Egy ember beleesett a mocsárba. A barátai azt kiáltották neki, hogy ki tudsz jönni, ne add fel, meg tudod csinálni. Mivel ő a barátaira hallgatott, saját erejéből próbálta magát kivájni a mocsárból. Így minél jobban erőlködött, és vergődött, annál gyorsabban süllyedt, de akkor sem adta fel, mert hallotta barátai kiáltását a partról. Végül teljesen elsüllyedt, és belefulladt a mocsárba. Egyetlen barátja sem ugrott utána, hogy kiszabadítsa őt, mert valójába ők sem hitték, hogy ki lehet szabadulni a mocsárból, és féltek.
Ha ‘feladta’ volna, a Lélek nyugalmában megláthatta volna, hogy egy fának az ága bele lóg a mocsárba, amibe ha belekapaszkodik, szép lassan kijöhetett volna a partra. De mivelhogy a külső hangokra figyelt, amelyek azt kiáltották neki, hogy ne adja fel, meg tudja csinálni, nem vette észre, hogy Isten már előre gondoskodott az ő szabadulásáról. Neki csak annyit kellett volna tennie, hogy a külső hangok helyett, arra a hangra figyel, amely belülről szól hozzá, mutatva a szabadulás útját…
Ha olyan közegben vagy, ahol azt kiáltják neked, hogy ne add fel, meg tudod csinálni, teljesen biztos, hogy még mindig süllyedsz a mocsárban, és félő, hogy az utolsó órában senki sem lesz melletted azok közül, akik azt mondták, hogy ne add fel, meg tudod csinálni. Ezért fennáll a veszélye, hogy örökre elsüllyedsz.
https://kialtoszo.hu/a-leghatasosabb-hazi-gyogymodok/
https://kialtoszo.hu/a-legveszelyesebb-kutya-a-vilagon/
https://kialtoszo.hu/eszervekkel-senkit-sem-lehet-megmenteni/
https://kialtoszo.hu/figyelmeztetes-nagy-zoltan-polgarmesterjeloltnek/