„Mennyire befolyásol mások véleménye? S hogyan veszünk “átkot” magunkra?
Amilyen mértékben elfogadjuk mások véleményét magunkról, legyen az pozitív, vagy negatív, olyan mértékben kezdünk magadról egy hazug képet, hazug én-t építeni!
Viszont nem elég az, hogy “én nem foglalkozom mások véleményével”! Attól még, hogy ezt elhitetjük magunkkal, és próbáljuk erőből betartani, ha egyedül maradunk, bizony lesznek pillanatok, amikor azon kapjuk magunkat, hogy a mások által kimondott, vagy kimondatlan vélemények kattognak bennünk!
Abban a pillanatban, ahogyan hallunk valakitől valamilyen véleményt, akár rosszat, vagy akár jót, és azt azonnal testből, egóból reagáljuk le, vagy csak elkezdünk agyalni rajta, máris belementünk az ő lelkiállapotukba, máris adunk a véleményükre, máris azonosultunk azzal, amit mondtak, máris azzá lettünk amit mondtak, mert befogadtuk azt a szót. Így máris átkot vettünk magunkra, és kiderült, hogy igenis számít mások véleménye, mert embereket követünk!
Jézus nem fogadott el semmit, és nem fogadott be semmilyen véleményt. Nem azonosult azzal és nem azonosította magát egyetlen negatív vagy pozitív véleménnyel sem! Még csak azt sem fogadta el, hogy azt mondták rá hogy jó! „Jézus pedig monda néki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy, az Isten.”
Márk‬ ‭10:18
De nem is lázadt, amikor csúfolták, gúnyolták, szégyenbe tették. Még csak gondolat formájában sem. …mert folyamatosan az Atya jelenlétében volt. Neki csak EGY vélemény számított. Ő csak EGYetlen dolgot fogadott be. Az Atya szavát! Az Atya Igéjét. Így csak azzal azonosult. “Én az Atyában vagyok, Ő pedig énbennem!”
Ő nem gúnyolódó, vagy épp dicsérő embereket látott, hanem megtévesztett, vak, béna, süket embereket, akiknek gyógyulásra volt szükségük! De még a sajnálat állapotába sem ment bele. Nem azonosult semmilyen érzéssel, ami a test indulatából alakult ki. Ezért fontos hogy szüntelenül imádkozzunk, ami azt jelenti, hogy folyamatosan Rá figyelünk, folyamatosan az Ő Jelen-létében vagyunk, mert ha az Ő jelenében vagyunk, akkor üresek vagyunk a világ, a többi ember által érkező interakcióktól, de telve vagyunk Lélekkel, az Ő Lelkével! De ahhoz, hogy az Ő Lelke által megteljünk, üresnek kell lennünk a világ által! Ezt embernek lehetetlen elérni. Kár is erővel próbálkozni. De Istennek ez is lehetséges! Csakis Vele fog sikerülni, ha kéred, hogy tanítson, vezessen, hogy tanítson meg szeretni. Mert egyedül az a szeretet, amit Ő ad, képes elhozni számodra az Ő békéjét a Lelkednek, ami által képes leszel máshogyan tekinteni embertársaidra, a világra; ami által megtartatsz a nehézségek közepette is, és ami által képes leszel imádkozni ellenségeidért, és áldani őket akkor is, ha bántanak, ha gyűlölnek téged.
SZERzŐ!
Bizonyságot tesz: