Miért nem tudják az emberek megállítani a rosszat, ami elkezdődött?
Márciusban ezt a két üzenetet küldtem Csabinak, Rézlerről is adott álmot az Úristen. Ő egy rövidke videóval válaszolt, amelynek lényege az volt, hogy én bolond vagyok. 😥
1. Február 19.
Szia Csabi! Nem akarlak zavarni, csak röviden mondom el az álmot, amit láthattam veled.
Az erdőn voltál. Akartál építeni valamit. Az alapot kiraktad kővel. A kövek szépen egymás mellé voltak helyezve, de víz jött fel a talajból, és a kövek el kezdtek mozogni, lebegni a víz felett.
Az álom magyarázata megtalálható a Máté evangéliumának 7. részében a 24. bekezdéstől.
A mai felvétel vége felé beszélek arról, amelynek címe Városról vidékre, de nem várom el, hogy meghallgasd. A pontos magyarázat a fent említett helyen található. Mivel téged láttalak, elküldtem neked is. Kívánom, hogy az Úristen fordítsa javadra, épülésedre.
2. Március 12
Szia Csabi!
Az Úristen mutatott egy fontos dolgot az éjjel. Nem rosszindulattal írom, amit írok, hanem istenfélelemmel, féltéssel és azzal az őszinte reménységgel, hogy meg fogod érteni, és te is imádkozol ahhoz, aki ezeket a figyelmeztetéseket adja, hogy segítsen nektek elkerülni a bajt, és valóságosan véget vetni azoknak az eseményeknek, amelyek elkezdődtek 2024 februárjában.
A rövid álomkép, amit láttam: Elindultál egy matraccal a fejed fölött, de kissé lődörögtél, mintha ittas lettél volna. Elértél egy nagy ágyhoz, amelyben Laci és Júlia aludtak, és rájuk estél. Ők teljesen be voltak takarva, és nagyon mélyen aludtak. De amikor rájuk estél, felébredtek.
Megpróbálom röviden elmondom a megértést, amit kaptam. Kérlek, vizsgáljátok meg, és imádkozzatok, mert Isten ennél többet ad nektek, ha Tőle kéritek.
Mit jelent az, hogy Laci és Júlia mélyen alusznak? Azt, hogy Laci visszavitte Júliát a testiségbe, a paráznaságba. 45 évesen elölről kezdték az Ádám és Éva történetét, mint valami tinédzserek, ami teljesen bealtatta őket. Ugyanis a testiség és a paráznaság elveszi az ember lényegi látását, bevakítja a lelkét. Júliának a betegség és a vele történt nyomorúság által lett volna esélye felébredni, de a pszichiátria és most a paráznaság visszavitte őt az alvásba. Imádkozom, hogy ne nehezteljek Lacira, amiért ezt tette Júliával, mert test szerint én sem vagyok különb, mint ő. Isten azt mutatta, hogy velük ellentétben te ébren vagy. Nem vagy józan, mert még te is testi vagy. Nem vagy abban a mély álomban, amiben a friss szerelmes, tinédzserek vannak, mert te igyekeztél a törvényes úton maradni. A törvény pedig segít az embernek az ébredésben. Mennyivel inkább az igazság, a Krisztus beszéde?
Azonban azáltal, hogy találkozgattok, baráti összejöveteleket szerveztek, félő, hogy bele fogsz zuhanni abba az állapotba, amelyben ők vannak. Tehát, ha találkoztok, két lehetőség van. Vagy ők ébrednek fel, és józanodnak ki abból a kábulatból, amibe vitte őket a paráznaság. Viszont ehhez szükséges, hogy ti éberek legyetek, és ne köztes állapotban. Vagy pedig te (ti) fogsz paráznává válni, még jobban visszaesni a testbe, és bealszik a lelked, ami maga után vonja azt, hogy folytatódni fog, ami 2024-ben elkezdődött, és még rosszabb állapotba kerültök.
Ezt leírtam Rézlernek is, mert az Úristen róla is mutatott képeket. Ha egy ember bűnben van, és egy barátja hamis módon megvigasztalja őt, és elveszi tőle a szembesülés és azáltal a tisztulás lehetőségét, akkor magára veszi annak az embernek a bűneit és azok következményét, az ő nyomorúságát. Pontosan úgy, ahogy történt Júlia és Annamária között, amikor is a sok együttlét által Annamária magára vette Júlia bűneit, és azok következményét, ami miatt szinte elveszítette az életét. Persze, mint tudjuk, Annamárián nemcsak a Júlia és a saját bűnei miatt csattant az ostor.
Amit itt leírok, az nem az én elméletem, hanem örökkévaló törvény, ami működik akkor is, ha ismerjük a Bibliát, és akkor is ha nem ismerjük azt.
