Minden

Új Közösség

Ahhoz, hogy megértsük, mitől lehet új egy közösség, miben különbözhet a jelenlegitől, fontos először megvizsgálnunk a jelenlegi társadalmi struktúrák szerkezetét, működési elvét. Megfigyelhető, hogy az általunk ismert közösségeket legfőképp a kintről befelé, és a fentről lefelé történő építkezés jellemzi.
A „kintről befelé” arra utal, hogy megtagadva és figyelmen kívül hagyva a környezetünkben már meglévő istenadta értékeket, külső sémákat utánozunk, majmolunk. Ez egy olyan döntés, amely egyéniségünk elvesztésével jár, és az elgépiesedés veszélyével fenyeget.
A „fentről lefelé” a hatalmi hierarchia létezését, annak meghatározó és diktátori szerepét jelöli. Arról van szó, hogy a jelenlegi közösségek fentről, a hatalmi piramis csúcsáról érkező utasításokat, ötleteket kényszerülnek megvalósítani anélkül, hogy érvényt szereznének saját elképzeléseiknek, ötleteiknek. Tehát a kintről érkező minták és sablonok a hatalmi piramison keresztül lépnek érvénybe, és semmisítik meg azon értékeket, amelyek évszázadokon keresztül közösségépítő és közösségmegtartó szerepet töltöttek be.
A jelenlegi közösségi struktúrák mozgatórugói:

  • pénz
  • anyagi érdek
  • versenyszellem
  • hatalomvágy
  • birtoklásvágy
  • uralkodási vágy

Kivitelezési eszközök: Hamis információ (hazugság), ami lázadáshoz vezet. az egyre burjánzó törvények, erőszakos szabályrendszer, elvárás, számonkérés, megfelelési kényszer, ami betegséget,  és halált eredményez.
Kivitelezési szervek:

  • központosított tömegtájékoztatás
  • központosított vallás
  • központosított oktatás
  • központosított politikai hatalom.

A kivitelezési eszközök alkalmazása az oktatási rendszerben is jelenlévő

  • megfélemlítés
  • versenyeztetés
  • megszégyenítés
  • számonkérés

eszközeivel valósul meg.
A fentről lefelé és kintről befelé történő mesterséges közösségépítés a háttérbe szorítja az önálló gondolkodást és az egyéni felelősségvállalást. Ezzel egy időben pedig olyan szisztematikusan szított konfliktusokat generál, amelyek eltávolítják az embereket egymástól. Megjelenik a hibáztatás, a „kifelé mutogatás”, avagy a felelősséghárítás. Ez az emberi minőségek, és az embereket összekötő értelmi-, érzelmi szálak meggyengüléséhez és elvesztéséhez vezet. Végső következmény: elhidegülés, elgépiesedés, hanyatlás, összeomlás, avagy apokalipszis.

A történelem ismételten bebizonyította, hogy a fent leírt séma által működtetett társadalmi rendszerek életképtelenek. Ezért mindig összeomlottak. Össze kellet omolniuk, mert egy teljesen élet- és emberellenes eszmét követtek, amelynek célja az emberek szisztematikus lebutítása, a pénzalapú hatalmi hierarchia fenntartása érdekében. A legfőbb bizonyítéka annak, hogy ezek a rendszerek ember- és életellenesek, az, hogy mindig hatalmas mennyiségű időt, energiát és pénzt fektetnek az uniformizálásba. Ez azt jelenti, hogy minden egyedi és megismételhetetlen emberi lényt és minden egyes nemzetet ugyanazzal a mércével igyekeznek mérni. És centralizált, szigorú törvények szerint működő hatalmi struktúrákat hoznak létre ezen mérce szabványainak kikényszerítésére. Megjegyzendő, hogy az életbarát elgondolásokat nem kell erőltetni, mégis könnyedén megvalósulnak, mert áldás van azokra.
      Fontos tisztázni, hogy a fent leírt hatalmi rendszer
nem egy „külső gonosz”, amely ellen harcolnunk kell.
Tehát nem egy külső ellenségről beszélünk! Ezek az élet-
és emberellenes struktúrák az egyéni felelősséget hárító, kívülről érkező eszméket vakon követő emberi magatartás természetes következményei, velejárói, amelyek arra késztetik az embert, hogy konkrét, felelősségteljes lépéseket tegyen „visszafelé”, az élet irányába.
 Ez az a bizonyos szükséges rossz.
Ezeket a struktúrákat fizikailag, forradalmakkal és polgárháborúkkal megontani teljességgel lehetetlen, mert az átalakulásnak elsősorban szellemi szinten kell végbemennie.

community
Új közösség

az, amely a fent leírt negatív tapasztalatból okulva késztetést érez a változtatásra, az állandóan megújuló, a folyamatos kibontakozásban lévő élet újra felfedezésére. Rövid és tömör jellemzése:
bentről kifelé és lentről felfelé.
A „bentről kifelé” azt jelenti, hogy a közösség figyelembe véve és felhasználva a benne élő egyének ötleteit, elképzeléseit, saját erőforrásait fel használva építkezik, folytonosan megújul.
A „lentről felfelé” meg azt jelzi, hogy nincs jelen benne a hatalmi hierarchia, amely fentről osztogatja a szerepeket és a teendőket. Ekképp nincsenek elvárások, nincs jelen az egók harca, nincs anyagi érdek. A kezdeményezések, a projektek az „alsó szinteken” születnek és onnét indulnak “felfelé” a megvalósulás irányába. Ez arra ösztönzi az egyént, hogy felszínre hozza saját elképzeléseit, ötleteit, és a vele azonos érdeklődésűekkel karöltve személyes felelősséget vállaljon azokért, kezdjen bele a kivitelezésbe.
A tervek nem intézményesített formában születnek, és valósulnak meg. Ily módon mindenkiben tudatosul, hogy nem lehet az esetleges kudarcokért egy csak elméletileg létező, személytelen egységet okolni.
A siker a terv kivitelezésében résztvevő fizikai személyek érdeme és öröme. Nincsenek célok, nincsenek trófeákért megrendezett versenyek, amelyeket megnyer valaki. Ekképp veszíteni sem lehet.
Mozgatórugója: az egyéni felelősségtudat, a jókedv, a szeretet, a lelkesedés, az együvé tartozás fontosságának felismerése, örömének megélése. Nagyon fontos, hogy a résztvevők amit tesznek, örömmel tegyék, ezzel elkerülve, hogy tetteiket az anyagi érdek, a versenyszellem vagy a megfelelési kényszer motiválja.
Felelősség: Mivel nincsenek főnökök, vezetők, igazgatók, a felelősség egyformán oszlik annyi felé, ahány résztvevője van a közösségnek. Ekképp nem történhet meg az, hogy ha valamiért megtámadják és szabadságvesztésre ítélik a vezetőt, az alatta álló piramis összeomlik.


Az új közösség a jelenlegivel ellentétben az
istenadta emberi értékek teljes kibontakozását
Segítené, ami a fejlődőképes, állandóan megújuló és
örömteli együttélés legalapvetőbb eszköze.
Ez a közösségi modell a kollektív emberi tudat tisztulását és fejlődését szorgalmazza, amely fontos szerepet játszik az emberek és a nemzetek közötti ellenszenvek, harcok feloldásában, és az élhetőbb, örömtelibb társadalmi struktúrák kialakulásában.

Belső forradalom:
Sok ember életében elindult már egy „belső forradalom”, amely egyéni és lelki síkon megy végbe, és amelyhez nincs szükség életet kioltó fegyverekre.
Az új közösség valójában nem más, mint az élet örök érvényű igazságának megtestesülése, fizikai síkon történő megnyilvánulása.
Kik vehetnek részt? Senki sem fogja örömét lelni benne, aki tele van ellenségképzetekkel, elvárásokkal, és részvételének legfőbb oka a menekülés.
Az „Új Közösségnek” nem célja a jelenlegi társadalmi struktúrák elleni harc,
sem a világmegváltás. Sokkal inkább az egyénekben rejlő istenadta ajándékok felszínre hozása, kibontakoztatása a közösség érdekében.
A vezetők: a mások felett jelenleg hatalmat gyakorló személyek kezdetben nem fogják jó szemmel nézni a változásokat, de rövid időn belül ők is megértik, hogy ez egy olyan folyamat, amelyre nekik is szükségük van, mert képes megakadályozni az ő gyermekeik biorobotokká, egyéni gondolkodásra képtelen termelő-fogyasztókká való degradálását. Ezért előbb vagy utóbb ők is csatlakoznának.

Eszközök, melyek nélkül nem valósulhat meg:

  •  teljes őszinteség
  •  másokra való odafigyelés
  •  önzetlenség, szolgálatkészség
  •  hatalmi harcoktól és egós versenyszellemtől mentes gondolkodás
  •  az élet istenadta rendjébe vetett feltétel nélküli bizalom

Bizonyíték arra, hogy az Új Közösség életképes: Azon személyeket, akik a fentieket olvasva rögtön azt gondolják, hogy ez nem több, mint egy utópisztikus képzelgés, emlékeztetjük, hogy a 2012 augusztusában megrendezett „Gyergyószentmiklósi Ajándéknapok” alkalmával bebizonyosodott, hogy nagyon sok olyan ember van, aki kiolthatatlan
vágyat érez a változásra, a valós értékeken alapuló közösségi életre.

Az ajándéknapok egy olyan alulról-jövő kezdeményezés volt, amely
megmutatta, ha az emberek a szívükre hallgatnak, megtörténhet a csoda még egy olyan poros városkában is, mint Gyergyószentmiklós. Ez az ajándékozni vágyók jókedvéből létrejött rendezvény felhívta a figyelmet arra, hogy elérkezett az ideje annak, hogy elinduljunk egymás felé; lelkiismeretünk hangját követve cselekedjünk egymásért, a jókedvünkért és azért, hogy közösen megtapasztaljuk az ajándékozás és az önzetlen  szolgálat örömét. Az ajándéknapok alkalmával elfordítva tekintetünket az anyagiakról, egy kis közös munkával megpróbáltunk új színeket hozni közös hétköznapjainkba anélkül, hogy arra vártunk volna, hogy egy intézmény az adófizetők pénzéből megszervezze számunkra a szemet kápráztató fesztivált.

Ehhez az alulról jövő kezdeményezéshez teljesen spontánul csatlakoztak a lakók. Önzetlenül, a legtöbb esetben kérés nélkül, megtettek minden tőlük telhetőt, hogy megvalósulhasson az az elképzelés, ami korábban talán már sokuk szívében megszületett.
Voltak, akik ötleteikkel, mások kétkezi munkájukkal, megint mások anyagiakkal segítették a rendezvényt. Egyesek a városunkba látogató, a helyieket dalaikkal megajándékozó zenészeket szállásolták el. Mások sütöttek-főztek. Voltak, akik az előadókat és az utcán járókelőket kínálták meg saját készítésű süteményekkel. Volt, aki vizet vitt a zenészeknek. A rendezvényt helyi vállalkozók is támogatták, akik önzetlenül részt vállaltak az előadók étkeztetésében anélkül, hogy bárhol reklámot vagy bármiféle ellenszolgáltatást kaptak volna cserében.

2012 augusztusában egy csoda vált valóra, amit nyolc év távlatában akár utópisztikusnak is lehet nevezni, de ami akkor megtörtént, lehetetlen nem megtörténtnek minősíteni. Nem volt szükség pénzre, nem kellettek uniós támogatások. Viszont amire óriási szükség volt, és amiből egyáltalán nem volt hiány, az az emberek jóindulata, szolgálatkészsége és azon igénye volt, hogy elinduljanak egymás felé egy emberibb, örömtelibb és élettel telibb környezet megteremtése érdekében. Ezt az Isten jókedvéből született rendezvényt az koronázta meg, hogy a legtöbb résztvevő megköszönte a lehetőséget, hogy ajándékozhatott, hogy részese lehetett ennek a nem túl szokványos, fizikailag alulról, lelkileg pedig felülről-jövő kezdeményezésnek.

Természetesen mindannyiunknak egyszerűbb lenne, ha azt mondhatnánk, hogy nem lehet, mert nincs, miből, nincs, kivel, nincsenek meg a feltételek a változtatáshoz. Viszont egy jó néhányan már tudjuk, mert megtapasztaltuk, hogy minden körülmény, és minden szükséges eszköz megadatik egy ilyen közösség létrehozásához ott, ahol olyan emberek élnek, akikben már megjelent a vágy és a tettrekészség, hogy a szívükben már megszületett változásokat a fizikai valóságban is kinyilvánítsák.

