Miért vérzik a menyasszony? Mit jelent a boszorkányság? Hogyan teszik hazuggá Istent azok, akik az Ő nevében szólnak? Miért adta Isten a karantént? Miért kellet maszkot viselni? És mi várható ezután?
Kedves Bleeding Bride!
Úgy röpködnek az évek fölöttünk, mint a napok, és a napok mint a percek. Idős emberek mondják megboldogulásuk előtt, hogy az élet csupán egy szempillantás volt.
Én ebből a szempillantásból szeretnék egy mikró-szempillantást fordítani arra, hogy megkérdezzem, hogy vagy. Nem is hiszem, hogy egy évtizednél is több tőt el azóta, hogy valamikor együtt gondolkodtunk szabadon, mint két nem teljesen e világi perszóna. És, amióta nem gondolkodtunk együtt, nem is nagyon láttalak. Legutóbb az ‘Ajándéknapok’ alkalmával látogattalak meg titeket. Ezt követően pedig egyszer találkoztunk a ‘főtt éren’, amikor is arra kaptál indítást, hogy vegyél nekem egy sört. Ezután már csak az online világban találkoztunk, ahol feltehetőleg valamilyen hozzászólásommal magamra haragítottalak. Talán valami rajzfilm-figurákról volt szó, amihez írtam egy hozzászólást, amit nem nagyon díjaztál. Ezúton is szeretnék bocsánatot kérni tőled. Hisz semmi okom nem volt arra, hogy megbántsalak, és nem is az volt a szándékom.
Valójában az történt, hogy ma reggel eszembe jutottál, de nem úgy mint ellenség, hanem úgy, mint egy kedves ismerős, akinek mellkasában nem csupán a szív dobog, hanem a szív mellett még egy aranyos kis gyermek is játszadozik. Remélem, jól vagy mind te, mind a te kedves férjed-urad, és a kislányod.
Nálam a helyzet változatlanul változó. Feltételezem, hogy előtted sem volt titok, hogy indiai zarándoklatomat követően anélkül, hogy csatlakoztam volna bármilyen vallási felekezethez, vagy emberi szervezethez, Isten útjára léptem. Te is tudod rólam, hogy a lelkemben mindig is éheztem, és szomjaztam az igazságot. Ez volt az egyik legfontosabb oka annak, hogy nem akartam megmaradni sem a Bodó Atti, sem a bulis blue igazságában, és vágyakoztam megismerni azt az igazságot, ami az én földi ábrázatomtól függetlenül is igazság, ami már előttem is igazság volt, és akkor is igazság marad, amikor én már nem leszek.
Szabad gondolkodóként, világvándorként nem gondoltam volna, hogy ez az igazság nem az embereknél van, nem az emberi koponyában, de még csak nem is a vallásoknál, hanem annál, aki lelket lehelt a mit testünkbe, a Jóságos Istennél, Aki az írások, és keresztény hitünk szerint Jézus Krisztusban lett testté, hogy nekünk, testben ragadt lelkeknek testi módon mutassa meg a hazavezető utat.
Ő volt az, aki a szabad gondolatos időszakom után sem engedte meg, hogy asszimilálódjak, és túlságosan megbarátkozzak a világ mulandó ábrázatával. És azt sem engedte, hogy nagyon közeli barátságba kerüljek azokkal, akiket megbabonázott mulandó világunk ideig-óráig tartó káprázata. Ekképp továbbra is a társadalom pereméről figyelem, mi történik ebben a nagyra felfújt világban, miközben folyamatosan megosztom azokat a gondolatokat, amelyeket az Úristen ad, amikor az Úr Jézus szavai által megvizsgálom e világ történéseit.
Annak ellenére, hogy az általam megosztott tartalom nem a tömegek szórakoztatására készül, viszonylag sokan hallgatják, és olvassák az általam közzétett tartalmakat. Azonban ez nem jelenti azt, hogy sok barátot szereztem magamnak, hanem inkább ellenkezőleg: még azok is az ellenségeimmé váltak, akik nagyon a barátaim akartak volna lenni. Meg kellett értenem, hogy az igazság nem a tömeg eledele. Sosem volt, és soha nem is lesz a tömeg eledele. Viszont ezt nem panaszképp mondom, hanem mint egyszerű, teljesen alapvető felismerést közlöm, amelyet minden igazságkereső megkap a maga idejében.
