A lidércnyomás egy rémálomtípus. A lidércek olyan lények, melyekkel legtöbbször a hajnali órákban, vagy az ebéd utáni alváskor találkozhatunk, s bár kultúránként más és más nevet kaptak, egy közös mindenképpen van bennük: álmában „nyomják, szorítják, fojtogatják” az álom és ébrenlét határán lévő embert.
Aki alszik, álmodik is. Az is, aki ébredés után nem emlékszik rá. Hogy mi az álom, azt senki nem tudja, de sokan próbálták már megfejteni: Freud szerint az „elfojtott vágyak leplezett teljesülése”, Jung pedig úgy gondolta, az álmokon keresztül jutunk el a kollektív tudattalanhoz. Ami biztos, hogy az álom nem mindig édes, sőt időnként kimondottan rémes, olykor lidérces.
Ez a tudósok véleménye. De vajon mit mond Isten erről a jelenségről?
Az is lehet, hogy ma már semmit sem mond, hanem kérdez: „Még meddig sántikáltok kétfelé?”
Újjászületés nélkül az emberek a külső képekből táplálkoznak, és amit belülről vetítenek kifelé, valójában az is kívülről származik, a szemeik világából, a külső sötétségről. Így van elzárva az emberek világa Isten világától. Ebben a zárt rendszerben minden test és lélek megeszi, és felemészti saját magát.
Akik a külső világot Krisztus beszéde által nem bontják le a saját lelkükben, azokat fel fogja falni a fenevad.
Az apokalipszis (a hazug külső leleplezése) mindenkinél meg fog történni előbb vagy utóbb. Boldogok, akiknél előbb, és jaj azoknak, akiknél utóbb, a test halála után történik meg.
Az apokalipszis fekete lovasának jelentése:
Hirtelen jön az éhínség és a nélkülözés, de a kegyelem még egy darabig elérhető lesz.
Az álom fontos üzenete: Bor még van, de már nem kell senkinek. Tehát a kegyelem még tart, de az emberek már annyira el vannak hidegülve, hogy nem tudják elfogadni azt.
„És hallék a négy lelkes állat közt szózatot, a mely ezt mondja vala: A búzának mérczéje egy dénár, és az árpának három mérczéje egy dénár; de a bort és az olajt ne bántsd.” Jel 6:6
Üzenet a szőlőmunkásoknak:
„Azt pedig jegyezzétek meg, hogy ha tudná a ház ura, hogy az éjszakának melyik szakában jő el a tolvaj: vigyázna, és nem engedné, hogy házába törjön.
Azért legyetek készen ti is; mert a mely órában nem gondoljátok, abban jő el az embernek Fia.
Kicsoda hát a hű és bölcs szolga, a kit az ő ura gondviselővé tőn az ő házanépén, hogy a maga idejében adjon azoknak eledelt?
Boldog az a szolga, a kit az ő ura, mikor haza jő, ily munkában talál. Bizony mondom néktek, hogy minden jószága fölött gondviselővé teszi őt. Mt 24:42
Kértél? Kaptál? Megtörted? Megosztottad a mindennapi kenyeret?