Összefoglaló

  • Nincs hatalmi hierarchia, nincsenek vezetők, nincsenek alárendeltek.
  • Ekképp nincsenek egós, hatalmi harcok.
  • Minden résztvevő egyformán felelős.
  • Mindenki azt teszi, amihez ért, amire hivatott, amit jó kedvvel tud csinálni.
  • Elvárások nélküli részvétel.
  • Mivel nem pénzalapú, nincs nyerészkedés.
  • Akik részt vesznek, tudatában vannak, hogy a fizetség nem pénzbeli, hanem „lelki”, mint ahogy a motiváció is az.
  • Nincs jogi formája, hivatalos kerete, alapszabályzata.
  • Nincs mögötte intézmény,
  • Nincs tagsági nyilvántartás, nincs népszámlálás.
  • Bárki kezdeményezhet bármit, de elvárások nélkül.
  • Csak az vesz részt a kezdeményezésben, aki hívást érez arra.

Az Új Közösség, mivelhogy a Krisztus által bemutatott értékrendre épül, valójában a legrégebbi közösség, amely valaha létezett.
Tehát ez a bemutató semmi újat nem kínál. Csupán emlékeztet a tökéletes tervre,
az élet eredeti tervrajzára, amelyet megismerve és megcselekedve ma is békében élhetnénk. 

Uj Kozosseg Bemutató (PDF)

 

3 thoughts on “Új Közösség

  1. A számonkéréssel kapcsolatosan szeretném megjegyezni, hogy a jelenlegi kintről befelé és fentről lefelé építkező közösségek esetében is éppen az a probléma, hogy a számonkérés csak papíron létezik. A piramis tetején lévők azt csinálnak, amit akarnak, senki nem kéri számon őket, és a felelősségre, kérdőre vonás hiányában a piramis csúcsán lévők, a szakadékba viszik a közösséget. Számonkérésre, felelősségre, kérdőre vonásra szerintem feltétlenül szükség van.
    Ebből a videóból azt a következtetést vonom le, hogy a közösség gondolata, akarva, nem akarva, megjelenik nálad is. Az egy dolog, hogy “ahol ketten hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük” – mondotta Krisztus, de a másik dolog az, hogy “ne hagyjuk el közösségeinket, amint szokásuk némelyeknek”, amint olvassuk a “teljes Írás Istentől ihletett”-nek nevezett kinyilatkoztatás,Pál leveleinek nevezett részében arról szerzünk tudomást, hogy a “ketten-hárman” túl, nagyobb közösségeknek is létezniük kellett, és léteztek is.
    Azt szoktad mondani, hogy te nem térítesz senkit, és nem gyűjtesz tömeget, de szükséges, hogy nagyobb közösség is létezzen. Nem tudom érthető-e. Valószínű felettébb megértetted, mint ahogy én meg tudnám értetni veled.

  2. Ez a portál sem más, mint megtévesztés. Sulykolása mindazok önkéntes használatának, amik ellen kiabál. Ha nem így lenne, lenne nevesített impresszuma. Nem fészbukozna, nem twitterezne, nem guglizna és nem azokat népszerűsítené, amiket ellenez.
    Valamint nem csak az alábbi adatok kötelező megadásával fogadna hozzászólást!

    1. Kedves Judit!

      Ha egy ilyen oldalt üzemeltetnél, és heti rendszerességgel kapnál több száz véleményt, hogy miszerint másképp kellene csináld, és nem jó, az ahogy csinálod, te melyik tanácsot fogadnád meg?
      Egy dologban talán egyetértünk: vagy rosszul csinálok sok mindent, amiről te fentebb említést teszel, vagy pedig te nem érted, mit miért csinálok.
      Az viszont biztos, hogy amennyiben megcselekszed azt, amit Jézus mondott a te személyes elhívásod szerint, sokkal többet fogsz érteni mindenből, mint eddig.

      Isten kegyelme világítsa meg az utat minden lépted előtt!
      https://youtu.be/xjHU4YtL0wQ

Hozzászólás küldése:

%d blogger ezt szereti: