Gyergyószentmiklós azt hiszi, hogy a tragédia azért történt a mi családunkban, mert ez a család valamit nagyon elrontott, és ehhez semmi köze nincs a városnak. Viszont az Úristen azt mutatta, hogy ez a tragédia majdnem minden gyergyói családban történik. Azonban a legtöbb helyen egyelőre még lappangó, azaz rejtett fázisban van, elnyomva mélyen a felszín alatt, ahonnét úgy fog kitörni, mint egy vulkán, ha időben észre nem veszik. Ennek köszönhetők a hirtelen történő öngyilkosságok, amikor olyan ember veti el az életét, akiről senki sem gondolta volna, hogy képes rá. Hogy miért épp nálunk történt a baj? Hogy a mi nyomorúságunk által mások, akiknél lappangó fázisban van a tragédia, esélyt kapjanak annak elkerülésére azáltal, hogy megértik, nálunk mi okozta a bajt.
El kell mondanom, hogy bár igaz, hogy mi nagyon elrontottunk valamit, semmit sem rontottunk el jobban, mint a legtöbben, akik olvassák ezeket a sorokat. Mi is ‘csak azt’ tettük, amit az átlag gyergyói mintapolgár: amerikai filmeket néztünk, hittünk a képernyőknek, meg akartuk valósítani önmagunkat, sokat tanultunk, hazudtunk, loptunk, paráználkodtunk, és a felszínen mindig mást mutattunk, mint ami volt a színfalak mögött. Tudomásom szerint embert nem öltünk. Legalábbis testi értelemben nem. Lelki értelemben pedig pontosan úgy pusztítottuk egymást, ahogy a filmeken láttuk. A szeretet, a kedvesség, a jóság, a családiasság és az együvé tartozás nevében. Tettük ezt elsősorban azáltal, hogy nem érdekelt az igazság, az Élő Isten szava, és azáltal, hogy a lelkiismeretünk hangját, amelyen próbált minket figyelmeztetni a Jóságos Isten, elfojtottuk azokkal a kívülről beáramló emberi igazságokkal, amelyekkel a világ nap mint nap bombázott minket.
Sokat olvastunk, tanultunk, hatalmas étvággyal ettünk a tudás fájának gyümölcséből. Mindenféle emberi tudományt megvizsgáltunk a természettudományoktól kezdve a pszichológiáig és a teológiáig. Azonban az egy igaz tudományt, amelyet az Úr Jézus által adott az embereknek a magasságos Isten, figyelmen kívül hagytuk, a nevetség tárgyává tettük. Ekképp voltunk mi okosak, okoskodók, jó emberek, szeretetteljesek, segítőkészek, poénosak, mókásak és spirituálisak egyaránt. De csak emberi módon. Emberektől eltanult, embereket utánozó módon. Nem is csoda, hogy egy idő után már sokkal hihetőbb volt az a teória, miszerint a majmokból lettünk, mint az, hogy a mi Atyánk, a Mindenható Isten teremtett minket. Egymás utánzásából sportot űztünk, és a majmolásban a majmoknál is profibbak lettünk. Így történhetett meg, hogy a legfontosabb emberi erények, mint a szeretet, a jóság, az önzetlenség, a segítőkészség átkerültek a szívből és a lélekből az agyba. És mivel az agyba tömörült mindaz, aminek a szívben lenne a helye, elhittük, hogy mindent jól csinálunk, és ha bármilyen probléma adódna az életünkben, annak nem mi vagyunk az okai, hanem valami külső ellenség, mint pl. egy láthatatlan kínai vírus, vagy pedig valami, szintén láthatatlan, genetikai úton terjedő betegség.
Miután a képernyők segítségével kitanultuk, és mesteri szintre emeltük annak minden módozatát, egyik kedvenc örömforrásunk a szex és a paráznaság lett. Talán e tekintetben sem különböztünk a legtöbb gyergyói mintapolgártól. A sok cukor, szabadidő, pénz és a képernyők által mesterségesen felerősített testiség oda vezetett, hogy már a reinkarnációs tanokban is könnyebben tudtunk hinni, mint abban, amit Teremtőnk mond. Ugyanis aki testi, avagy karnális, inkább vágyik egy testi örömökben gazdag mennyországra, mint egy olyanra, amiről az Úr Jézus azt mondja, hogy a test nem mehet be oda, csak a lélek.
Ezért egyre szimpatikusabbá vált számunkra is az az újszerű spirituális elgondolás, miszerint Isten a feltétel nélküli szeretet, akinek a legjobb ötlete az volt, hogy mi akár több ezerszer is testet öltsünk, hogy ugyanazt a mozdulatot végezzük a végtelenségig, amelyet egy szexuális aktus alkalmával több százszor is megismétlünk.
Pedig az Úristen sokszor figyelmeztetett az ő prófétái által, hogy a testi ember csak úgy tud szeretni, mint ahogy a kutyák és a disznók szeretik egymást. Azonban ennek a figyelmeztetésnek igencsak negatív a csengése, és mi valami pozitívabb tanításra vágytunk, amit pénzen megvásároltunk magunknak, hogy tudományosan és spirituálisan egyaránt megmagyarázhassuk, miért akarunk mi még akár ezerszer is visszajönni a testbe. És ez lett az új ember vallása, és sokak végzete is egyben. A spirituális testiség, és vallásos materializmus, amely a fellegekig emelte az emberi testet és annak mennyországát.
Ez lehet az egyik legfőbb oka az egyre gyakoribb repülőgép katasztrófáknak, amelyek hangosan kiáltanak, hogy valamit nagyon benéztünk. De ki érti ma már az idők jeleit? És ki vállalja, hogy még beszél is azokról, hogy azáltal figyelmeztetné embertársait?
Van-e valaki az olvasók között, aki úgy érzi, hogy a fent leírt vádpontokban nem vétkes? Láthatjátok, hogy mi is csak annyira voltunk vétkesek, mint bármelyik másik gyergyószentmiklósi mintapolgár. De még az is lehet, hogy átlagon alul teljesítettünk, merthogy tudtommal a családomban senki sem túlzottan materialista, senki sem túlzottan szexfüggő, senki sem túlzottan rabja a testi örömöknek, senki sem túlzottan önző. Sőt, bátran elmondhatom, hogy családomat többnyire az önzetlenség, a segítőkészség, és a vendégszeretet jellemzi. Ennek ellenére mégis bekövetkezett a tragédia, amelyet Isten nem engedett meg, hogy végzetes legyen, mint más esetekben.
Miért épp nálunk? Miért épp azokkal, akik nem vitték túlzásba azokat a dolgokat, amelyek az embert elválasztják az élettől és annak Teremtőjétől, a Magasságos Istentől? Talán épp azért, mert van még bennük valami menthető, és meg van írva, hogy az Isten a pislákoló lámpabelet nem oltja ki, hanem ellenkezőleg: megpróbálja fellobbantani azt. Más szóval, aki nem vált teljesen zombivá, azt megpróbálja megmenteni, a lelki halálból feléleszteni. A Biblia lényege: ha a jó harcol a rosszal, egyértelműen a jó fog győzni. Azonban ha a félig jó harcol a rosszal, a rossz kerül ki győztesként. És ezáltal a félig jó, a langyos esélyt kap arra, hogy eldönthesse, melyik oldalt választja, és megerősödjön abban. Ennek lényege, hogy az ember ne legyen langyos: Vagy ragaszkodjon az igazsághoz, vagy a gonoszsághoz, hogy meglássa annak következményét.
Ezek az Úr Jézus szavai:
‘Tudom a te dolgaidat, hogy te sem hideg nem vagy, sem hév; vajha hideg volnál, vagy hév. Így mivel lágymeleg vagy, sem hideg, sem hév, kivetlek téged az én számból.’
Ugyanezt erősítik meg Illés próféta szavai, aki ezt kérdi:
‘Meddig sántikáltok kétfelé? Ha az Úr az Isten, kövessétek őt; ha pedig Baál, kövessétek azt.’ Magyarul: Még meddig akarunk megfelelni a hazug, materialista, velejéig romlott, lélektelen társadalom elvárásainak úgy, hogy közben még Istennel is jóban szeretnénk lenni?
Ez ugyanaz, mint Jézus azon kijelentése, hogy
‘Senki sem szolgálhat két úrnak. Mert vagy az egyiket gyűlöli és a másikat szereti; vagy az egyikhez ragaszkodik és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a Mammonnak.’
Ez pedig nem más, mint Pál apostol azon kijelentése, hogy
‘Mert a test szerint valók a test dolgaira gondolnak; a Lélek szerint valók pedig a Lélek dolgaira. Mert a testnek gondolata halál; a Lélek gondolata pedig élet és békesség. Mert a test gondolata ellenségeskedés Isten ellen; minthogy az Isten törvényének nem engedelmeskedik, mert nem is teheti.’
‘Ne tévelyegjetek, Isten nem csúfoltatik meg; mert a mit vet az ember, azt aratándja is. Mert a ki vet az ő testének, a testből arat veszedelmet; a ki pedig vet a léleknek, a lélekből arat örök életet.’
Na de ha ez így van, hogy engedelmeskedhet egy modern európai polgár Istennek? Erre mondja az Úr Jézus azt, hogy ez embernél lehetetlen, de Istennél minden lehetséges. Tehát csak a Mindenható Isten adhatja meg azt az erőt, amivel le tudjuk győzni testi gondolatainkat és testi kívánságainkat. Ő is csak akkor, ha kérjük. Akik nem kérnek, nem is kapnak, akik nem keresnek, nem is találnak, és akik nem zörgetnek, azoknak meg sem nyitják az ajtót. De boldogok azok, akik kérnek, keresnek, és zörgetnek. Akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert azok megismerik azt, és szabaddá válnak Általa. És aki szabaddá válik, nem lesz kiszolgáltatva a testnek, a testi gondolkodásnak, mert Istennek a lelke megeleveníti őt. Na de mi az Isten lelke?
‘A lélek az, a mi megelevenít, a test nem használ semmit: a Beszédek, a melyeket én szólok néktek, Lélek és élet.’ Jn 6:63
Aki az Ő beszédeit nem ismeri, kénytelen, gyarló és bűnös emberek beszédeire hallgatni, és arra a sorsra jut, amire jutottak sokan a járvány idején, akik Isten életet adó szava helyett, emberi vezetők szavára figyeltek, és elvesztek.
Boldog, aki megérthette ezeket a szavakat, és kéri az Úristentől szemei megnyitását, mert azáltal esélyt kap arra, hogy elkerülje azokat a fájdalmakat, amelyeket senki sem kerülhet el, aki nem vágyik Isten szavának ismeretére.
Isten könyörüljön ezen a városon!
Egy kis segítség, azok számára, akik szeretnék meglátni, mi okozza a betegséget, és a hirtelen történő tragédiákat.
Családi tragédia:
https://kialtoszo.hu/csaladi-tragedia/
Ki hatalmazott fel engem, hogy ilyen dolgokról beszéljek?