/
Annyira hiszünk a saját életfelfogásunkban, meglátásainkban és vágyainkban, hogy amikor az élet szava szól hozzánk, fellázadunk ellene, mert megzavarja nyugalmunkat. Viszont amikor a fájdalom és a szenvedés lesújt ránk, mégis az élet szavát tesszük felelőssé nyomorúságunkért, és még jobban megutáljuk azt. Így marad a halál szava, amely a jó élet ígéretével kecsegtet, miközben a feneketlen szakadék irányába terelget minket.