A bűn egy nagyon tág fogalom. De ha általánosan akarunk beszélni, azt mondhatjuk, hogy a bűn az, ami az élet ellen megy. Életellenes gondolkodás, döntés, cselekedet, magatartás, viszonyulás.
A bűnös az, ami/aki nélkülözi az értelmet, az élet értelmét, mert ami, illetve aki nélkülözi az élet értelmét, automatikusan az élet ellen megy anélkül, hogy tudna arról.
Nagyon megszomorodok, amikor azt látom, hogy milyen kevesen értik azokat az egyszerű gondolatok, amelyeket közzé teszek. Ilyenkor én is meg vagyok kísértve a reménytelenség bűne által, de még a kevélység, a felsőbbrendűség érzés bűne által is. Vajon van még értelme hangosan gondolkodni?
Aki értelmes nem szereti azt, aki értelmetlen, mert látja, hogy értelem nélkül csak pusztítani lehet, gyilkolni. Gyógyítani, életet adni semmikképp. Ennek ellenére az értelmes, ha lenézi azt, aki értelmetlen, azonnal bűnössé válik, mert senki sem jutott értelemhez, aki értelmetlen volt, azáltal, hogy lenézték őt.
Szeretni az értelmetlent, akiről Isten még nem mondott le. Ez az, ami embernél lehetetlen. És ez az, amit ha valaki nem tud, ő maga is értelem nélkül való.
A bűnben az a legrosszabb, hogy alattomos. A legtöbb ember, akiben bűn lakozik, értelmetlenség, sötétség honol, nem tud arról. Ekképp úgy szolgálja a halált, hogy életnek hiszi azt. Sőt, meg sem tudhatja senki, hogy bűnös, amíg nem kéri Istentől, hogy megláthassa, mi van az ő szívében, amiről ő nem tud.
Hangsúlyozom, hogy a legtöbb ember úgy szolgálja a bűnt, az életellenességet, az értelmetlenséget, hogy nem is tud arról. Ekképp lassan, de biztosan felemészti, a halál felé tereli őt belülről valami, amit ő nem ismer, aminek a létezéséről nincs tudomása. A halotti bizonyítványba pedig egy másik személy, akiben szintén nincs jelen az élet értelme, beleírja, hogy COVID, tüdőgyulladás, vesedaganat, gyomorrák stb. De ezek a címkék sem a halottat nem támasztják fel, sem a hozzátartozókat nem vigasztalják meg.
Ezt mondja az Élő Isten gyermeke:
„Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentől, a ki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja; és megadatik néki.
De kérje hittel, semmit sem kételkedvén: mert a ki kételkedik, hasonlatos a tenger habjához, a melyet a szél hajt és ide s tova hány.
Mert ne vélje az ilyen ember, hogy kaphat valamit az Úrtól; A kétszívű, a minden útjában állhatatlan ember.
Keressetek, és találtok! Zörgessetek, és megnyittatik nektek. Boldogok, akik éhezik, és szomjazzák az igazságot, mert megtalálják azt, és szabaddá válnak Általa.”
Ingyen kaptátok, ingyen adjátok.