Azt látom, hogy az ember minél több, általa láthatatlan, részre osztja magát, annál beljebb megy a labirintusba az emberi értelem útvesztőibe, ahonnét végül már képtelen lesz megszabadulni. Ezt láttam másokon, és tapasztaltam saját magamon is. Az úgynevezett sátán dolga az, hogy ebben a labirintusban tartson minket egészen addig, amíg végül teljesen kiszipolyozza a lelkünket, amíg az teljesen elveszíti Isten hasonlatosságára teremtett mivoltát.
Egyszerű példa.
A barátom nagyapját megkereste egy szem-éj, valami multivitaminokkal, azt mondván, hogy vegye be, mert jót tesz az immunrendszerének. A barátom nagyapja, akit épp Jánosnak hívtak, mint téged, azt felelte, hogy ki mondta neked, hogy van nekem immunrendszerem. Először, amikor hallottam, mosolyogtam rajta, hogy az öreg nem tudta, hogy van neki immunrendszere. Később pedig áldottam az Ég és a Föld Teremtőjét, hogy ekkora bölcsességet adott az öregnek, ami megvédte őt mindenféle tudományos és spirituális spekulációtól.
(Én mióta tudom, hogy van nekem immunrendszerem? Amióta egy külső entitás elhitette velem. Ki látta a saját immunrendszerét? Egy fehér köpenyes professzor azt mondja nekünk, hogy van immunrendszerünk, ami megvédi a szervezetünket. Majd azt is elmondja, hogy fontos megvédeni az immunrendszerünket, különben az nem fog tudni megvédeni minket. És azt is elújságolja, hogy ő tudja, hogyan védhetjük meg az immunrendszerünket. És ha mi bedőlünk neki, máris a BIG PHARMA a mi atyánk, és nem Isten. Tehát van egy immunrendszerünk, amit nekünk kell megvédenünk, hogy az meg tudjon védeni minket. Na ez az, amikor a kígyó a saját pharkába harap.) Ezt a józan gondolkodású, lelki szegény János bácsi nem tudta bevenni, és boldogan élt, amíg meg nem boldogult. Mi pedig, akik büszkék vagyunk az agyvelőnk mesterségesen hizlalt tartalmára, úgy benyaltuk ezt a tudományos mesét, mint a fagyit.)
János bácsi több, mint 92 évet töltött ezen a földön, és senki sem tudta megmételyezni az ő gondolkodását semmilyen modern elme élettel. Kilencvenharmadik éves volt, amikor megboldogultan távozott a földiek sorából az örök hazába.
Amikor érezte, hogy közeleg számára az utolsó óra, békességgel elfogadta sorsát. Abbahagyta az étkezést, visszautasította a kórházi kezelést, és rövid időn belül, szabadon, gyermeki lélekkel távozott a földön kínlódók sorából.
– János, egyél legalább egy kis tejbegrízt! – mondta a felesége.
– Egyen, aki éhes, én nem vagyok éhes. – felelte János.
– János, COVID-os vagy, be kell feküdnöd a kórházba. (akkoriban mindenki COVID-os volt, akit megvizsgált az orv-os.)
– Feküdjön, aki beteg. Én nem vagyok beteg. – csillapította az aggódó hozzátartozóit János.
János több mint 92 esztendőt töltött a Földön, immunrendszer, multivitaminok, szellemvilág, és az orv-ostudomány oltalmazó szeretete nélkül, Isten oltalma alatt. Majd megboldogulva hagyta el a földi létet. János bácsin beteljesedett az Úr Jézus beszéde, aki azt mondja, hogy boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa. És boldogok a szelídek, mert örökségül bírják a Földet. A Földet ő 92 esztendőre kapta örökségül annak köszönhetően, hogy szelíd volt, és tisztességes. Nem agyban és nem szellemben akart növekedni, hanem a lelkiismerete szerint, istenfélelemben élte az életét. Szellemben és agyban bizonyára sok mindennel nem volt ő tisztában. Ennek ellenére szerencsés ember volt, mert megmondatott, hogy Isten a vesék és a szívek vizsgálója, nem pedig az agyvelőké. Az agyasokról pedig, akik szellemben és intelligenciában akarnak növekedni, ezt mondja az Úr Jézus:
„Hálákat adok néked, Atyám, mennynek és földnek Ura, hogy elrejtetted ezeket a bölcsek és az értelmesek elől, és a kisdedeknek megjelentetted. Igen, Atyám, mert így volt kedves te előtted.” Mt 11:25
Én sajnos nem voltam sem szelíd, sem lelki szegény. Ezért eddigi életemben sok fölösleges kört szaladtam szellemben, amiről utólag azt mondhatom, amit a bölcs Salamon is mondott, miszerint a sok tudás hiábavalóság, és a lélek gyötrelme.
A szellemi kincsek olyanok, mint az üzletember számára a befektetés. Aki meggazdagodott szellemben, az védi a szellemi kincseit, mert azzal azonosul. A sok elme élettel, amit különböző tudományos és spirituális köntösbe bújtatott forrásból megszerzett magának. De egy napon a sok tudomány elvétetik, és nem marad más, mint a lélek. A megtisztult, újjászületett, gyermeki lélek, vagy pedig a súlyos bűnökkel terhelt lélek, amely noha sokszor hallotta, hogy fontos az embernek újonnan születni a bűnei bocsánata és Krisztus beszéde által, szellemi kincseit féltve, nem tudta elfogadni Isten, életre hívó, szavát.
– Bizony könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a (szellemben) gazdagnak, bemenni Isten országába. – Mondja az Úr Jézus, akinek nevét és beszédét szégyellik a szellemben gazdagok.
Kérlek bocsáss meg nekem, hogy ezt a videót nem néztem meg. Egyszerűen túl nagy luxus lenne számomra, hogy egy mesterséges intelligencia által összedobott szellemi tartalmat rakjak rá a lelkemre, amelyet az Úristen a legdrágább vér által tisztogat, hogy amikor eljön az utolsó óra, békességgel, Isten szeretett gyermekeként tudjak távozni a földi istenségek, szellemi hatalmasságok világából.
Azért is elnézésed kérem, hogy ilyen hosszan reagálok a leveledre. Annál is inkább, hogy nem tudlak sem téged, sem mást meggyőzni arról, hogy a szellemezés egy olyan útvesztő, amely valósággal felemészti az emberek lelkét. Mivelhogy engem sem emberek győztek meg a szellemvilág útvesztőiről, hanem a Mindenható Isten, kívánom, ha kedves számára az életed, neked is Ő mutassa meg, hogy mi a különbség az elbukott Ádámok által létrehozott szellemvilág és az Ő tökéletes világa között, hogy tudd eldönteni, melyik kell neked.
Tudom, hogy szellemi téren óriási a befektetésed, és önerőből nem tudnád elengedni azt a sok spirituális elme-életet, amit összeszedtél, és megvásároltál az évek folyamán. Ezért nem kívánok veled szemben harcot vívni ebben a kérdésben. Meggyőződésem, ha a legjobb érveket hoznám fel, te akkor is megvédenéd a befektetésedet, amiért feltehetőleg sokat áldoztál életed idejéből és energiájából, és talán még sok pénzt is kifizettél annak ellenére, hogy az Úristen teljesen nyilvánvalóvá teszi, hogy az életet adó, lelket felszabadító igazság ingyen van. (Ingyen kaptátok, ingyen adjátok! Mt 10.8
…a ki szomjúhozik, jőjjön el; és a ki akarja, vegye az élet vizét ingyen. Jel 22:17)
Inkább feltennék egy egyszerű kérdést.
Tételezzük fel, te nem vétkeztél annyit az Ég és a Föld Teremtője ellen, mint én. Neked csak egyetlen bűnöd van. Az, hogy negyven évvel ezelőtt egyetlenegyszer hazudtál. Teremtőnk, vagy ahogy te mondanád, az Univerzum törvénye szerint, aki hazudik, az hazuggá válik, mert ‘egyensúlytalanságot’ idéz elő a létezésben.
