
Egy kedves bizonyságtevő szavai által a Lélek eszembe juttatta azt a napot, amikor legelőször hallható hangon is szólt hozzám Isten. Egészen pontosan azt a napot, amikor tudatosult bennem, hogy amit hallok, az több, mint egy, emberek által megírt és elénekelt üzenet.
2007-ben Santoriniről hazafelé jövet, Bukarestből vonattal utaztam. A vonaton felnyitottam a laptopot, és megnéztem a Jesus Christ Superstar című rockoperát, amit már korábban is láttam. Viszont ez alkalommal számomra több volt az, mint egy egyszerű rockopera… olyan érzések kerítettek hatalmukba Jézus Krisztus személye kapcsán, amelyeket korábban nem ismertem. Ezt követően találkoztam először a 13 óra a hullaházban című bizonysággal, amelyet később magyarra fordítottam. Először csak a felíratott készítettem el, majd a szinkront is.
Onnantól még sokat utazgattam, de többnyire egyedül. Viszont az Úristen nem engedte, hogy túl mélyre menjek az éjszakai életbe. Helyette megengedte, hogy legyen két játékom. Az egyik a motorom, amellyel sokat utazgattam Dél-Spanyolországban. A másik pedig a fényképezőgép amellyel megkíséreltem megörökíteni a szépet. Ez a két játékszer elterelte a figyelmem az éjszakai életről. Motorozás és fotózás közben jöttek a nagy kérdések és megértések az emberi léttel kapcsolatban. Ha jól emlékszem, csak Dublinban, 2009 környékén kezdtem leírni mindazt, amit másképp láttam, mint ahogy a világ láttatni akarta velem. Azóta írok és beszélek, Isten beszédével élek.
Az imént meghallgattam Deep Purple-től a Child in Time című dalt, amelyet végig könnyeztem. Sosem fogom tudni meghálálni a Jóságos Istennek, hogy a kövek (rock) által szólt hozzám, és nem engedte, hogy valamilyen vallási szervezet leuralja az elmémet…
„Én még mit sem tudtam rólad, Te már akkor szerettél,
Anyám méhétől fogva, rám gondot viseltél. A magam útját jártam, mikor szelíden hívtál,
A szívemre beszéltél, és megváltoztattál. „
Ilyen a nagy Ő, az igazi, akinek nemcsak beszéde van, hanem hatalma is arra, hogy megváltoztasson, szabaddá tegyen.
Deep Purple – Child in Time (1970)
„Édes gyermekem az időben
Meglátod majd a határt
A határt, amely
Jó és rossz között húzódik
Látod a vak embert
A világra lő
Repülő golyók
Ó, áldozatokat szednek
Ha rossz voltál
Ó, Uram, fogadok, hogy az voltál
És nem talált el
Ó, egy repülő ólom
Jobb, ha becsukod a szemed
Ó-ó, hajtsd le a fejed
Várd a visszapattanást
Ó, hallani akarlak énekelj
Édes gyermek az időben
Meglátod a vonalat
A vonalat, amely a jó és a rossz között húzódik
Látod a vak embert
Lövöldözik a világra
Repülő golyók
Mmm, áldozatot szednek
Ha rossz voltál
Uram, fogadok, hogy az voltál
És nem találtak el
Ó, egy repülő ólom
Jobb, ha becsukod a szemed
Óh-ó, hajtsd le a fejed
Várj a geller
Ó, hallanom kell, hogy kiabálsz
Ó, nem
Ó, nem
Istenem, ó, nem
Ó, nem
Ó, nem fogom megtenni
Ó, nem
Ó, nem, nem
Ó
Ohh!
Ó, nem”
Child in time videoklip:
A bizonyság, amely eszembe juttatta mindezt:
Tegnapi beszéd a kövekről:
13 óra a hullaházban:
Az ember, aki visszajött a halálból:
