Vajon kinek van szüksége arra, hogy prófétának nevezzenek valakit? A prófétának magának, vagy pedig annak, aki őt prófétának nevezi?
A Wikipédia szerint a próféta az, aki kapcsolatba lép az isteni lénnyel és üzeneteket továbbít az emberek felé. De talán elég lett volna, ha azt írják, hogy kapcsolatba lép az isteni lénnyel, mert aki azt megteszi, nem tud hallgatni. Ha valaki ismeri Istent, egészen pontosan Isten ismeri őt, és kijelenti magát neki, az az ember nem tud hallgatni. Jézus is kapcsolatban volt az „isteni lénnyel”, sőt, azt mondta, hogy az Atya és Ő egyek. És ennek az eredménye az volt, hogy beszélt, kijelentette az Atya akaratát az embereknek. Ugyanazt teszi mindenki, aki Őt megismerte. Ekképp mindenki próféta, részét képezi a két próféta testének, akikről Jézus beszél a Jelenések könyvében, és az ő munkájukat végzi, örömmel, gyermeki lelkesedéssel… Na de vajon a próféta nevezi magát prófétának, vagy pedig azok nevezik prófétának őt, akik nem akarnak sorsközösséget vállalni vele, elkülönülnek tőle?