A kérdés az, hogy ha te hazuggá váltál egyetlen hazugság által, amit negyven évvel ezelőtt mondtál, melyik volt az a pont az életedben, amikortól te már nem vagy hazug. Ha nem tudsz megnevezni egyetlen ilyen pontot sem az életedben, értelemszerűen még mindig hazug vagy, ugyanis egyetlen hazugság ugyanúgy hazuggá teszi az embert, mint ezer, ugyanúgy, mint ahogy egyetlen gyilkosság ugyanúgy gyilkossá teszi az embert, mint ezer. Tételezzük fel, hogy velem ellentétben te sosem paráználkodtál, sosem loptál, sosem kívántad meg felebarátod házastársát, bálványimádó sem voltál, mert faragott képeket nem vittél be a házadba, és nem tisztelted azokat, és az elmédben sem hoztál létre olyan istenképeket, amelyeknek semmi közük nincs a Mindenható Isten valóságához és igazságához. Csak egyetlen hazugságod van, amit negyven évvel ezelőtt mondtál ki a szádon. Az élet egyetemes törvénye szerint azáltal egyensúlytalanságot hoztál létre, bibliai nyelvezettel szólva, bűnt követtél el, és még mindig bűnben vagy, mert nem tudsz megnevezni egyetlen olyan pontot sem az életedben, amikor te végérvényesen letetted azt a bűnt, és megszabadultál a ‘hazug’ bélyegtől, amit hazugságoddal magadra vettél.
A kérdés az, hogy zavar-e téged, hogy már negyven éve egyetlen bűn, egyetlen életellenesség még mindig elválaszt téged a tökéletességtől, a Mindenható Istentől. És kívánnál-e ettől az egyetlen akadálytól, vagy közbevetéstől végleg megszabadulni?
Az Élők Istene, aki a Biblia szavai mellett az elmúlt években folyamatosan bizonyságot tett az életemben azáltal, hogy kérés nélkül csodákat cselekedett, és jeleket adott, azt kérdi, hogy „nem tudjátok, hogy igazságtalanok nem örökölhetik Isten országát? Ne tévelyegjetek: sem paráznák, sem bálványimádók, sem házasságtörők, sem bujálkodók, sem fajtalanok, sem tolvajok, sem nyerészkedők, sem részegesek, sem rágalmazók, sem harácsolók nem fogják örökölni Isten országát.” (1Kor 6:9) Jézus Krisztus pedig azt mondja, hogy „…a gyáváknak és hitetleneknek, az utálatosaknak, gyilkosoknak és paráznáknak, a varázslóknak és bálványimádóknak, és minden hazugnak meglesz az osztályrésze a tűzzel és kénnel égő tóban: ez a második halál”. Jel 21:8
Azt mondja, minden hazugnak, ugyanis egyetlen hazugság is éppen úgy elválaszt a tökéletességtől, mint ezer. Tudom, hogy te ezt nem hiszed, mert a modern spirituális iskolák a teozófia tanaira hivatkozva azt állítják, hogy hazugság ez. Én pedig azt állítom, hogy ezt az az Isten mondja, aki ma is akkora jelekkel és csodákkal erősíti meg a Bibliában foglalt kijelentéseket, mint kétezer évvel ezelőtt. Az az Isten, Aki az evangélium hallatán visszaadta a megvakult barátom látását, Aki az ő párját gyógyszerek nélkül kigyógyította a vérrákból, és Aki egy másik barátomat, miután egy órája halottnak volt nyilvánítva, visszahozta a halálból.
Nem aggaszt téged, hogy ha ebben az órában véget érne a földi életed, van benned egyetlen olyan hazugság, ami már negyven éve rajtad tartja a hazug bélyeget, és ami nem fogja megengedni neked, hogy belépj a tökéletességbe, amiről az Úr Jézus beszélt három és fél éven keresztül?
Arról sem tudlak meggyőzni, hogy a reinkarnáció tana hazugság, aminek a célja az, hogy az emberek könnyelműen vegyék a bűnt, benne maradjanak a testiségben, és ne értsék meg, hogy mekkora tétje van a földi életüknek. Hisz engem sem emberek győztek meg erről, hanem Isten.