Szeretném hangsúlyozni, hogy Isten nem a baráti összejövetelek ellen beszél, hanem az ellen, hogy mi a baráti összejöveteleket arra használjuk, hogy elkerüljük a szembesülést, a tisztulás és a gyógyulás lehetőségét. Mi ketten is ezt csináltuk annak idején. Barátkoztunk, sörözgettünk, filmezgettünk, poénkodtunk és nagyokat nevettünk, amivel a szőnyeg alá sepertük azokat a problémákat, amelyeket a bűneinkkel halmoztunk. Ennek következménye az lett, hogy két ember szinte elvesztette az életét. Tehát, ha az én jelenlétemmel hamis vigaszt és megnyugvást adok egy olyan embernek, akinek szembesülnie kellene a viselt dolgaival, és le kellene azokat rendezze Isten és ember előtt, azzal magamra veszem az ő bűneit, és azok következményét, az ő nyomorúságát. Levike lassan fél éve be van zárva egy szanatóriumba, amiért ezt tette veletek azok után, hogy Isten neki is megmutatta, hogy valami nagyon nem stimmel az ikrek között. Az elején ő kapta azt az álmot, hogy Annamária lezuhan egy épületről, és Júlia teljesen közömbösen végignézi azt. Ennek ellenére azt cselekedte, hogy az ő jelenlétével, és barátságával hazuggá tette azt, aki figyelmeztetni próbált titeket általam. Hogy ez mennyire veszélyes, azt abból tudjuk, hogy a hamis barátsággal leplezett dolgok miatt Annamária az öngyilkosságba menekült. És azt követte a Júlia esete.
Laciról néhány éve olyan álmot adott az Úristen, hogy életemben először felriadtam álmomból. Megaláztam magam, és elmondtam neki. Pedig akkor semmit sem értettem, mert akkor még házasságban élt azzal a nővel. Abban az álomban pedig Júlia szerepelt. Most, ahogy Isten mutatta, ő teljesen alvó állapotban van a testiség és a paráznaság miatt. Ezért ha elolvasná ezeket a sorokat, akkor sem érthetné meg. Ezt teszi, amikor az ember közel ötven évesen sok paráznaság után visszamegy a tinédzserkori szerelem álomvilágába. Isten könyörüljön rajta, hogy valamiképp lássa meg, miben vannak, és tudja fellágyítani a szívét Isten előtt, hogy ne kelljen megtörténnie annak, amit abban a borzalmas álomban láttam Laciról. Csabi, féltőn, baráti szeretettel mondom neked, hogy amennyiben találkozgattok, és a találkozás arról szól, hogy a jó baráti összejövetelekkel továbbra is leplezve van az, amivel nekik szembesülniük kellene, azáltal magadra veszed az ő bűneit és azok következményét, mint ahogy Annamária magára vette Júlia bűneit és azok következményét. És azt te sem szeretnéd, a feleséged sem szeretné, a gyermekeid sem szeretnék. Sőt, még én sem szeretném.
Bár van bennem neheztelés, hogy azok után, amik történtek, ilyen könnyelműen veszitek a dolgokat, és baráti összejövetelekkel akarjátok magatokat felvidítani, ahelyett, hogy az egyenes, az Isten által felkínált, utat keresnétek, de nem haragudhatok rád, vagy Lacira, mert azzal nem lesz jobb sem nektek, sem nekem. Tudom, hogy a karnális elme számára ellenszenvesek ezek a szavak, és megpróbál meggyőzni, hogy az ellenségetek vagyok. Ezért fohászkodom értetek, hogy Istennek a Lelke adjon megértést ezen szavak mellé, hogy elkerülhessétek a még nagyobb bajt. Mi lehet annál nagyobb baj, mint hogy a húgaim eljutottak az öngyilkosság küszöbére, és szinte elvesztek?
Talán mondta Erzsike, hogy mielőtt Annamária belement a Marosba, azt az álmot látta, hogy Lilla kiesett az ablakon. Azután pedig azt, hogy lent kifogta. Néhány napja pedig azt látta, hogy Lilla meghalt. Nemcsak álmában, hanem a valóságban is reggelig zokogott. Miért kell ilyen figyelmeztetéseket adjon a Mindenható Isten? Miért kísértjük őt? Miért nem akarunk élni az Ő jóságával, megigazító kegyelmével? Most nagyon sok lehetőségünk van hamis módon könnyíteni a terheinken egy baráti összejövetellel, egy közös pizzázással, filmezéssel, italozással. De ezek a lehetőségek hirtelen elvétetnek, és ha az Úristen megvonja tőlünk a kegyelmét, egyik pillanatról a másikra olyan állapotba kerülhetünk, mint Annamária, vagy mint az a remetei fiatalember, akinek a feleségét meggyógyította Isten, de ő még azok után is meg akarta győzni az asszonyt, hogy tegye azt, amit ő: paráználkodjon másokkal. Ez az ember imádta az életet, a pénzt, a paráznaságot, tehát semmi oka nem volt arra, hogy öngyilkos legyen. De mégis, miután Isten megvonta tőle a kegyelmét, amellyel ő visszaélt, az a szellemiség, amellyel ő közösséget vállalt, a kötélre juttatta őt. Csergő sógorod mesélte, hogy az egyik nap még sörözgettek a komájával, és minden rendben volt. A másik nap pedig jött a hír, hogy a koma öngyilkos lett. Ez történik mindenkivel, aki hallja Isten megigazító szavát, de folyton megkeményíti a szívét Őelőtte, és visszaél az ő kegyelmével.
