„Mert lesz idő, mikor az egészséges tudományt el nem szenvedik, hanem a saját kívánságaik szerint gyűjtenek magoknak tanítókat, mert viszket a fülök;
És az igazságtól elfordítják az ő fülöket, de a mesékhez oda fordulnak…
… Magokat bölcseknek vallván, balgatagokká lettek;
… Mert e világ bölcsesége bolondság az Isten előtt. Mert meg van írva: Megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban.
… annakokáért adta őket az Isten tisztátalan indulatokra;
… Ne tévelyegjetek, Isten nem csúfoltatik meg; mert a mit vet az ember, azt aratándja is.
Mert a ki vet az ő testének, a testből arat veszedelmet; a ki pedig vet a léleknek, a lélekből arat örök életet.”
„Amikor valami más válik az életcélunkká,
mint Krisztus, az életcélunk lesz a mi Istenünk.”
„Amikor megtalálod az identitásodat abban, aki téged teremtett, gyökeresen megváltozik a látásmódod.”
A láb nem arra teremtetett, hogy ellene ÁLLJUNK az igazságnak, hanem arra, hogy eljussunk vele a keresztig, és MEGÁLLJUNK a Krisztusban.