Elhiheted, hogy nem azért írom ezeket a sorokat, hogy megvádoljalak, hisz fentebb azt írtam, hogy könnyen lehet, hogy hozzám képest te egy erkölcsös életet éltél. De mit ér az embernek az erkölcsös élet, ha egyetlen rejtett bűn már több évtizede beékelődik közéje és Isten közé? Vannak, akiknek sok bűnük volt, de azok, amikor vállalták a szembesülést, és Istenhez fordultak, mint megbocsáttattak. És vannak, akiknek csak kevés bűnük volt, de nem vállalták a szembesülést, és az a kevés bűn még a haláluk pillanatában is elválasztja őket Istentől.
Az örömhír szerint, amit a nevetség tárgyává tesz az a sok tudomány, amit a modern ember bevett az ő elméjébe, Isten nem azért akar szembesíteni bűneinkkel, hogy gyötörjön, minket, hanem azért, hogy meglássuk, mi választ el minket Tőle, mi okozza a betegséget, a fölösleges fájdalmat, a félelmet, lelki gyötrelmet és a halált. Mert aki vállalja a szembesülést, annak Isten megbocsátja azokat. Azonban, mint ahogy diagnózis nélkül nincs orvoslás, úgy szembesülés nélkül nincs megbocsájtás, lelki megtisztulás.
És ezen a ponton kap fontos szerepet Kazinczy találmánya, a szellem, amely egész a halálunkig felkínálja nekünk azokat a szellemi tartalmakat, amelyek elterelik figyelmünket arról, hogy mi választ el bennünket Teremtőnktől, a mindenható Istentől.
A bíróságon, ha valaki kifizeti az óvadékot az elítéltért, a bíró törvényesen szabadlábra helyezheti őt. Jézus azt mondta, hogy aki bűnt cselekszik, rabja a bűnnek. Tehát mindaddig, amíg meg nem vallott és meg nem bánt bűnök tapadnak a lelkünkre, ítélet alatt vagyunk. És erről mi nem veszünk tudomást, mert lassan és fokozatosan lépkedtünk egyre beljebb a bűnbe, és hozzá is szoktunk ahhoz. Ráadásul pedig a modern vallások és spirituális tanok folyton kínálnak valami ínyencséget a füleinknek, amivel elterelhetjük figyelmünket, a lelkünket terhelő bűnökről. Amikor nem volt ekkora gazdagság, az emberek érezték a rabság súlyát. De ma már vidáman raboskodhatunk bűneinkben, és a pozitív csengésű elme életekben, amelyek szellemi tartalomként beárnyékolják, Istentől elszakítják lelkünket.
Tehát ma már meg sem lehet győzni senkit arról, hogy rab, mert a robotoláshoz már rég hozzászokott, van multivitamin, van ingyen pornó, van tantrikus szex, van meditációs zene. Vannak ízfokozók, látványfokozók, hangulatfokozók, és síkosítószerek. Tehát az emberek vidáman raboskodnak bűneik börtöncelláiban, és kevélyen nevetnek, amikor valaki olyan dolgokról beszél, mint amikről én most neked írogatok.
Na de mindig van egy vagy kettő, akit szíven találnak ezek a szavak, akinek valamiképp megadatik, hogy e szavak által tudomást szerezzen a saját bűneiről annak érdekében, hogy elkezdődhessen a gyógyulás.
A modern New Age tanok által megvetett ószövetség, és annak törvényei arra vannak, hogy az embert szembesítsék az ő törvénytelenségével, bűneivel, hogy azáltal esélyt kapjon a lelki halálból való feltámadásra. Ugyanis az Úr Jézus azt mondja, hogy amíg meg nem szabadulunk bűneinktől, lelkileg halottak vagyunk, az első halál állapotában vagyunk, és nem halljuk Istent. És ezért van szükség arra a sok könyvre, szellemi tartalomra, amelyekkel még jobban beárnyékoljuk lelkünket. Azonban aki vállalja a szembesülést, megvallja bűnösségét, és megbánja bűneit, annak az Úristen megbocsátja azokat, mert Teremtőnk gyakorlatilag ugyanazt tette, amit az elítélt barátja, aki kifizette érte az óvadékot. Ő maga lett testté Jézus Krisztusban, és bűntelenként vállalta a büntetést az olyan bűnökért, amelyeket én követtem el, és te. Majd a kereszten azt mondta, hogy ELVÉGEZTETETT. Avagy a váltságdíj ki van fizetve a bűneinkért, amennyiben mi nem tagadunk, nem hárítunk, hanem belátjuk, hogy rengeteg adósságot halmoztunk az élet ellen, és őszintén megbánjuk, amit tettünk. Az örök érvényű egyetemes törvény szerint a bűnért büntetés jár. Jézus azt mondja, ő nem azért jött, hogy eltörölje a törvényt, hanem hogy betöltse azt. A törvény értelmében Ő a bűnösöknek járó büntetést vette magára szó nélkül. És egyesek, akik ennek szemtanúi voltak, belátták, hogy nekik lenne a kereszten a helyük, nem az ártatlannak. Ezeknek megbocsáttattak a bűneik. Mások pedig tovább hárítottak, az önszeretet, az önmegbocsátás, az önismeret és az önmegvalósítás tanaiba kapaszkodva tovább halmozták az adósságot.
Ezt tettem én is, Janó, éppen úgy, mint te. Én sem láttam be egyből, hogy a kereszt nekem járt volna. Ezért én nem kárhoztatlak sem téged, sem mást. Egyszerűen csak elmondom, amire Jézus figyelmeztet: nagyon veszélyes hazugság, hogy az ember meg tudja bocsájtani magának a saját bűneit.
A törvény értelmében a bűn zsoldja a halál. Azt mondja Krisztus, mit ér az embernek, ha (szellemben) az egész világot megnyeri is, ha a lelkét elveszíti? Avagy mit adhat az ember váltságul az ő lelkéért? Én magamat nem tudom kiváltani, hisz a bűneim rabja vagyok. Ezért van szükségem Isten könyörületére, az Úr Jézus önként vállalt áldozatára, amellyel ő kifizette a tartozásomat, amennyiben én vállalom a szembesülést és őszintén megbánom miden bűnömet. És nekem nem kell mást tennem, mint hálával elfogadnom, ezt a kiengesztelő áldozatot, és követnem azt, aki nemcsak kifizette az óvadékot, hanem meg is mutatja az élet keskeny útját számomra, amelyet, ha követek, beérek a célba, arra a helyre, abba az állapotba, amelyet úgy nevez Ő, hogy mennyek országa, Isten királysága.
Janó, még ha magunkkal is vihetnénk az elménkben felhalmozott szellemi kincseket, mit érünk azzal, ha a lelkünket régi, meg nem vallott, meg nem bánt, titkos bűnök terhelik, amelyek nem engedik, hogy meghalljuk Teremtőnk, életre hívó, szavát?
Beszélgetéseink alapján én úgy látom, hogy túlságosan fontosak számodra a te szellemi kincseid, amelyeket különböző könyvekből és tanfolyamokról összegyűjtöttél sok idő, energia és pénz árán. És ez óriási befektetés, amit ha akarnál, sem tudnál elengedni. A kérdés az, hogy ezek a kincsek még a lelkednél is fontosabbak-e számodra? Be tudod-e látni magadnak, hogy épp ezek a kincsek akadályoznak abban, hogy súlyos bűnök által megkötözött emberek szava és elme-élete helyett az Úr Jézus nevét és szavát hívd segítségül, hogy olyan tudományt kaphass, amely a test halála után sem veszíti el érvényességét?
„A lélek az, ami megelevenít, a test nem használ semmit: a beszédek, amelyeket én szólok néktek, lélek és élet.” Jn 6:63
„Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképen el nem múlnak.” Mt 24:35
Bizony fontos az embernek újonnan születni bűnei bocsánata és Jézus Krisztus szavai által. Különben nem láthatja a mennyek országát. Mi akadályoz abban, hogy feltedd a kérdést az Úr Jézusnak, hogy ez valóban így van-e, vagy csupán emberi kitaláció az egész? Amennyiben hazugság a feltámadás, hazugság az is, amiről a fentiekben írtam. Viszont ha valóban volt feltámadás, elvileg van, aki megválaszolja a legfontosabb kérdéseket, ha alázatos, gyermeki szívvel kérdezünk.
