Minden

Nemcsak elhívta, hanem el is küldte.

Annak, hogy valakiben igaz a lélek, nem csupán előnye, hanem hátránya is van. Ugyanis az őt szemlélők előtt könnyen a bálványozás tárgyává válhat az ő személye. Ez természetesen számára is nagy kihívás, mert amikor az ember a láthatatlanok helyett a láthatókra tekint, könnyen megtörténhet, hogy elfogadja az emberektől a dicséretet, és később eleget is tesz az őt dicsérők földbe gyökerezett igényének. Ezáltal szinte azonnal eldobja magától az igazság ajándékát, és a rajongói bohócává válik.
Az, hogy nem rejtethetik el a hegyen épített város, egy szükségszerű és örökkévaló rendelet, amely révén a holtak kedvet kaphatnak a feltámadáshoz. Viszont óriási bölcsesség, és Istennel szembeni alázat szükségeltetik ahhoz, hogy a hegyen épített város még véletlenül se bálvány, hanem csupán útjelző legyen azok számára, akik le kívánják cserélni a régit az újra.
Tudta ezt a Tanító is, az egyetlen. Épp ezért mindig visszautasította az emberek dicséretét, és segített nekik megérteni, hogy csak az lehet igazán szabad, aki nem egy fizikai személyre tekint az igazságot keresvén, hanem telve van azzal a lélekkel, amely által Ő szemrebbenés nélkül, önként itta ki a méregpoharat.
Szükséges, tehát, hogy ne rejtethessék el a hegyen épített város, de ugyanakkor veszélyes is úgy a bálványozókra nézve, mint arra a személyre nézve, aki engedi ezt a várost felemelkedni annak rejtekhelyéről, az Örökkévaló Igéből.

Aki megérthette, megértette.

Feliratkozás

Ha szeretnél értesítést kapni a legújabb bejegyzésekről,
írd be a pontos e-mail címed a lenti dobozba,
és kattints a „Feliratkozom!” szóra.

Egy kis türelmet kérünk!

Kérünk, ellenőrizd a postafiókodat
és a spam (levélszemét) könyvtárat.