Sosem gondoltam volna, hogy oda jut az intelligens ember, hogy arról kell beszéljen, hogy a víz csak akkor alkalmas a szomjoltásra, ha megissza. Az ejtőernyő csak akkor mentheti meg az ember életét, ha magára ölti azt, mielőtt kiugrana a zuhanó repülőgépből.
Csak azzal, hogy hiszünk a vízben, nem kerülhetjük el a kiszáradást. Fontos innunk belőle, hogy az bejusson a szervezetünkbe, és felfrissítse, átmossa azt.
Ugyanígy újabban arról is beszélni kell, hogy nem elég hinni az őrző-védő cégben, fontos szerződést kötni azzal, hogy az törvényesen védelmet biztosíthasson a vállalkozásunknak.
A mai ember úgy járt, hogy hisz a vízben, de nem issza azt. És ha issza, nem ad embertársainak belőle. Hisz az ejtőernyőben, de mégsem ölti magára, mielőtt kiugrana a repülőgépből. És hisz a védelemben is, de nem akar szövetségre lépni azzal, aki a védelmet biztosítja. Ekképp vannak, akik az élő vizek forrása mellett szomjan halnak, mások pedig ejtőernyő nélkül ugranak ki a zuhanó repülőből. Megint mások a szövetség megkötése nélkül várják el, hogy vigyázzon rájuk a Gondviselő miközben ők megmaradnak azokban a dolgokban, amelyek tönkre teszik az életüket, a lelküket.