Tudod-e, miért kellett édesapánknak olyan korán meghalnia? Ha nem, ebből meg fogod érteni:
Képzeld el, hogy a fazekas készít agyagból egy formát. Majd megolvasztja az aranyat, és beletölti abba. Miután az arany felveszi az edény formáját, és megszilárdul, széttöri az edényt, és megmarad az arany öntvény.
Ugyanezt teszi velünk az Úristen. A forma a test, abba Ő beletölti az aranyat, ami az Ő szentlelke, életet adó szava, ami megtisztítja a lelkünket. Amikor a lelkünk felveszi a végleges formáját, Isten széttöri a testet, és marad az Ő képmására teremtett lélek, aki szabadon távozhat a testből, és beléphet Isten országába.
Ezt próbálta cselekedni Isten a mi szüleinkkel is, Ádámmal és Évával, de ők nem Istenre figyeltek, hanem egymásra. Mindent ketten beszéltek meg a saját értelmük és érzéseik szerint, és azáltal folyton visszahúzták egymást. Isten próbálta tölteni beléjük az Ő lelkét és az Ő szavát, hogy alakuljon ki a tökéletes ember, aki bemehet az örök életre, de ők a saját elképzeléseikkel folyton bemocskolták azt a lelket. Tették ezt az ivócimborák, a családi barátoknak nevezett földhözragadt emberek, a testi függőségek, emberi szokások, veszekedések, és a soha véget nem érő ismétlődések által. Ha Isten megengedte volna, hogy ezt csinálják még néhány éven keresztül, minkét lélek kárba veszett volna. Ezért adott édesapánknak egy gyógyíthatatlan betegséget, ami megtörte az egóját, a fejében kialakított hamis világképet, amit a barátaival táplált, és kezdte ébresztgetni a lelkét. Még egy régi ismerőst is küldött hozzá, aki beszélt neki Isten országáról. Végül, amikor a betegség és a szenvedés által leomlott a lelkében minden, amit ő addigi élete során felépített, megölte a testét, és a lelkét hazavitte. Ekképp édesanyánk is esélyt kapott arra, hogy kiszálljon abból a hazug életvitelből, amit együtt folytattak, és megismerje az igazságot.
Az ember a testiségtől és a földhözragadtságtól kétféleképpen szabadulhat meg. A legeslegjobb és a legkevésbé fájdalmas módszer az igazság ismerete, ami feloldja a bennünk lévő hamisságot, és szabaddá teszi a lelket. A másik pedig a betegség és a fájdalom általi megtöretés, ami akkor következik be, amikor az ember állandóan bekeményíti a szívét Isten életre hívó szava előtt.
Mivel mi tőlük származunk, örököltük tőlük az összes hibás programot, amelyek szerint élhetjük az unalmas, szürke életünket. Ez az oka annak, hogy én elvileg örököltem édesapám vonásait, te meg pont egy olyan férjet kaptál, mint ő. Ezért mi ugyanazt a programot futtatjuk, amelyet a szüleink mindaddig, amíg meg nem halunk, vagy pedig újjá nem születünk Krisztus szava és Isten ereje által.
Ha egy házasságban egyik fél sem keresi az igazságot, és folyton visszahúzzák egymást, elkerülhetetlenné válik a tragédia, ami azt jelenti, hogy az Úristen az egyiket ki kell vegye az életből, hogy a másikat, jobbik esetben mindkettőjük lelkét megmentse.
Kérdés: nem lenne jobb, ha legalább az egyik, vagy mindkettő átadná az élete felett az irányítást Isten kezébe, hogy azáltal elkezdődjön a lelke megtisztítása, formálása? Ha az egyikőjük megteszi ezt a lépést, az ő Istennel szembeni hűsége által a többi családtag is esélyt kapna arra, hogy a lelke megtisztuljon, és Isten szava által felvehesse a végleges formáját, hogy az utolsó órában örömmel, és boldogan távozzon az örök hazába.
Mit gondolsz, ez magyarázat-e édesapánk korai halálára, és arra, hogy a ti házatokban hasonló dolgok történnek, mint amik a szülők életében is történtek? Hajlandó lennél-e Isten kezébe helyezni az életed felett az irányítást azért, hogy Ő megakadályozza, hogy folyton visszahúzzátok egymást a testiségbe, a földhözragadtságba, azáltal veszélybe sodorva egymás és a gyerekeitek életét? Te már kétszer voltál a szakadék küszöbén, és tudod, mekkora félelemmel és borzalommal jár, amikor az embernek úgy kell itt hagyni ezt a világot, hogy a lelke nincs felkészülve. Sőt, a saját ajkaiddal mondtad, hogy azért kaptál egy újabb esélyt, hogy amikor eljön az utolsó óra, legyél felkészülve arra. De szerinted a felkészülés meg fog-e történni, ha egymást állandóan visszahúzzátok a testiségbe, és a földhözragadtságba azáltal, hogy egyikőtök sem adta át az élete fölött az irányítást az Élő Istennek, és állandóan egymással tanácskoztok, kihagyva Isten szavát? Ő minden gyermekének megadja azt az ajándékot, hogy ezt a formát, ami vagyunk, feltölti tiszta lélekkel, amely már nem a testtel azonosul, hanem Isten lelkével. Ezért mondja az Úr Jézus egymásután háromszor, hogy fontos az embernek újjá születni. Az újjászületés pedig azt jelenti, hogy a testünkben lévő lelket, aki mi valójában vagyunk, már nem az emberek formálják, és irányítják, nem a feleség, nem a férj, nem a barátok, nem a képernyők, hanem Isten lelke.
Te akarod-e ezt?
Ebben a felvételben bővebben kifejtem, mit jelent az, hogy Isten ezt a formát feltölti tiszta lélekkel, amely a forma nélkül is képes létezni teljes szabadságban. Azonban, ha kéred, Ő neked sokkal többet ad, mint amit e felvétel által hallhatsz. Az én szavaim senkit sem tudnak megmenteni. Az én bizonyságom célja az, hogy aki azt hallja, Istenre és az Ő szavára irányítsa a tekintetét, és elkezdődjön az ő taníttatása, amely révén megkapja az újjászületés ajándékát, hogy az utolsó órában teljes békességgel, szabadon tudjon távozni ebből a világból.
Ez pedig arról, hogy mikképp akadályozzuk egymást, miközben azt hisszük, hogy jót teszünk egymással:
Hosszú élet titka: https://youtu.be/yGp_vAa8Izk