Mivel pedig a gyermekek test és vér részesei, ő is hozzájuk hasonlóan részese lett ezeknek, hogy halála által megsemmisítse azt, akinek hatalma van a halálon, vagyis az ördögöt; és megszabadítsa azokat, akik a haláltól való félelem miatt egész életükben rabok voltak. Héberek 2:14
Tudod, miért félünk a haláltól? Azért, mert szeretjük ezt az életet.
Tudod, miért szeretjük ezt az életet? Azért, mert nem kerestük, és nem ismertük meg azt az életet, amit Isten elképzelt. Szerinted, amit mi életnek nevezünk, ki képzelte el? Az, aki megalkotta az életet, vagy a tőle eltávolodott, földhözragadt emberek, Ádámok és Évák?
Tudtad, hogy, amit mi életnek hívunk, Teremtőnk úgy nevezi, hogy első halal? Első halál azért, mert a lelkünk, aki valójában vagyunk, el van szakadva teremtőjétől. A második halál a test halála, ami végleges.
Mi a bizonyítéka annak, hogy az első halál állapotában vagyunk, és a lelkünk el van szakadva Teremtőjétől? Az, hogy nem az Ő lelke vezet, hanem a gyarló emberek által létrehozott törvények, szokások, hagyományok, agyi programok. Ezért mondja azt az ember, hogy programom van délutánra, holnapra stb. Ha engedné Isten Lelke által vezetni magát, akkor nem programok szerint élne, hanem spontánul, lélek által vezetve cselekedne, mint egy önfeledt gyermek. Azt mondja az Úr, hogy a szél fúj, ahová akar. Annak zúgását hallod, de nem tudod, merről jő, és merre megy. Így van mindenki, aki Lélektől született. Aki Lélektől született, feltámadt az első halálból, és kapja a mindennapi kenyeret, lelki táplálékot Istentől. Aki kapja a mindennapi kenyeret Istentől, az már nem hiszi a földi létet életnek, mert kezdi megismerni azt az életet, amelyet nem Ádám és Éva képzelt el, hanem Isten. Tehát, már itt fontos, hogy lássuk a mennyek országát. Különben, amikor közeledik a test utolsó órája, nem látunk mást, csak egy nagy sötétséget, amit te is láttál. Azonban, ha már itt megismerjük a világosságot, amikor eljön az utolsó óra, a lélek nem kell féljen, mert tudja, hogy hova megy. Gavrila bácsi, amikor visszajött a halálból, azt mondta hogy neki a földön is van családja, és szereti a feleségét és a gyermekeit, de alig várja, hogy visszamenjen oda, ahol járt, amikor a teste halott volt 13 órán keresztül, mert ott van az ő igazi családja.
Minden, ami körülötted van, megtesz mindent annak érdekében, hogy azt hidd életnek, amit az emberek életnek neveznek, és szeresd is azt. És minél jobban szereted ezt az életet, annál kevésbé figyelsz arra, amit Isten akar mutatni arról az életről, amit Ő elképzelt. Minél kevésbé figyelsz arra, amit Ő akar mutatni az igazi életről, a lelkednek annál gyengébb a kapcsolata Istennel, és annál kevesebb táplálékot kap fentről. Ha a lélek nem kap táplálékot, meggyengül, és nem tudja életben tartani a testet.
Más szóval: minél inkább szeretjük a földi életünket, annál jobban távolodunk úgy a földi élettől, mint a lelki élettől, mert ha a lélek táplálék nélkül marad, a test is meghal. És minél jobban megismerjük az igazi életet, amit Teremtőnk elképzelt, annál kevésbé szeretjük a földi életünket. Ennek ellenére megtarthatjuk azt, amíg szükség van arra, mert a lelkünk egészséges, ha kapja a mindennapi kenyeret, lelki táplálékot. Az ilyen lélek nem azért él a földön, mert élni akar, és szereti ezt a földi életet, hanem szó szerint azért, mert Isten élteti őt, hogy mások is hallhassanak általa az örök életről. És készen áll bármikor boldogan haza menni amikor Isten hívja őt. Viszont, aki szereti ezt a földi életet, mivel nem ismerte meg az igazit, fél a haláltól, és félelemben kell távoznia az utolsó órában.
Így talán érthetőbb, miért mondja János apostol ezeket: „Ne szeressétek a világot, se azokat, a mik a világban vannak. Ha valaki a világot szereti, nincs meg abban az Atya szeretete. Mert mindaz, a mi a világban van, a test kívánsága, és a szemek kívánsága, és az élet kérkedése nem az Atyától van, hanem a világból. És a világ elmúlik, és annak kívánsága is; de a ki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké. 1Jn 2:15-17 Na de hogy cselekedhetnénk Isten akaratát, ha nem keressük, és nem is halljuk őt? És hova megyünk, amikor véget ér a földi életünk, ha csak azt ismertük meg, ami elmúlik, és nem kerestük azt, ami múlhatatlan?
Ezt pedig az Úr Jézus mondja. Mert a ki meg akarja tartani az õ életét, elveszti azt; a ki pedig elveszti az õ életét én érettem, megtalálja azt. Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de az õ lelkében kárt vall? Mt 16:25-26
A ki szereti a maga életét, elveszti azt; és a ki gyûlöli a maga életét e világon, örök életre tartja meg azt. Jn 12:25
Bizony, bizony mondom néktek, hogy a ki az én beszédemet hallja és hisz annak, a ki engem elbocsátott, örök élete van; és nem megy a kárhozatra, hanem általment a halálból az életre. Jn 5:24
Hangosan erről:
https://youtu.be/z9ykQ2WhNKo?is=z-04i1Nk7Q6L6fBg
Gavrila bácsi beszéde:
https://youtu.be/dp1MJMTXOy0?is=ZxoU_eoa_X2memtd
Ha csak olyan dolgokat ismersz, amelyek a rothadás és az enyészet martalékává válnak, mekkora az esélyed arra, hogy ne kelljen megtapasztald a rothadást? Tudtad-e, hogy a test halála után nemcsak a test indul rothadásnak, hanem a lélek is. És ez maga a pokol. Ennek oka az, hogy csak a testet ismeri, a testtel azonosul, és semmi olyant nem ismer, amin nincs hatalma a rothadásnak. Dávid ezt mondja: „…nem hagyod az én lelkemet a sírban, és nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson.” Tehát a lélek, a léttudat, akik valójában vagyunk, a testtel együtt a sírba száll. Éppen úgy, ahogy az Úr Jézus lelke. Azonban az Ő lelke nem maradt a sírban, és nem kellett megtapasztalja a rothadást, mert Ő nem azokkal a dolgokkal azonosult, amelyek elmúlnak, és elrothadnak, hanem azzal, ami sosem múlik el, a Mindenható Isten lelkével. Na de hogy azonosulhatna bárki is Isten lelkével, aki sosem kereste, és nem akarta megismerni Őt, mert beérte azokkal a dolgokkal, amelyek elmúlnak, és elrothadnak? Te ismersz-e bármit is ezen a világon, ami nincs rothadásra ítélve, és amihez teljes sziveddel ragaszkodsz?
Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképen el nem múlnak. (Mt 24:35)
A lélek az, ami megelevenít, a test nem használ semmit; a beszédek, amelyeket mondtam nektek, lélek és élet. Jn 6:63
https://kialtoszo.hu/miert-felunk-a-halaltol/
https://kialtoszo.hu/amit-eszel-azza-leszel/
https://kialtoszo.hu/halottak-napi-ajtonyitas/
https://kialtoszo.hu/a-soros-kotes-atka/