Érdekes, tanulságos álmot mutatott a Jóságos Isten, ami összefüggésben van azzal az írással, aminek címe: Az európai fejlesztések felemésztik a gyergyóiak lelkét.
Nálatok voltam, és azt kérdeztem tőletek, hogy vannak-e még bárányaitok. Álomban emlékeztem arra, hogy valamikor voltak nektek juhaitok, bárányaitok, sőt még kaszáló is volt, ahonnét betakartátok számukra a télirevalót. Még az is eszembe jut, hogy a szomszédotoknak egy nagy kemény lova volt, amely gond nélkül hazahozta a nagy szekér szénát.
Tudom, hogy többnyire te voltál az, aki gondjukat viselte, de a szénáról öcséd gondoskodott.
Ő volt, aki az álomban válaszolt arra a kérdésre, hogy vannak-e bárányaitok. Majdhogynem tudományos érveket hozott fel annak igazolására, hogy nem éri meg bárányokat tartani, mert sok velük a munka, és kevés a jövedelem.
Álomban volt veletek egy női személy, akit úgy láttam, mint egy szolgalelkű asszonyt (a szó legnemesebb értelmében), aki segítő kezet nyújtott nektek a bárány tenyésztésben. Ez, ha nem tévedek, igaz is volt, mert ő is segített öcsédnek a széna betakarásában.
Miután öcséd elmondta okfejtéseit, hogy miért nem éri meg bárányokat tenyészteni, én úgy döntöttem, hogy nem hangosan mondom, hanem inkább papírra vetem a válaszomat. Nekiláttam írni, és közben folytak a könnyeim, mert attól tartottam, hogy az érveimet nem fogjátok megérteni, miszerint a bárányokat meg kellett volna tartani. Ennyi volt az álom. Legalábbis az a része, amit áthozhattam a nappalba.
A magyarázat pedig megtalálható az ‘Európai fejlesztések felemésztik a magyarok lelkét’ című írásban.
Mint korábban is mondhattam, az álmok képes beszédek, allegóriák, mint a Bibliában található történetek nagy része. Más szóval példabeszédek, amelyekről azt mondta Máté apostol, hogy Jézus példázat nélkül semmit sem beszélt.
Ha netán hallottál tőlem hanganyagot, vagy olvastál az irományaim közül, talán már találkoztál azzal a kijelentéssel, hogy a Noé bárkája valójában az emberi szív. A bárkában lévő tiszta és tisztátalan állatok pedig a szívünkben lévő tiszta és tisztátalan jellemek, tulajdonságok, bűnök és erények. A bárkában lévő állatok közül a legtisztább a bárány. Ezért is hívja az írás Jézust Isten bárányának, amelyet Teremtőnk adott, hogy elszenvedje a bűnösök helyett a büntetést, hogy ők a belátás és a bűnbocsánat kegyelme által esélyt kapjanak a bűneiktől való szabadulásra, az újjászületésre, az új életre.
Tehát ebben az álomban a bárány tenyésztés valójában a bárány lelkület megtartását jelenti a mi szívünkben.
Ezt mondja Jézus: „Jőjjetek én hozzám mindnyájan, a kik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket. Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én Szelid és Alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek. Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű.”
Tehát milyen a bárány? Szelíd és alázatos.
De ma már jóformán senki sem tenyészt bárányt sem az udvarában, sem a szívében, mert ez a modern, európai társadalom meggyőzött bennünket, hogy nem éri meg bárányt tenyészteni. Magyarul nem éri meg szelíd és alázatos lenni, mert ezekben a tulajdonságokban kevés a haszon. És ez így is van. A szelídségben és az alázatban kevés az anyagi haszon, de mint tudjuk, Jézust nem azért küldte az Úristen, hogy megtanítson minket ebben a világban jól érvényesülni, és nagy haszonra szert tenni, hanem azért, hogy megtanítson minket mennyei kincseket szerezni, mert ez a földi élet hamar véget ér. Mint tudjuk, a legtöbb embernek igencsak hirtelen jön a vég. Az anyagi hasznot pedig senki sem viheti magával, csak a lelki kincseket, amelyeket az alázatosságával és szelídségével gyűjtött, feltéve, ha nem ölte meg az összes bárányt az ő szívében, és örömmel fogadta Isten Bárányának életre hívó szavát.
Ennyi volt az éjszakai álom és a megértés, amit kaptam. És mivel titeket láttalak, gondoltam, talán nem veszitek rossz néven, ha megosztom veletek.
Végezetül pedig beollózok egy másik példázatot, amelyet a mai, európai uniós polgárról mondott Jézus:
„Egy gazdag embernek bőségesen termett a földje.
Azért magában okoskodék, mondván: Mit cselekedjem? mert nincs hová takarnom az én termésemet.
És monda: Ezt cselekszem: Az én csűreimet lerontom, és nagyobbakat építek; és azokba takarom minden gabonámat és az én javaimat.
És ezt mondom az én lelkemnek: Én lelkem, sok javaid vannak sok esztendőre eltéve; tedd magadat kényelembe, egyél, igyál, gyönyörködjél!
Monda pedig néki az Isten: Bolond, ez éjjel elkérik a te lelkedet te tőled; a miket pedig készítettél, kiéi lesznek?
Így van dolga annak, a ki kincset takar magának, és nem az Istenben gazdag…
Tekintsétek meg a liliomokat, mimódon növekednek: nem fáradoznak és nem fonnak: de mondom néktek: Salamon minden ő dicsőségében sem öltözött úgy, mint ezek közül egy. Ha pedig a füvet, mely ma a mezőn van, és holnap kemenczébe vettetik, így ruházza az Isten; mennyivel inkább titeket, ti kicsinyhitűek!
Ti se kérdezzétek, mit egyetek vagy mit igyatok; és ne kételkedjetek. Mert mind ezeket a világi pogányok kérdezik; a ti Atyátok pedig tudja, hogy néktek szükségetek van ezekre.
Csak keressétek az Isten országát, és az Ő igazságát, és ezek mind megadatnak néktek.”
Mostanában többször beszélhettem arról, hogy az az ‘egyetlen rossz dolog’ az igazságban, hogy az adófizetéssel ellentétben, az igazság nem kötelező. Az Úristen, noha teljesen ingyen felkínálja mindenki számára, senkire sem erőlteti rá. A bennünk lévő mocsokkal való szembesülés, az őszinte bűnbánat, a bűnbocsánat és az újjászületés teljesen ingyen van, ajándék Istentől. Jézus pedig egymás után háromszor mondja Nikodémusznak, hogy fontos az embernek újonnan születni, különben nem láthatja az igazságot, és szabaddá sem válhat azáltal. Avagy nem láthatja Isten országát.
De mivelhogy mi hozzászoktunk, hogy mi mindent törvényből, kötelességből teszünk, és pénzen mindent megvásárolhatunk, jóformán senkit sem érdekel Isten ajándéka. És a szívükben lévő utolsó báránynak is elvágjuk a torkát, azáltal végleg elhallgattatva a lelkiismeretünket. Ez az oka annak, hogy nemcsak a menny létezik, hanem a pokol is, amelyet a legtöbben valamilyen mértékben már földi életükben is megtapasztalnak.
Őszintén remélem, ha az udvarotokban nem is, de a bárkátokban, a ti szívetekben még vannak bárányok. Ha pedig úgy érzitek, hogy nincsenek, kérjetek, és adatik néktek! Mert azt mondja Jézus, aki kér, mind kap, aki keres, az talál és a zörgetőnek megnyittatik.
https://kialtoszo.hu/az-europai-fejlesztesek-felemesztik-a-magyarok-lelket/