Hatalmas meglepetés fogja érni a FIDESZ-t az idei választásokon, aminek legfőbb oka a gyermekek ellen elkövetett bűnök.
Felvállalás
Hatalmas tömeg hömpölygött az utcán. És én megláttalak téged ebben a tömegben. Úgy éreztem, hogy nem találod a helyed az emberek között. Engem meg nem vettél észre, vagy pedig nem akartál észrevenni.
Csupán röviden mondom a megértést, mert nem szeretném rabolni az idődet. Mondtad, hogy vallásos vagy, de a papokat nem szereted. Én pedig azt mondtam, hogy engem meg a papok nem szeretnek. Ennek ellenére, noha nem tartozom semmilyen valláshoz, megvallom, amit kapok az Úristen kegyelméből, mint ahogy most is leírom neked, hogy mit láthattam a hajnali álomban, és mindig elmondom, amiket mutat az Úristen.
Ez a cselekedet, mint írhattam az első levelemben, egy gépek által irányított világ értékrendje szerint egyáltalán nem normális. Ha netán olvastad az írást, tudod, hogy Pál apostol arról beszél, hogy a bolondokat választotta magának az Isten, hogy megszégyenítse a bölcseket, és Isten bolondsága bölcsebb az emberek bölcsességénél, és az Ő erőtlensége erősebb az embereknél. (1Kor 1.25)
Engem több, mint tíz éve szólított meg az Úristen. Azóta tanít éjjel és nappal. Minden éjjel álmokat ad, megértéseket, kijelentéseket. És minél többet megosztok abból, amit kapok, annál többet ad. Ezáltal szó szerint lecseréli az én, tömegszellem által eltorzított, identitásomat. Ezt nevezi Jézus újjászületésnek. Tudtommal közgazdász vagy. Bizonyára emlékszel Jézus, talentumokról szóló, példázatára, aminek lényege az, hogy aki befekteti ez esetben a fentről kapott
talentumokat, kincseket, az még többet kap.
Noha álomban téged láttalak a tömegben, valójában magamra ismertem benned, mert az elején én is sokat vívódtam azzal, hogy megosszam-e azt, amit kapok Istentől, vagy inkább hallgassam el, hogy ne nézzenek bolondnak, és menjek szépen tovább a tömegek útján, a széles úton. A testem minden porcikája a tömegek útját, a széles utat választaná most is. Hisz a szerencsétlen rothadásra van programozva. De a lelkem valósággal sóvárog a friss vizek, az élő víz után.
‘Mint a szarvas kivánkozik a folyóvizekre, úgy kivánkozik az én lelkem hozzád, oh Isten!’ Zsolt 42.2
Ezért felvállalom, amit kapok. Elmondok mindent. Igyekszem nem félteni az imidzsemet, mert előbb utóbb, azt
úgy is elveszítem. Csak a lélek örök. Ezt, tudod te is. Szóval én úgy vagyok vallásos, hogy megvallok mindent, amit az Úristen tesz velem. A bibliában nincs sem katolikus, sem református vallás. Hitgyüli sincsen. Azonban Teremtőnk azt mondja, ha megvalljuk bűneinket, megbocsátja azokat, és meggyógyítja lelkünket. És ha megvalljuk, mit tesz ő velünk, akkor Ő örökké velünk marad. És ez csodálatos dolog.
Akiknek egész életünkben meg akarunk felelni, azok mind elhagynak. A tömeg előbb-utóbb mindenkit cserben hagy. De ha mi ‘vallást teszünk’ Arról, Aki lehajolt értünk, és megtartott minket akkor is, amikor a tömeg, akihez tartozni akartunk, magunkra hagyott, Ő velünk marad az időnk végezetéig. Azonban, mint mondtam, a test, a testi én. a test tudat minden porcikájával ellenkezik azzal, hogy ilyen dolgokról beszéljen. Inkább az asszimilációt választaná, ami biztos halál úgy a testnek, mint a léleknek. Bizonyára olvastad te is ezeket a sorokat:
‘Valaki azért vallást tesz én rólam az emberek előtt, én is vallást teszek arról az én mennyei Atyám előtt;’
Gyergyóban kezdett lehűlni az idő, és évekkel ezelőtt Bothead barátunk adott nekem ajándékba egy nagyon meleg téli kabátot. Ennek ellenére én egy kicsit fáztam az elmúlt napokban. Ennek egyszerű oka a volt, hogy ezt a kabátot nem öltöttem magamra, más szóval nem vállaltam fel. Ezért is mondja az egyik apostol, hogy öltsétek magatokra a Krisztust,
(hogy ne fázzatok a hideg, lélektelen tömegben).
Drága Lehel! Remélem, nem vetted rossz néven e sorokat! Ugyanolyan szeretettel küldtem, mint amilyen szeretettel már harmadjára is elém hozott az Úristen álomban! Kívánom, hogy Ő ölelgessen meg téged az Ő féltő szeretetével!
Gyenge vagyok szeretni téged.
A gőg és a hiúság megvakít, megéget.
Elzsibbad a fül, káprázik a szem,
A világ marcangolja szomorú életem.
Szeretni kellene, mert abban van az élet,
De Nélküled a szeretet csak korhadó ígéret.
Nem tudok szeretni, bárhogy is akarom,
A testem is elfárad, leszakad a karom.
Mit tegyek hát érte? Hogyan lehet enyém?
Keservesen zokogok a Bábel tetején.
Mi közöm hozzá? Hisz erőtlen vagyok.
Semmi nem teljesül, bármit is akarok.
Segíts hát megszűnnöm szüntelen akarni,
S a kegyelem ajándékát türelmesen várni!
Nem akarok többé harcolni hiába!
Hívjál vissza engem a holnapból a mába!
Könyörülj énrajtam, szenvedtem eleget!
Ha Te vagy a szeretet, engedd, lélegezzelek!
Törjél szét teljesen, formáld át életem,
Költözzél belém, te légy szeretetem!
Újítsd fel teljesen a lelkem otthonát,
Hogy a fényed elárassza, tisztítsd meg ablakát!
Maradj mindig velem, hogy ne éljek hiába,
Legyél te énbennem a világ világossága!
Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó
cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat. (Máté 5:16 )
Egy kis segítség:
https://kialtoszo.hu/mit-jelent-hinni-istenben/
https://kialtoszo.hu/mit-jelent-a-mennybemenetel/
https://kialtoszo.hu/aggodo-csaladtagok/
https://kialtoszo.hu/hogy-okoz-ongyilkossagot-a-coca-cola/
https://kialtoszo.hu/kegyetlen-kegyelem/
Orbán, Viktor, Magyar, Péter, Aranka, Atlasz, kisfiú, tükör, Lehel, tömeg
