rabszolgák vagyunk. És ezt a rabszolgaságot senki sem kerülheti el. Minél inkább el akarja kerülni az ember a rabszolgaságát, annál jobban megkötözi magát. Amíg a Földön élünk, csupán egy dologban dönthetünk. Abban, hogy az önkéntes rabszolgaságot választjuk, vagy pedig a kényszer rabszolgaságot.
A kényszer rabszolgaság az, amikor akaratunk ellenére ki vagyunk szolgáltatva a földi törvényeknek, a test fokozatos meggyengülésének, leépülésének, a megbetegedésnek, az elmúlásnak és a halálnak. Az önkéntes rabszolgaság pedig az, hogy a földi életünket önként felajánljuk Istennek. Teljes mértékben Őrá bízzuk az életünket. Ez pedig azt jelenti, hogy a mulandó testünket önként rabszolgává tesszük, alárendelve azt Isten akaratának. Ekképp a test már nem azt cselekszi, amit akar, hanem azt, amit Isten Lelke akar. Azonban mivelhogy a Lélek akarata élet, aki a testét önként Isten akaratának rabjává teszi, megnyerte a lelke szabadságát, üdvösségét, és már itt, a Földön meglátja a mennyek országát, a test halála után pedig bemegy az örök életre.
Viszont, aki a test szabadsága mellett dönt, a kényszer rabszolgaságot választja, mert a test semmikképp sem csinálhatja azt, amit akar, csak ideig óráig, mivelhogy a test akarata, ahogy Pál apostol is mondja, halál. És minél szabadabb akar lenni a test, annál nagyobb rabságot hoz magára és gazdájára, a lélekre. És a test kívánsága által választott kényszer rabszolgaságban fennáll a veszélye, hogy a lélek örökre a test rabja marad, még a test halála után is. És ez maga a kárhozat.
Aki önként választja a rabszolgaságot azáltal, hogy a testét alárendeli a Lélek akaratának, valójában a szabadságot választotta, amelyet örökre megtarthat, mert a léleknek a test halála után is lesz lehetősége Isten által a jót cselekedni. Azonban, aki a test szabadságát, a test kívánságának teljesítését választja, és azáltal a kényszer rabszolgaságot, eldobja a lelke szabadságát, amelyet örökre megtarthatna. És ezzel a kárhozatot választja.
„
| 1Kor 9,19 |
Mert én, noha mindenkivel szemben szabad vagyok, magamat mindenkinek szolgájává tettem, hogy a többséget megnyerjem.
|
”
Ingyen kaptátok. Ingyen adjátok!
https://kialtoszo.hu/jartam-a-pokolban/
https://kialtoszo.hu/baleset-halaszat-kozben/
https://kialtoszo.hu/miert-kuld-isten-gonosz-lelket-az-emberre/