Az az érdekes ebben a felismerésben, hogy ha az ember olvassa, vagy hallja azt, elkerülhetetlenül szembe találja magát azzal a kérdéssel, hogy mi fontosabb számára, a népszerűség, vagy az igazság. Ha teljesen egyértelmű, hogy ez a kettő nem jár együtt, és választani kell az egó számára igencsak hízelgő emberi dicséretek és elismerések, valamint az igazság között, ami szabaddá teheti a lelket, melyiket választja?
Fontos megjegyeznem, hogy nekem kötelességem elfogadni azt, hogy a legtöbben gondolkodás nélkül az igazság ellenében döntenek a népszerűség, az embereknek való megfelelés mellett. Ezért, ha nem tudok imádkozni értük, azzal semmikképp nem segítek nekik, hogy lenézem, vagy megvetem őket. Azonban fontos ismételten hangsúlyoznom, hogy amennyiben a megigazulás és az élet a cél, a tömegközlekedés eszközeivel teljességgel lehetetlen beérni a célba. Nem hiába mondja az Úr Jézus, akinek nevét és szavait szégyelli a modern ember, hogy „Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, a mely a veszedelemre visz, és sokan vannak, a kik azon járnak.
Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, a mely az életre visz, és kevesen vannak, a kik megtalálják azt.”
Amikor Jóságos Teremtőnk lelke elém hozott, eszembe jutott egy érdekes dolog, amiről annak idején említést tettél volt nekem. Arról beszéltél, hogy van valamiféle boszorkány egyesület valahol Kolozsváron, amelynek te is tagja vagy. Ez nekem akkoriban azzal a kijelentéssel volt egyenértékű, hogy kicseréltétek a konyhabútort. Nem tulajdonítottam különösebb jelentőséget neki. Lehet, hogy azóta már nem is foglalkozol te ezekkel a dolgokkal. Azonban ma hajnalban mégis ezt hozta fel bennem a Lélek a te személyed kapcsán.
Ezért gondoltam, hogy röviden leírom neked, amit eddigi utam során megérthettem erről az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő jelenségről. Előre bocsájtom, hogy nem várom el, hogy elhidd, amit mondok, vagy hogy hirtelen egyetérts velem mindenben. Hiszem, hogy sem én, sem senki ember fia nem tud meggyőzni téged arról, amit mondani fogok. Engemet sem emberek győztek meg azokról a dolgokról, amelyekről naponta beszélhetek, hanem személyesen a Mindenható Isten, a te Teremtőd, az én Teremtőm, a mi Atyánk, aki téged is legalább annyira szeret, mint engem, még akkor is, ha te mostanig valamiért nem vettél tudomást arról.
Ezek a boszorkány egyesületek, éppen úgy, mint a Halloween, ártalmatlannak tűnő jelenségek, amelyekhez nem ritkán nagyon sok móka is társul. Viszont Teremtőnk szemében ez olyan, mint amikor egy anyuka megad mindent az ő kislányának, hogy tisztességes és becsületes életet éljen, de az ő kislánya, figyelmen kívül hagyva az ő édesanyja tanácsait, olyan értékrendet fogad el valahonnét kintről (leghamarabb a képernyőkről), amely szajhává teszi őt. Amilyen nagy fájdalmat jelenthet egy édesanyának, hogy az ő szeretett gyermeke megtagadva az ő értékrendjét, utcalánnyá teszi magát, épp akkora fájdalom Teremtőnk számára az, hogy mi elfordulunk az Ő szavától, és olyan szellemiséget adoptálunk, amely eltorzítja az Isten hasonlatosságára teremtett, egyedi és megismételhetetlen emberi mivoltunkat. És ezt Isten nem annyira azokra a dolgokra érti, amiket mi külsőképpen magunkra veszünk, hanem legfőképp arra a szellemiségre, ami mögötte van, ami beivódik a lelkünkbe, és súlyos sérüléseket okoz odabenn. Ez épp olyan, mint a jóga esetében a különböző testgyakorlatok, amelyek látszólag teljesen ártalmatlanok, de a szellemiség, ami mögötte van, súlyos károkat okoz az ember lelkében. A csapda pedig az, hogy a legtöbben a testi épség, szépség és egészség megtartásáért kezdenek jógázni, de később elkerülhetetlenné válik, hogy az a szellemiség rátapadjon az ő lelkükre, és átformálja az ő személyazonosságukat. Ugyanígy a legtöbben a móka miatt csatlakoznak olyan emberek közösségéhez, akik boszorkányoknak titulálják magukat, azonban az a szellemiség, ami a jelenség mögött van, rátapad az ő lelkükre, sok esetben megfordíthatatlan károkat okozva nekik.
Teremtőnk, mivel féltőn szerető Isten, adja az áldását mindenre, ami összhangban van az élet törvényeivel, az Ő eredeti elképzelésével, de nem adhatja az áldását olyan dolgokra, amelyek szembe mennek azzal. Éppen úgy, ahogy egyetlen szülő sem adna pénzt a gyermekének, ha tudná, hogy azt kábítószerre akarja költeni. Tehát, amikor én vagy te olyan dolgot csinálunk, ami nincs összhangban az élet törvényével, Teremtőnk eredeti elképzelésével, az áldás csapja kezd elzáródni az életünk fölött. Úgy igazából nincs is szükség arra, hogy bárki elátkozzon minket, mert az, hogy életellenes döntéseink miatt elveszítjük Teremtőnk áldását, bőségesen elegendő ahhoz, hogy átkozottak legyünk. És nincs semleges állapot. Egy Petőfi szobor számára talán van, mert ő élettelen, de az emberek számára nincs. Mert az átok maga nem más, mint Isten jelenlétének hiánya. Márpedig Isten nem akar aktívan részt vállalni azokban a dolgokban, amelyek szembemennek az Ő tökéletes akaratával, ami élet. Magyarul nem segít abban, hogy romboljuk testi és lelki egészségünket.
Ha megértetted, amit eddig írhattam, már azt is érted, hogy mi okozza a betegséget, az öregedést, a gyengülést és az elmúlást. Persze mindenre van egy tudományos magyarázat is, amiről nekem is tudomásom van, hisz valamikor orvosira készültem. Viszont nem mindegy, hogy az ember magyarázatokat fogad el más gyarló emberektől, vagy válaszokat kér személyesen Istentől. Mint tapasztaljuk, a magyarázatok, bármennyire tudományosan is hangozzanak, nem tudják megoldani a problémát, de az Istentől jövő válaszok igen.
Egyszerű példa. Egy kedves barátom vérrákkal küzdött közel négy éven keresztül. És megkapott minden tudományos magyarázatot és segítséget, de az nem oldotta meg számára a problémát. Azonban, amikor hallotta Isten válaszát arra a kérdésre, hogy mi okozza a betegséget, és azt hálával elfogadta, Isten válasza az volt, hogy gyógyszerek nélkül meggyógyította őt a vérrákból. Azóta ő bizonyítottan egészséges. Közel 25 ezer euró értékben maradt meg leukémia elleni gyógyszer, amit nem szedett be. Ez a különbség az emberi magyarázatok és Isten válasza között.
Csak érdekességképpen mondom, hogy amíg ő a vérrákkal küzdött, egy olyan szimbólum ékesítette a lakásuk falát, amelyet sok ‘boszorkány egyesületben’ is előszeretettel használnak. Talán abban a körben is, ahova te annak idején jártál. Azonban nem a szimbólum okozta a betegséget, hanem a szellemiség, amely mögötte volt. A szimbólum csak megmutatta, hogy milyen szellemiség uralkodik abban a lakásban.
Ismételten hangsúlyozom, hogy ezeket nem azért írtam le neked, hogy te nekem gondolkodás nélkül mindent elhiggy. Egyszerűen azt helyezte a szívemre a Mindenható Isten, a mi Atyánk, hogy osszam meg veled ezeket a gondolatokat. Teljes meggyőződésem, hogy engem sem szeret jobban, mint téged. És ha benned van alázat Teremtőddel szemben, és segítséget, látást kérsz Tőle, Ő számodra is éppen úgy kijelenti magát, mint bárki más számára, aki eddig hozzá fordult segítségért. És ehhez nem kell semmilyen vallás, csak két hajlékony térd és egy alázatos szív, amely arra vágyik, hogy a hazugság helyett az igazságot szív-ja magába, a halál helyett az életet.
Ezt mondja Teremtőd, a Mindenható Isten:
„Kiálts hozzám és megfelelek, és nagy dolgokat mondok néked, és megfoghatatlanokat, amelyeket nem tudsz.” Jer 33.3
Sok mindent írhatnék még azokról a csodálatos dolgokról, amiken keresztül mentem, és amiket láthattam, miután az igazság, Krisztus által kijelölt, útjára léptem, de nem akarlak leterhelni. Teljes meggyőződésem, hogy ha kéred, az Úristen neked is kijelent mindent. Ráadásul nem az én nyelvemen, hanem azon a nyelven, amelyet te a legjobban értesz.
Csupán a legfontosabb dologról írnék még néhány sort, ami nem más, mint az újjászületés, amire Jézus egymás után háromszor is felhívja figyelmünket. Az újjászületés lényege az, hogy az ember meglátja, mi választja el őt az élettől és annak Teremtőjétől, és amikor meglátja, megszabadul mindentől, ami közéje és Isten közé ékelődik. Ezt bűnbánatnak nevezi az írás. Ha a látás és a bűnök miatti megszomorodás megtörténik, az Úristen megtisztítja a lelkünket. Elvesz tőlünk mindent, ami korábban elválasztott Tőle, és segít nekünk megérteni az élet szavát, amelynek alapjai megtalálhatók a négy evangéliumban. János, Máté, Lukács, Márk feljegyzéseiben, a Biblia újszövetségi részében.
Az újjászületés előtt az ember testi, aminek az a jelentése, hogy a test irányítja a lelket, a testet pedig a képernyők, és az emberektől jövő testi információk, filmek, média, szórakoztató ipar, emberi tanok, dogmák, hiedelmek.
Az újjászületés után pedig a lélek fogja irányítani a testet. A lelket pedig Isten. Úgy is mondhatnánk, hogy csak az lehet igazán szabad, akit nem emberek irányítanak, és nem a test, hanem Isten lelke és beszéde. Ehhez azonban fontos megismerni Isten lelkét, amit Jézus Krisztus a szavaival és a cselekedeteivel megmutatott nekünk. Ezt mondja Ő a lélekről:
„A lélek az, ami megelevenít, a test nem használ semmit: a beszédek, a melyeket én szólok néktek, lélek és élet.”
Ezt mondja a megfáradtaknak:
„Jőjjetek én hozzám mindnyájan, a kik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket. Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelid és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek. Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű.”
Viszont fontos ehhez hozzáfűzni, hogy Ő senkire sem kényszeríti rá a segítségét. Úgy igazából ez az oka annak, hogy a pokol is létezik, nemcsak a menny. Noha tiszta ingyen felkínál mindent ahhoz, hogy meglássuk, miben vagyunk, és azt is megmutatja, hogyan szabadulhatunk ki, senkire sem erőlteti.
Ezért mondja, hogy keressünk, és találunk, kérjünk, és adatik…
Drága gyermek! Én leírtam neked, amit leírhattam. Ha elolvastad, és megértetted, annak nagyon örülök, de nem fogok megharagudni, ha netán bolondnak nézel a fenti sorok miatt. Azonban ha netán a saját szemeiddel fogod látni, amiről itt írtam, kérlek, te se haragudjál azokra, akik nem fogják egyből megérteni, vagy esetleg ellenszenvvel fogadják szavaidat!
Ölelés nektek! Jó külső és belső egészséget az egész családnak! 🤗
„És egy asszony, a ki tizenkét év óta vérfolyásos vala,
És sok orvostól sokat szenvedett, és minden vagyonát magára költötte, és semmit sem javult, sőt inkább még rosszabbul lett,
Mikor Jézus felől hallott vala, a sokaságban hátulról kerülve, illeté annak ruháját.
Mert ezt mondja vala: Ha csak ruháit illethetem is, meggyógyulok.
És vérének forrása azonnal kiszárada és megérzé testében, hogy kigyógyult bajából.
Jézus pedig azonnal észrevevén magán, hogy isteni erő áradott vala ki belőle, megfordult a sokaságban, és monda: Kicsoda illeté az én ruháimat?
És mondának néki az ő tanítványai: Látod, hogy a sokaság szorít össze téged, és azt kérdezed: Kicsoda illetett engem?
És körülnéze, hogy lássa azt, a ki ezt cselekedte.
Az asszony pedig tudva, hogy mi történt vele, félve és remegve megy vala oda és elébe borula, és elmonda néki mindent igazán.
Ő pedig monda néki: Leányom, a te hited megtartott téged. Eredj el békével, és gyógyulj meg a te bajodból.” Mk 5:25
(A ruhája szegélye = az ő jelleme, lelkülete, amit magában hordozott, magán viselt, és amit ha megérintünk, eláll a vérzésünk. A vérben van a lélek. Aki megérinti, megismeri az Ő jellemét, lelkületét, annak nem folyik el a vére, nem vész kárba a lelke.)
Ez az írás a későbbiekben sokat segíthet a megértésben:
https://is.gd/P00sY8