Az ember tévesen a félelmet gondolja az ő legnagyobb ellenségének. Kérdés: Jobb lenne-e, ha lenne benne egy egészséges istenfélelem, mint egy végzetes betegség miatt kínlódni, miközben gyötör a halálfélelem?
Akik abban mesterkednek, hogy kiiktassák a félelmet az életükből ahelyett, hogy az Élő Isten szavát kívánnák megismerni, és megtartani, olyanok, mint az a sofőr, akit zavart, hogy a műszerfalon kigyulladt az alacsony olajnyomást jelző piros lámpa, ezért levette arról a szálakat. Ekképp olaj nélkül használta az autót, amíg a motor leégett. Ha azt akarod, hogy a motorod időnap előtt leégjen, emberek tanácsát követve, iktasd ki te is a félelemet az életedből. Amikor a halálfélelem gyötör, majd hátha eszedbe jut, hogy azért vagy ott, ahol vagy, mert büdös volt számodra az istenfélelem és az ő szavának szeretete, ami által megmaradhattál volna az élet keskeny útján. Ha pedig élni akarsz, vedd tudomásul, hogy nem a félelem a te legnagyobb ellenséged, hanem a rejtett bűneid és kívánságaid, amelyekkel bujkálsz Teremtőd elől.
„És felelvén a százados, monda: Uram, nem vagyok méltó, hogy az én hajlékomba jőjj; hanem csak szólj egy szót, és meggyógyul az én szolgám.
Mert én is hatalmasság alá vetett ember vagyok, és vannak alattam vitézek; és mondom egyiknek: Eredj el, és elmegy; és a másiknak: Jöszte, és eljő; és az én szolgámnak: Tedd ezt, és megteszi. Jézus pedig, a mikor ezt hallá, elcsodálkozék, és monda az őt követőknek: Bizony mondom néktek, még az Izráelben sem találtam ilyen nagy hitet.”
https://youtu.be/U8Y0fP4KNrI