SZABADSÁG VAGY VALLÁSOSSÁG?

Kiáltó Szó a Pusztában
Kiáltó Szó a Pusztában
SZABADSÁG VAGY VALLÁSOSSÁG?
Loading
/

Nem az a legnagyobb baj, hogy mindent elrontottunk, hanem az, hogy megtanultunk jók lenni, és jót tenni Isten nélkül, Isten nevében. 

Ezt a jelenséget nevezzük úgy, hogy vallás. A vallás az, amikor az ember betanult módon, gépiesen, agyból cselekszi a jót. Lélektelenül. Bizony, istenhit nélkül is lehet vallásos az ember. A lényeg az, hogy az eleméjében rögzült társadalmi/egyéni szokások, hagyományok, viselkedési sémák szerint élje az életét. Magyarul agyból éljen, és ne lélekből. Az értelmébe táplált hallott sémákból táplálkozzon, és ne az Istennel való személyes kapcsolatból, amelyen keresztül állandóan megújulhatna a lelke, és azáltal az egész élete. Értelemszerűen mindenki vallásos, aki test szerint, agyi programok szerint éli az életét, és nem Lélek szerint. Van, aki Isten nevében vallásos, és van, aki a tudomány, vagy különböző emberi eszmék, izmusok nevében vallásos. És van, aki tudja magáról, hogy vallásos, és van, aki úgy vallásos, hogy nincs tudatában annak, hogy vallásos. Az előbbi, amikor megérti a vallásosság és a szabadság közötti különbséget, vágyni fog a szabadságra. Az ilyen, ha megismeri, és befogadja Isten, Krisztus által kijelentett szavát, és engedi magát formálni azáltal, megmenekül. Azonban, aki úgy vallásos, hogy nincs tudatában annak, csak nagyon kemény betegségek és fájdalmak révén menekülhet meg. Azt mondja az Úr Jézus, hogy szükséges az embernek újonnan születni, különben nem láthatja a mennyek országát, a szabadságot. Ami testtől született, test az. Ami Lélektől született, Lélek az. A szél fú, ahová akar. Annak zúgását hallod, de nem tudod, honnan jő, és hová megy. Így van mindenki, aki Lélektől született. Sokan születtek testtől, de kevesen születtek újjá Lélektől. Sokan cselekszik a jót előre betanult, társadalmi sémák szerint, de kevesen engedik, hogy Isten Lelke cselekedje a jót általuk, megszabadítva őket abból a rabságból, amelyet az elemében rögzült társadalmi programok okoznak a léleknek. 

‘Tudd meg: szabad csak az, akit

Szó nem butít, fény nem vakít,

Se rang, se kincs nem veszteget meg,

Az, aki nyíltan gyűlölhet, szerethet,

A látszatot lenézi, meg nem óvja,

Nincs letagadni, titkolni valója.

Tudd meg: szabad csak az, kinek

Ajkát hazugság nem fertőzi meg,

Aki üres jelszókat nem visít,

Nem áltat, nem igér, nem hamisít.

Nem alkuszik meg, hű becsületéhez,

Bátran kimondja, mit gondol, mit érez.

Nem nézi azt, hogy tetszetős-e,

Sem azt, kinek ki volt, és volt-e őse,

Nem bámul görnyedőn a kutyabőrre

S embernek nézi azt is, aki pőre.

Tudd meg: szabad csak az, aki

Ha neve nincs is, mégis valaki,

Vagy forró, vagy hideg, de sose langyos,

Tüzet fölöslegesen nem harangoz,

Van mindene, ha nincs is semmije,

Mert nem szorul rá soha senkire.

Nem áll szemébe húzott vaskalappal,

Mindég kevélyen szembenéz a Nappal,

Vállalja azt, amit jó társa vállal,

És győzi szívvel, győzi vállal.

Helyét megállja mindég, mindenütt,

Többször cirógat, mint ahányszor üt,

De megmutatja olykor, hogy van ökle…

Szabad akar maradni mindörökre.

Szabadság! Ezt a megszentelt nevet

Könnyelműen, ingyen ajkadra ne vedd!

Tudd meg: szabad csak az, aki

Oly áhítattal mondja ki,

Mint istenének szent nevét a jó pap.

Szabad csak az, kit nem rettent a holnap.

Ínség, veszély, kín meg nem tántorít

És lelki béklyó többé nem szorít.

Hiába őrzi porkoláb s lakat,

Az sose rab, ki lélekben szabad.

Az akkor is, ha koldus, nincstelen,

Gazdag, hatalmas, mert bilincstelen.

Ez nem ajándék. Ingyen ezt nem adják,

Hol áldozat nincs, nincs szabadság.

Ott van csupán, ahol szavát megértve

Meghalni tudnak s élni mernek érte.

De nem azért dúlt érte harc,

Hogy azt csináld, amit akarsz,

S mindazt, miért más robotolt,

Magad javára letarold,

Mert szabadabb szeretnél lenni másnál.

A szabadság nem perzsavásár.

Nem a te árud. Milliók kincse az,

Mint a reménység, napsugár, tavasz,

Mint a virág, mely dús kelyhét kitárva

Ráönti illatát a szomjazó világra,

Hogy abból jótestvéri jusson

Minden szegénynek ugyanannyi jusson.

Míg több jut egynek, másnak kevesebb,

Nincs még szabadság, éget még a seb.

Amíg te is csak másnál szabadabb vagy,

Te sem vagy még szabad, te is csak…

Gyáva rab vagy.’ 

Heltai Jenő: Szabadság

Ezt mondja az Ég és a Föld Teremtője: 

‘Kiálts hozzám és megfelelek, és nagy dolgokat mondok néked, és megfoghatatlanokat, a melyeket nem tudsz.’ Jer 33:3 

Ingyen kaptátok. Ingyen adjátok! 

https://kialtoszo.hu/kozel-a-haboru%e2%9d%97%ef%b8%8ffigyelmeztetes/ 

https://kialtoszo.hu/hirzarlat-kovetkezik/ 

https://kialtoszo.hu/vegso-allomas/ 

https://kialtoszo.hu/az-orvos-valodi-szerepe-a-beteg-eleteben/