Imádkozom értetek, hogy tudjátok végérvényesen lezárni azt, ami 2024-ben elkezdődött, mert jelenleg még semmi sincs lezárva. Ha nem tetszik, amit írok nektek, semmi mást nem kellene tennetek, minthogy ti kérjétek Istent, hogy helyezze belétek az igazság szeretetét, és segítsen nektek megszabadulni minden olyan dologtól, amely fájdalmat és nyomorúságot hozhat a családotokra. Én szívesen elhallgatok. Sőt, szívesen meghallgatom, ha elmondjátok, hogyan vezet titeket Isten, és hogyan hozza helyre azt, amit ti elrontottatok. És szívből fogok örülni nektek és veletek. Adja Isten, hogy így legyen!
3. Rézlernek március 10.
Szia Zsolt!
Kérlek bocsáss meg nekem, amiért nehezteltem rád Annamária öngyilkossági kísérlete után, amiért segítettél Csabinak a szembesülés elkerülésében.
Te annak idején jól láttad a dolgokat, én pedig sajnos akkor még vak voltam. Amikor sörözgettünk, cigarettázgattunk, te többször mondtad, hogy Csabi bujkál ebben a szerepkörben, és ez nagyot fog csattanni. Persze, akkor én nem hallottam meg, amit mondasz, mert nem is akartam meghallani. Fontosabb volt, hogy mi jó barátok vagyunk, és szeressük egymást a magunk módján, és nagyokat nevetgélünk a poénjainkon. Ezért nem akartam ünneprontó lenni. Pedig te akkor valamit megsejtettél, amit én nem.
Mint te is tudod, 2024-ben a két húgom szinte elvesztette az életét. Az Úristen pedig azt mutatja, hogy a probléma oka, amely őket az öngyilkosságba kergette, nem szűnt meg. Semmi sincs megoldva. Az éjszakai álomban pedig téged mutatott a Mindenható Isten, amint egymás után gyújtottad a cigarettákat, és töltötted magadnak a pálinkát, ami lehet, hogy vodka volt.
Azt a megértést kaptam, hogy ha egy embernek súlyos megoldatlan problémái vannak, és egy másik ember segít neki abban, hogy elterelje figyelmét a megoldatlan problémákról, magára veszi annak az embernek az összes nyomorúságát, akinek ő emberi módon segít a vigasztalódásban.
Zsolt, ez nem tréfa. Itt két ember életéről van szó, akik a leplezett, mélyen elásott dolgok miatt szinte elvesztették az életüket. Tehát a probléma, amit magadra vettél, akkora, hogy emberi módszerekkel nem lehet megszabadulni attól. Sem pozitív gondolkodással, sem semmilyen más emberi eszközzel, vagy cselekedettel.
Fogalmam sincs, milyen állapotban van a lelked, mert nem találkoztunk már hosszú ideje. Viszont afelől megnyugtatlak, hogy amit írok, nem rosszindulattal írom, hanem féltéssel, azzal a szeretettel, amellyel viszonyultam hozzád, amikor Móni elhagyott. Nem kívánom sem neked, sem másnak, hogy a téboly, amely Annamáriát a rejtett dolgok miatt megkörnyékezte, megkörnyékezze.
Féltőn mondom, amit mondok, hogy az a probléma, amely a húgaimat az öngyilkosságba kergette, nincs megoldva. És ha te továbbra is emberi módon ‘segítesz’ Csabinak, azzal ártasz neki, és magadra veszed az ő nyomorúságát, amelyet azzal okoz, hogy kikerülve Istent, a maga módján próbálja elsimítani a dolgokat.
Korábban Isten mutatott álmot Laciról is, amelyből valósággal felriadtam. Ott is ugyanaz a helyzet, de ott még nyilvánvalóbb a dolog, ugyanis Júlia nincs meggyógyulva. És elmondtam Lacinak is, hogy a gyógyulásban semmilyen emberi módszer nem fog segíteni, csak az, ha Isten elé viszik a helyzetet, vállalják a bűneikkel való szembesüléseket, amelyek ide vezettek, és engedik, hogy Ő meggyógyítsa a lelküket. Zsolt, ez nem játék. Én hiszem, hogy helye van a baráti összejöveteleknek, a poénoknak, a kedvességnek, és mindennek. De ha ezek azt a célt szolgálják, hogy valaki, aki bajban van, elkerülje a szembesülést, és azáltal a valódi gyógyulás lehetőségét, súlyos bűnt követünk el egymás, és Teremtőnk ellen. És azt a terhet, amelyet a másik magának halmozott, magunkra vesszük, ami olyan állapotba vihet, ahova Annamáriát vitték azok a dolgok, amelyeket a szőnyeg alá sepertek hosszú éveken keresztül. Néhány alkalommal megkerestem Csabiékat még a tragédia előtt. Akkor én sem tudtam, miért kapom azokat az álmokat. Azt sem tudtam, mi van a dolgok hátterében. Elmondtam, amit Isten mutatott, de nem fogadták el az én szavamat. Levike szavait viszont elfogadták, aki hazuggá tett engem, és azokat a beszédeket, amelyeket szólhattam nekik, miközben tovább gyűlt a szemét a szőnyeg alatt. Mivel Levike nem ellenem fordult, hanem az ellen, Aki féltő szeretettel próbálta figyelmeztetni Csabi családját, hogy valami nem stimmel, Levike már több hónapja be van zárva egy szanatóriumba. Ez a következménye az érzelgős, emberi szeretetnek, amellyel segítünk egymásnak elterelni a figyelmet a problémák okáról. Mivel Csabi nem rendezte le a dolgait Istennel, és hazug megoldásokat választott, a barátai társaságát használja arra, hogy elkerülje a szembesülést és azáltal az igazi megoldást.
Azonban ezek az emberek magukra veszik mindazt, amit ő felhalmozott, és annak következményét is. Zsolt, én nem rossz indulattal írom, amit írok, hanem féltéssel. Nem azt akarom, hogy haragudjál Csabira, hanem inkább azt, hogy imádkozz magadért, és értük is, mert még mindig veszélyben van a családjuk. Ha még van benned alázat a Magasságos Istennel szemben, ha hozzá fordulsz látásért, meg fog mutatni mindent, amit látnod kell, még mielőtt nagyobb baj történne, mint amekkora eddig történt. Erzsike, mielőtt az Annamária tragédiája megtörtént volna, azt az álmot látta, hogy Lilla kiesett az ablakon. Most néhány napja újból adott Isten neki álmot, amelyben azt láthatta, hogy Lilla meghalt. Nem tudom, mi van előttünk, de én annak örülnék a legjobban, ha valóságosan véget érne ez az őrület. Nem úgy, ahogy mi gondoljuk, hanem úgy, ahogy Teremtőnk akarja. Ehhez azonban fontos megaláznunk magunkat előtte, és az Ő segítségét kérnünk, mert nélküle, ennek nem lesz jó a vége.
Egy velünk egyidős gyergyói fiatalember, miután látta, hogy Isten meggyógyítja a feleségét, azt kérdezte a feleségétől, hogy mit fizessen neki, hogy csinálja ugyanazt, amit ő. Ő teljesen nyíltan csalta az asszonyt. gazdag tehetős ember volt, szerette a földi életet, az élvezeteket. Pozitívan gondolkodott, vidám kedélyű volt. Az asszony azt mondta, hogy ha megtenné, amire kéri, nem tudna elszámolni sem Istennel, sem a lelkiismeretével. Isten nem hagyta, hogy ez az ember tovább fertőzze az asszonyt és a két kisgyermeket a paráznasággal. A téboly erejét bocsájtotta rá, és ez az ember felakasztotta magát.
Több álmot kaptam egy másik fiatalemberrel, amit megosztottam vele. Ez az ember később bevallotta, hogy amit mondtam neki, szó szerint igaz. Ugyanis annyira felcsavarták az indulatai, hogy eltervezte, hogy megöl valakit. Már az is megvolt, hol veszi meg a pisztolyt. De amikor hallotta, amit mondtam neki, megértette, hogy Isten látja minden gondolatát. Megalázta magát Isten előtt, és végül nem tette meg azt, amire készült. Ilyen Az, Aki ezt az álmot adta veled. Féltőn szerető Isten. Őszintén bízom abban, hogy megszívleled ezeket a szavakat, és te is fohászkodsz, hogy meglásd, mibe kerültél bele 2024 elejétől, és az mit okozhat neked, ha te a saját fejed szerint akarsz jó barát lenni. Őszintén vágyom arra, hogy egyszer véget érjen ez a dolog, és hogy jól végződjön, ne rosszul. De ehhez mi is kellünk.
Az éjszaka Jim Carreyt mutatta Isten, majd téged. Az álom képes beszéd. Az arról készült felvételben elmondom az álmot, és az ahhoz kapott megértéseket. Nincs semmi kétségem afelől, hogy meg fogod érteni. Kívánom, hogy az Úristen fordítsa javadra, lelki épülésedre ezeket a szavakat! Baráti szeretettel, Attila.
Május 18.
Szia Csabi! Volt egy rokonunk Újfaluban, akinek vérzéses gyomorfekélye volt. Meg akarták műteni az orvosok, de nem fogadta el a műtétet, hanem bárányfaggyút fogyasztott, ami teljesen helyrehozta a gyomrát. Kb. kilencven éves koráig élt jó egészségben. A kérdés az, hogy miért adta az Úristen, hogy épp a bárányfaggyútól gyógyuljon meg az embernek a gyomra? Miért nem valami más, állati eredetű zsírtól, vagy hústól? Tudod-e, kit jelképez a bárány ebben a teremtésben? Ezt mondja a bárány:
„A ki eszi az én testemet és iszsza az én véremet, örök élete van annak, és én feltámasztom azt az utolsó napon.
Mert az én testem bizony étel és az én vérem bizony ital.
A ki eszi az én testemet és iszsza az én véremet, az én bennem lakozik és én is abban.” Az Ő vére az Ő beszéde, az Ő teste az Ő cselekedete. A bárány az élő igazságot, a gyomrunk pedig a lelkünket jelképezi. Ha tisztátalan dolgokat fogyasztunk testi értelemben, tönkre megy az egészségünk. Ugyanez igaz a lelkünkre is.
Én sem szerettem a bárányhúst. A disznóhúst szerettem ugyanúgy, mint te. Úgy fizikai, mint lelki értelemben a tisztátalan dolgokat fogyasztottam: az amerikai filmeket, az online pornót, a paráznaságot és a szabadosságot, amelyek miatt összeomlott az életem. Én nem akartam megszeretni a bárányhúst, mint ahogy feltételezem, hogy te sem. Az, hogy most szeretem, az magától jött, miközben megszerettem az igazságot, a bárány testét és az Ő vérét. De ez Isten ajándéka volt, amit Ő nem kényszerített rám, ahogy rátok sem kényszeríti. Azonban, ha nem kell az Ő általa felkínált gyógymód, és nem kell a kegyelem, törvény alatt maradunk, és le kell arassuk a döntéseink, s a bűneink gyümölcsét. A katolikus Bibliában az áll, hogy aki vétkezik Teremtője ellen, az orvosoknak kerül a kezére.
Az éjjel azt mutatta az Úristen, hogy nagy zenebona van Gyergyóban, és Ágica egyfolytában Juliával akart fényképezkedni. Tudod te is, hogy Ágica öngyilkos lett, és Julia szintén megkísérelte többször is megölni magát, de Isten neki nem engedte, mert sokan imádkoztak érte, akik tudtak a történetéről. Julia súlyosan beteg, és most még a paráznaságba is visszavitte őt Laci. Veszélyben van az ő élete, és a lelke. Ti pedig, ha érzelgős, emberi módon szeretitek őt, azzal ártotok neki, és abban az állapotban tartjátok őt, ami Ágicát is az öngyilkosságba vitte. Ha ezt tovább folytatjátok, a fájdalom és a tragédia nem fogja elhagyni a házatokat.
Azt mutatta az Úristen, hogy havazik nálatok, és hideg van (a szívetekben). Nem érdekel titeket az Ő szava (a bárány teste és vére) még azok után sem, amik történtek. Ti a magatok módján akartok meggyógyulni, és jók lenni elsősorban az emberek szemében, de ezzel súlyos terhet vesztek magatokra, és tesztek a gyerekeitekre is, mert kikerülitek az egyedüli utat, amelyen valódi gyógyulás van és élet. Azt is mondtam nektek, hogy a történet nem ért véget, mert emberi eszközökkel nem lehet pontot tenni egy olyan történet végére, amelyben két ember az öngyilkosságba próbált menekülni. Mit gondolsz, ahogy neked visszajött a betegség, úgy visszajöhet-e Annamária számára is, amennyiben az nincs gyökereiben kezelve?
Remélem, egyszer meglátjátok, hogy nem rosszindulattal kerestelek meg titeket, valahányszor megkerestelek, hanem azért, mert Isten szólt hozzátok személyesen, hogy megtisztítsa az életeteket, de ti nem fogadtátok. Ezért általam szólított meg hangos szavakkal, de engem is megutáltatok. Azt is remélem, hogy nem lesz késő, amikor meglátjátok, hogy nem én voltam a ti ellenségetek, és nem is Az, Aki által szóltam, hanem az a szellemiség, ami a szemeiteken és a füleiteken keresztül bekerült az életetekbe, mint ahogy az én életembe és sok más gyergyói ember életébe is bekerült.
Édesanyám tegnap reggelre azt látta, hogy egy násznép vonul az utcán, és ti be vagytok állva a sorba. Julia pedig fekete felsőben van. A sor elején egy csúnya és eltorzult nő szobrát vitték az emberek, amelyet követett a násznép. Vajon az a csúnya, élettelen szobor, amelyet az emberek követtek, az élet irányába vitte-e őket, vagy a pusztulásba?
Tudom, hogy kellemetlenek ezek a szavak, de az, amin eddig keresztül kellett mennetek a bűn miatt, még kellemetlenebb, és ami ezután jöhet, még annál is kellemetlenebb. Miért akarjátok megvárni, hogy újból valami borzalmas dolog történjen, amikor Isten féltőn figyelmeztet titeket, hogy nem jó az irány?
Egyúttal a jó hírt is elmondom. Ha Isten elvetett volna titeket, akkor már rég nem adna figyelmeztetéseket, engedné, hogy elvesszetek, vagy bekövetkezzen, amit a tragédia előtt mutatott. De úgy néz, ki, hogy tart még az Ő kegyelme. És ti döntitek el, hogy ezzel a kegyelemmel éltek, vagy visszaéltek.
Emlékeztetlek arra, hogy az Annamáriáék tragédiája után vidékünkön több fiatal anyuka és apuka kísérelte meg az öngyilkosságot, és sikerült is nekik, mert értük nem volt, aki imádkozzon, és nekik senki sem mondta el, hogy mi okozza a depressziót és a pánikrohamot, hogy megszabadulhassanak attól.
Leírtam Annamáriának is ezt a két szót. Besz-élni, és hal-lgatni. Az egyik az életre visz, a másik a halálba. Beszélni azt jelenti, hogy Isten beszédével élni. Isten adja az ő kegyelmét a besz-élésre, de a hal-lgatásra nem adhatja. Azt az ember választja saját magának, amikor úgy dönt, hogy nem megy ki a világosságra, hanem a sötétségben bujkál. Mint mondtam, ő nem erőlteti se rám, se rátok, hogy besz-éljünk, de megad mindent lehetőséget, amennyiben úgy döntünk, hogy beszélünk, az Ő beszédével élünk. Tudod te is, hogy Annamária pánikrohamai nem a genetikai örökség következménye, mint ahogy te mondtad, egyetértve Dalmáékkal, akik sok éve az okkultizmus fogságában vannak. Ugyanis sem az anyjának, sem az apjának, sem a nagyszüleinek nem volt ilyen problémája. Te Isten kegyelme által egy egészséges fiatalasszonyt vehettél feleségül az ő személyében. Annamária pánikbetegsége, ahogy Isten mondja, a házatokban felhalmozott bűnök, a paráznaság, és a képernyőkön befolyó szellemiség következménye, nem beszélve az okkult könyvekről, amelyeket olvastál.
Ha te ezeket a dolgokat mostantól nem Rézlerrel fogod megbeszélni, és nem olyan barátokkal, akik egy közös italozás, vagy pizzázás kedvéért mindenben egyetértenek, hanem a Magasságos Istennel, és elkezdesz beszélni arról, amit Ő mutat, Ő valóságos gyógyulást ad neked és az egész családnak. Ha kegyelmet kérsz, hogy tudj beszélni, tiszta vizet önteni a pohárba, nemcsak nektek lesz gyógyulásotok, hanem mindenkinek, aki hallani fogja a beszédeteket. Többször mondtam, hogy keressetek meg bármikor, és beszéljünk, mert azzal, hogy a hátam mögött megegyezitek, hogy velem van a baj, azzal csak súlyosbítjátok a helyzetet, mert nem ellenem beszéltek, hanem Az ellen, aki féltő szeretettel próbált titeket figyelmeztetni még a baj beállta előtt, és Aki februárban és márciusban a kórházba kerülésed előtt ismételten figyelmeztetett.
Remélem, nem vetted rossz néven, hogy írtam, és a szívetekben felolvad a jég, hogy a bárány teste és vére meggyógyíthassa a családotokat. A gyógyulásért Isten nem kér mást cserében, mint amit mindenkitől kér: a büszkeséget, a keményszívűséget és azt, hogy mi magunk kívánjunk megszabadulni mindentől, ami rombolja az életünket. Ha ez megvan, a gyógyulást és a szabadulást, ajándékba kapjuk a Mindenható Istentől.
Ágica Juliával fényképezkedik:
A kórházba kerülésed előtti levelek:
Hogyan kerül veszélybe a gyermekek élete:
Június 3. Csabinak és Annamáriának
Krisztina nemcsak nektek írogat, hanem mindenkinek, akik annak idején „baráti szeretettel” befogadták Levikét.
Ez azért történik, hogy váljon nyilvánvalóvá, hogy Levike mibe keveredett, amikor összeszűrte a levet ezzel a magyarországi asszonnyal, és ellenem fordult, meg azok ellen, akik nem rejtették el azt, amit az Úristen rájuk bízott.
Amit írtam Levike édesanyjának, nektek is átküldtem, hogy értsétek meg, hogy mindenki rosszat tett Levikével, aki emberi módon szerette őt, mert azzal hamis vigasztalást adott neki egy súlyos problémára, a gyermekkori sérelmeire, amelyek visszajöttek neki, amikor elhagyta azt az utat, amire Isten helyezte őt.
Miért írogat Krisztina nektek? Azért, hogy lássátok meg, milyen szellemiséget öleltetek magatokhoz, amikor Levikét felemeltétek, és engem meggyűlöltetek amiatt, amit mondtam. Emiatt a szellemiség miatt van ő a szanatóriumban az akut részlegen már lassan egy éve.
Kérlek, értsétek meg, hogy nem az kárhoztatás, amit én mondok, és még csak az sem, amit Krisztina mond, hanem mindenkit a saját bűnei kárhoztatnak, amelyeket nem helyezett Isten kezébe.
„Ez pedig a kárhoztatás, hogy a világosság e világra jött, és az emberek inkább szerették a sötétséget, mint a világosságot; mert az ő cselekedeteik gonoszak valának. Mert minden, a ki hamisan cselekszik, gyűlöli a világosságot és nem megy a világosságra, hogy az ő cselekedetei fel ne fedessenek; A ki pedig az igazságot cselekszi, az a világosságra megy, hogy az ő cselekedetei nyilvánvalókká legyenek, hogy Isten szerint való cselekedetek…. És ha valaki hallja az én beszédeimet és nem hisz, én nem kárhoztatom azt: mert nem azért jöttem, hogy kárhoztassam a világot, hanem hogy megtartsam a világot.” Az Úristen nem azért szembesít a bűneinkkel, hogy megöljön minket, hanem azért, hogy meglássuk, és megszabaduljunk azoktól
Csabi, te érted-e azt, hogy amikor én titeket megkerestelek, nem jó kedvemből, nem a saját akaratomból kerestelek meg, hanem azért, mert az Úristen adta azokat az álmokat veletek, éppen úgy ahogy Levikének is, amikor még hűséges volt. Én nem tudtam, hogy te paráznaságban vagy, csak Isten. Én csak elmondtam, amit láttam, de te meggyűlöltél engem, és Annamáriát is meggyőzted, hogy én ítélkező vagyok ahelyett, hogy kérted volna Isten segítségét, hogy tisztességesen leszámolj a bűnnel. Ő nem azt kérte tőled, hogy söröztess, és pizzáztass mindenkit, és azáltal jó legyél az emberek szemében, mert az nem oldja meg a bűn kérdését. Nincs semmi baj sem a sörrel sem pizzával, ha tiszta a lelkünk és a lelkiismeretünk, és ha azt nem a bűneink elrejtésére használjuk. Ő csak annyit vár tőled is, amennyit tőlem, és mindenkitől: kérjünk látást, lássuk meg, és őszintén bánjuk meg bűneinket, és a szabadítást ő ajándékba adja mindannyiunknak, mert 2000 éve Ő ártatlanul vállalta a szenvedést azokért a bűnökért, amelyeket nem Ő követett el, hanem én és te.
Leírom, hogy miért nem ért még mindig véget ez a kálvária.
- Amikor Levikét megszerettétek, ti nem Levikét szerettétek meg, hanem azt a szellemiséget, amely Levikét a szanatóriumba juttatta. És amikor rám megharagudtatok, nem rám haragudtatok meg, hanem Arra, Aki próbált titeket figyelmeztetni általam, anélkül, hogy én tudtam volna a te bűnödről.
- Miután megtörtént a baj, te továbbra sem Istenhez fordultál, hanem az olyan barátokhoz, akik hamis vigasztalást adtak neked, és elterelték a figyelmed az őszinte bűnbánat lehetőségéről. Ezért nem jutottál belátásra, hogy ami történt Annamáriával, a paráznaságodnak köszönhetően történt, amit a tragédia napjáig titkoltál. Isten szerint nem a genetika, hanem a lelki és a testi paráznaság viszi az embereket a gyilkosságba és az öngyilkosságba. Mivel ti egy test vagytok, az Úr Jézus szavai szerint a paráznaságoddal Annamáriát is megfertőzted, paráznává tetted.
- Azáltal, hogy Levikének hittetek, miután őt megfertőzte ez az asszony, hazuggá tettétek Istent, aki féltő szeretettel próbált titeket figyelmeztetni, hogy a rejtett bűnöket eltávolítsa a házatokból, hogy azok ne rombolják tovább az életeteket. Mert a titkos paráznaság lassan, de biztosan megöli a paráználkodót és az ő családját is. Tehát nemcsak magadnak ártasz a paráznasággal, hanem a feleséged és a gyermekeid ellen is vétkezel. Ezért mutatta az Úristen többször is, hogy veszélyben van Lilla élete. És ezért mondta Julia, hogy fél, hogy megöli Lillát. Most pontosan ez történik. Ha ti továbbra is Isten nélkül, emberi módon próbáljátok megoldani a dolgokat, veszélyben van Lilla élete, aki a ti lelketeket jelképezi.
- Azáltal, hogy azt mondod az embereknek, hogy Annamáriának és Juliának genetikai örökség miatt a problémája, azon kívül, hogy gúnyt űzöl az ő szüleiből és nagyszüleiből, akik által te egy ép, egészséges asszonyt kaptál, még inkább hazuggá teszed Istent, aki azt mondja, hogy a lelki és testi paráznaság miatt kerül az ember ebbe az állapotba. Julia esetében az okkultizmus, a paráznaság, a párcserék, és minden bűnös dolog, amibe Laci belevitte őt. A ti esetetekben pedig az, hogy hagytad, hogy a filmek irányítsák az életedet és a családod életét, meg az olyan okkult könyvek, mint Szepes Máriától A vörös oroszlán, amire már akkor felhívtam a figyelmed, hogy az nem Istentől való. Ezen kívül pedig a testi paráznaság, amelyet elkövettél a feleségeddel szemben.
Én nem haragszom rád, Csabi. Tudod te is, hogy nem vagyok sem jobb, sem különb, mint te. épp olyan nyomorult bűnös ember vagyok, mint te, akinek ugyanakkora szüksége van Isten kegyelmére, mint neked. Imádkozom érted, hogy tudj örökre megszabadulni ezektől a hatalmas terhektől, mert különben ismételten ráteszed azokat a feleségedre és a gyermekeidre, és egyre rosszabb lesz a helyzet. Én leírom ezeket a dolgokat, de nem tudlak meggyőzni téged semmiről. Engem sem tudott senki sem meggyőzni, hogy minden rosszért, ami történt az életemben, az én bűneim voltak a felelősek. Ezért imádkozom érted, hogy Az győzzön meg, aki engem is meggyőzött. Viszont abban mindannyian biztosak lehetünk, ha mi nem élünk, hanem állandóan visszaélünk Isten kegyelmével, annak jó vége nem lesz, hanem egyre rosszabb.
Ha te nem kéred az Ő kegyelmét, hogy belásd, megbánd, és alázatos szívvel megvalld, hogy a te bűneid miatt történt, ami történt, és úgy állítod be a dolgokat, hogy a feleséged egy genetikai selejt, tudd, hogy te vagy az, aki kárhoztatod saját magadat, és a családodat azáltal, hogy hazuggá teszed Istent, aki életet és egy szép családot ajándékozott neked. És ha olyanokat mondasz, hogy a mi fejünkből pattannak ki az álmok, amikor Isten teljesen nyilvánvalóvá tette számotokra is, hogy Ő adja az álmokat annak érdekében, hogy megmentse az életünket, akkor te nem azt teszed hazuggá, aki az álmot kapja, hanem azt, aki az álmot adja.
„Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá! Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek; Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel.
Hogy eltérítse az embert a rossz cselekedettől, és elrejtse a kevélységet a férfi elől. Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át. Fájdalommal is bünteti az ő ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával.
Úgy, hogy az ő ínye undorodik az ételtől, és lelke az ő kedves ételétől. Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek. És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz.
Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét; És az Isten könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg őt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam! Akkor teste fiatal, erőtől duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait. Imádkozik Istenhez és ő kegyelmébe veszi, hogy az ő színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az ő igazságát. Az emberek előtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem; Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi. Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel, Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával.
Figyelj Jób, és hallgass meg engem; hallgass, hadd szóljak én!
Ha van mit mondanod, czáfolj meg; szólj, mert igen szeretném a te igazságodat. Ha pedig nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre!” Jób 33:14 (Érdemes elolvasni a teljes fejezetet.)
Annamária, ha te képes vagy elfogadni azt az őrültséget, amit Csabi mond az embereknek, hogy genetikai alapon volt a te pánikrohamod és depressziód, tudd, hogy te is szembeköpted azt, aki nem engedte, hogy azon a napon tisztátalan lélekkel kelljen távozz ebből a világból, és aki a szívedre helyezte azt, hogy keresd először Isten országát és az Ő szavát, és minden más megadatik. Ugyanezt tette Ádám és Éva is: megegyezték, hogy az az igaz, amit ők gondolnak, azáltal hazuggá téve Isten szavát. Így kárhoztatták ők saját magukat. Mert nem az a kárhoztatás, amit emberek mondanak ránk, hanem az, amit mi magunkra veszünk azáltal, hogy hazuggá tesszük azt, aki megmentett.
Az emberek nem genetikai alapon lesznek depressziósak, és mennek az öngyilkosságba, hanem a testi és lelki paráznaság miatt. Amikor a kórházban meglátogattak téged vagy Juliát Dalmáék, ott volt Csabi és anyu is. És arról kezdtek beszélni, hogy biztos genetikai alapon van ez a betegség, anyu anélkül, hogy tudta volna, mit beszél, azt mondta, hogy a genetika a picsa és a fasz. Na ez a genetika, ami miatt ti szinte meghaltatok. A testi és a lelki paráznaság. És ha ti továbbra is összedugjátok a fejeteket, hogy megegyezzétek, hogy azzal van a baj, aki titeket próbált figyelmeztetni Isten féltő szeretete által, a nyomorúság nem fog kimenni a házatokból. És még a gyermekeitekre is rárakjátok annak terhét.