/
Bár gyűlöljük a hierarchiát és a hatalmaskodást, nem szabadulhatunk meg attól, amíg meg nem látjuk, hogy az igény, hogy mások mondják meg, mi a dolgunk, már gyerekkorunktól fogva belénk van nevelve. Ez az igény az, ami vezetőket, és hatalmasokat helyez a nép élére, akik feljogosítják magukat arra, hogy embertársaik helyett gondolkodjanak, döntsenek, és mások életidejével, életerejével kényük-kedvük szerint gazdálkodjanak.
Ezek az emberek támogatják a rendszert:
- Akik hisznek benne, és szavazatukkal, pénzükkel segítik azt.
- Akik hisznek benne, látják annak hibáit, és meg akarják javítani azt.
- Akik nem hisznek benne, és lázadnak ellene.
Hogy lehetséges, hogy egyeseknek sem a rendszerben nincs nyugalmuk, sem a rendszeren kívül, másoknak pedig a rendszerben is van békességük?