Mivel eszembe jutottatok, mondok nektek néhány igaz történetet. Csak röviden, vázlatszerűen fogom írni, hogy ne raboljak túl sokat az időtökből.
1. Mivel nem érdekelnek a közéleti dolgok, nem is foglalkoztam azzal. Ennek ellenére, a választások előtt az Úristen álomban megmutatta, ki lesz a polgármester. És még a választások előtt írtam neki egy nyílt levelet. Végül pedig az lett a polgármester, akinek a nyílt levelet írtam.
2. Szintén álomban megláthattam, mi történik a városvezetésben, amit megosztottam a Kiáltó Szón és a közösségi médiában. Később találkoztam egy önkormányzati képviselővel, akit annak idején, amikor még hittem az emberi összefogás erejében és az ember jóságában, én vittem bele a közéleti dolgokba éppen úgy, mint a jelenlegi polgármestert. Ez az ember elmondta nekem, hogy mik történnek a városvezetésben. Érdekes módon ugyanazt mondta, amit nekem álomban az Úristen jóval a beszélgetésünk előtt megmutatott, és amiről nyílt levelet írtam az önkormányzati képviselőknek.
3. Az elmúlt hónapokban több álmot is kaptam egy emberrel, amelyeket megosztottam vele. Később ez az ember elmondta nekem, mennyire hálás, hogy megkerestem, mert az álmokban szó szerint azt mutatta meg nekem Isten, amire ő készült. Annyira felcsavarták az indulatai, hogy eltervezte, hogy megöl valakit. Már az is megvolt, hol veszi meg a stukkert. De Isten e figyelmeztetések által megállította őt terve kivitelezésében.
4. Egy fiatalember szó szerint vakulásig dolgozott, és elvesztette az egyik szemének a látását. Két szemorvos is azt mondta neki, hogy többet soha nem fog látni azzal a szemével. Azt mondtam neki, hogy hétvégén keressen meg az erdőn egy beszélgetésre. Ha akar, ezer kifogást is fog majd találni, hogy miért ne látogasson meg, de ha mégis kijönne, szívesen van látva. A feleségével együtt, aki akkor még vérrákos volt, meglátogattak. Édesanyám főzött valami finomat, amit közösen elfogyasztottunk. Én közben beszéltem nekik Isten dolgairól, ami le van írva a Bibliában, és amit én megértettem. Nem állítottam be őket semmilyen vallásba, mert nekem sincs olyan. Játékosan, történetekkel illusztrálva, beszéltem nekik Isten dolgairól, amit örömmel hallgattak. Miután beesteledett, elindultak hazafelé. Amikor kiért a főútra, Isten meggyógyította a megvakult szemet. A felesége azóta gyógyszerek nélkül teljesen meggyógyult a vérrákból. 25 ezer euró értékben vitt vérrák elleni pirulákat az onkológusnak, amiket nem használt el, annak bizonyítékául, hogy Isten meggyógyította őt a vérrákból.
5. Egy fiatalember, akinek a felesége az interneten hallgatta a beszédemet, ezt mondta: higgyem el, hogy jön a világvége, mert egy idióta az interneten azt mondja? Ez a fiatalember négy hónapon belül el volt temetve. Sajnos más helyeken is történt hasonló, ahol hallották a Jóságos Isten féltő figyelmeztetését, de a gúny tárgyává tették az Ő szavát.
Ezeket a példákat még nagyon sokáig sorolhatnám, de mint mondtam, nem szeretném elrabolni az értékes időtöket. Pláne, ha titeket nem érdekel az Élő Isten, aki az Úr Jézus szavai által nyilvánvalóvá tette az Ő akaratát, és aki ma is épp olyan csodákat tesz, mint kétezer évvel ezelőtt, a holtak feltámasztását beleértve. Ugyanis a kedves barátomat visszahozta a halálból, miután elvérzett, és már egy órája halottnak volt nyilvánítva a marosvásárhelyi kórházban, és a családot értesítették, hogy hullaszállítóval menjenek utána. Ilyen az élő Isten, akiről beszélek nap mint nap, immár több, mint tíz éve.
A fenti történetek rövid konklúziója: Voltak, akik hálával fogadták, amiket mondhattam nekik, amiért Isten megáldotta őket. Jeleket kaptak, csoda történt velük, meggyógyultak, békességet nyertek stb. És voltak, akik gúnnyal és megvetéssel fogadták szavaimat, bolondnak nevezve engem. Ezek számára átokként hatott, amit hallhattak általam.
Ha netán olvastátok a Szentírást, tudjátok, hogy ez meg is van írva. És semmi új nincs a nap alatt. Csak mi változunk, Teremtőnk nem. Az Ő szava örök érvényű függetlenül attól, hogy mit mond a televízió, és hogy mi jó dolgunkban épp mit vélünk igaznak.
Ez az Isten, a mi Atyánk az éjjel azt mutatta álomban, hogy Béla el volt válva, és az utcán bolyongott, mint egy részeg hajléktalan. Egészen pontosan nem tudnám megmondani, hogy az Úristen miért mutatta ezt a képet. Viszont nincs semmi kétségem afelől, hogy jó oka volt rá. Én újat nem tudok mondani nektek, mint amit eddig is mondtam, és amiről minden nap beszélek különböző megközelítésből: ahhoz, hogy a bajokat elkerüljük, fontos személyesen Istenhez fordulni, és megismerni az Úr Jézus szavait, ami által megérthetjük, miért vagyunk ott, ahol vagyunk, és melyik az egyedüli módja annak, hogy elkerüljük azt a nyomorúságot, amelyet eddigi életvitelünkkel, és bűneinkkel készítettünk elő saját magunknak. A jó hír az, hogy az Úristen kész mindenkinek megbocsájtani, és mindenkit meggyógyítani, aki alázattal hozzá fordul. Viszont ehhez szükséges a belátás, a befelé látás, a szembesülés a felhalmozott bűnökkel és az őszinte megbánás.
Sokan azért nem kerülhetik el a szenvedést, mert noha Isten mindenki számára teljesen ingyen felkínálja a látást, a bűnökkel való szembesülés lehetőségét és a bűnbocsánatot, senkire sem erőlteti rá. Ekképp sokan a büszkeség és az Isten szavával szembeni keményszívűség miatt megmaradnak a bűnben, és le kell aratniuk annak termését, ami a betegség, a fájdalom, és a pusztulás.
Nektek is ugyanazt mondom, amit a kedves barátomnak, akinek az Úristen visszaadta a látását. Ha akartok, ezernyi kifogást is fogtok találni arra, hogy miért ne látogassatok meg. Ettől függetlenül, ha úgy döntenétek, hogy egyet erre kerültök, szívesen vagytok látva. Ha már nem leszek, vagy ti nem lesztek, ígérem, nem foglak hívogatni. Addig pedig, ha kedvetek tartja, kerüljetek felénk egy őszinte baráti beszélgetésre. Remélem, nem vettétek rossz néven levelemet, és az Úristen a javatokra fordítja e szavakat.
Szeretettel, Attila