Te reinkarnációról beszélsz, az Úr Jézus pedig pokolról és mennyről. Na de honnan a pokol, ha Isten jó? A pokol létezésének egyszerű magyarázata az, hogy amit a fentiekben olvastál, noha Isten teljesen ingyen felkínálja, nem kényszeríti, nem erőlteti rá senkire. A látás, a bűnökkel való szembesülés, az őszinte bűnbánat, bűnbocsánat, és a lélek teljes megtisztulása ajándék Istentől, amit Ő nem erőltet rá senkire. Ekképp az emberek annyiszor mondhatnak nemet, az Ő, életre hívó szavára, ahányszor akarnak. És a legtöbben annyi nemet mondanak, hogy a végén már nem marad semmi, amit meg lehetne tisztítani, meg lehetne menteni. Sokan nem tudják, mert nem ismerik a Bibliát, hogy a pokol valójában a gödörben van, mert a meg nem tisztult lélek, nem tudja elhagyni a testet, nem tud elvonatkoztatni a testtől, hisz egész életében a testnek élt, a testet és a szellemet szolgálta. Az a lélek, aki nem ismerte meg Isten szavát, azokkal az elmében felhalmozott szellemi tartalmakkal azonosul, amelyek a testben tartják őt akkor is, amikor a test már mozdulatlan és rothadásnak indul. Sok leírás van a Bibliában, ami azt igazolja, hogy a pokol nem más, mint az, hogy a testtel azonosuló léleknek végig kell szenvedni a test rothadását. Jézus azt mondja egymás után háromszor, hogy hol az ő férgök meg nem hal, tüzök el nem aluszik. (Mk 9:44) „Mert nem hagyod lelkemet a Seolban; nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson.” Zsolt 16:10
Ezért mondja Jézus, hogy ne a mulandó kincsekért munkálkodjunk, hanem szerezzünk magunknak múlhatatlan, mennyei kincseket (hogy azzal azonosuljon a mi lelkünk, és ne a mulandó, rothadó dolgokkal).
Hogy a többség miért mond nemet Istenre? Azért mert igent mond az emberi elme-életekre, azokra a szellemi tartalmakra, amelyeket az igazsággal ellentétben szembesülés nélkül is lehet fogyasztani.
Jézus szerint ez az oka annak, hogy az emberek jobban ragaszkodnak a szellemhez, mint Isten lelkéhez:
„Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert nem azért küldte az Isten az ő Fiát a világra, hogy kárhoztassa a világot, hanem hogy megtartassék a világ általa. A ki hiszen ő benne, el nem kárhozik; a ki pedig nem hisz, immár elkárhozott, mivelhogy nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében.
Ez pedig a kárhoztatás, hogy a világosság e világra jött, és az emberek inkább szerették a sötétséget, mint a világosságot; mert az ő cselekedeteik gonoszak valának. Mert minden, a ki hamisan cselekszik, gyűlöli a világosságot és nem megy a világosságra, hogy az ő cselekedetei fel ne fedessenek;
A ki pedig az igazságot cselekszi, az a világosságra megy, hogy az ő cselekedetei nyilvánvalókká legyenek, hogy Isten szerint való cselekedetek.”
„Kérjetek, és adatik néktek! Keressetek, és találtok! Zörgessetek, és megnyittatik néktek! Mert aki kér, mind kap, aki keres, talál és a zörgetőnek megnyittatik. Boldogok, akik éhezik, és szomjazzák az igazságot, mert meglátják azt, és az igazság szabaddá teszi őket!”
Féltő szeretettel,
Attila
Ha véletlenül érdekelne, ez az írás segít feltárni mindazt, ami elválaszt Istentől, és érthető módon elmagyarázza, hogy lehet valódi szabadulást nyerni minden olyan akadálytól, ami közénk és Teremtőnk közé ékelődik.
Ez pedig egy film, amely megmutatja, miken kell az embernek keresztülmennie ahhoz, hogy beérjen a célba: