Amíg az emberek félték Istent, jó sokat éltek, és idős korban, megtelve élettel, megboldogultak. Most, amikor haverok akarunk lenni vele, mint az amerikaiak, egyre kevesebbet élünk úgy időben, mint minőségben. És nyomorúságos életünket békesség és szeretet helyett, testi kínok és lelki gyötrelmek övezik. Végül pedig eljön értünk a halál, amely hatalmas félelem és rettegés között szakít ki bennünket az élők sorából, és taszít a kárhozatba.
Természetesen a gyermekek számára az a szó, hogy istenfélelem, érthetetlen, értelmezhetetlen. De vajon gyermekek vagyunk-e mi, vagy pedig testi, földhözragadt, kemény szívű felnőttek, akik ha a kezeikkel nem is, az elméjükkel naponta hoznak létre új isteneket, amelyek a kárhozat széles útján terelgetik őket. Tehát nem a gyermekeknek szól ez a figyelmeztetés, akik még őszintén bíznak, és nem számigálnak, hanem azoknak, akik úgy agyban, mint szívben, felnőttek, és megkövéredtek. (Jel 3:14-től)
Főképp a meggazdagodott, minden ravaszsággal megkent modern embernek jobb félni Istent, mint haver lenni vele, mert az Istennel való haverség egyenes út a kárhozatba. Az Isten féleleme pedig az Élő bölcsesség kezdete, ami megóv minden veszedelemtől.
Ezt írja Ézsaiás próféta Jézusról:
„… akin az Úrnak lelke megnyugoszik: bölcseségnek és értelemnek lelke, tanácsnak és hatalomnak lelke, az Úr ismeretének és félelmének lelke.
És gyönyörködik az Úrnak félelmében, és nem szemeinek látása szerint ítél, és nem füleinek hallása szerint bíráskodik:
Igazságban ítéli a gyöngéket, és tökéletességben bíráskodik a föld szegényei felett; megveri a földet szájának vesszejével, és ajkai lehével megöli a hitetlent (az istentelent). Derekának övedzője az igazság lészen, és veséinek övedzője a hűség.” Ézs 11.1
https://kialtoszo.hu/onkentes-rabszolgasag-szabadsag/
https://kialtoszo.hu/jartam-a-pokolban/
https://kialtoszo.hu/gyergyoi-zsidok-gyergyoi-gorogok/
https://kialtoszo.hu/miert-kuld-isten-gonosz-lelket-az-emberre/