Annak tudását, hogy van örök élet, senkitől sem vette el Isten. Valahol legbelül mindenki tudja, hogy az élet örök, még ha nem is beszél róla, még ha tagadja is annak Szerzőjét.
Ha őszinték akarunk lenni, könnyen beláthatjuk, hogy az általunk oly nagyra becsült tudománynak is az örök élet gondolata a mozgatórugója.
Szinte mindenki szeretne örökkön élni. Még az is, aki nem becsüli, nem tiszteli az életet. A gond az, hogy ezért még tenni is akar az ember.
De miért akarna bárki bármit is tenni az életért, ha teljesen nyilvánvaló, hogy az élet ajándék? Vajon nem épp azért, hogy úgy élhessen, ahogy akar, az élet törvényét figyelmen kívül hagyva? És meddig élhet az, aki figyelmen kívül hagyja az élet törvényét? Avagy meddig lehet részese a játék örömének, aki minduntalan felrúgja a játék szabályait, amelyek örömtelivé teszik a játékot? És meddig lophat a tolvaj egy olyan közösségben, ahol mindenki ingyen ad mindent?