Én tudok járni, de mégsem jön, hogy bárhova is menjek. Akárhova mennék, úgy is vissza kéne jöjjek ide… tehát fölösleges. Még itt az erdőn sem nagyon járkálok, mert ahhoz, hogy az Atyával legyek és végezzem a dolgom, nem kell járkáljak… csak a budira megyek ki. Sétálni is ritkán. De nem kényszerből, hanem egyszerűen nem jön, hogy bárhova is menjek. nem is nagyon kívánkozok sehova.
Néha elmegyek sétálni, hogy akkor majd milyen jó felvételt fogok készíteni, és közben rájövök, hogy én elment sétálni, de Atyám a házban maradt… szóval egyedül sétáltam, majd visszajöttem, és a házban készítettem el a felvételt, Atyám jelenlétében. Ezek csak érdekességek…
A gyógyulásoddal kapcsolatban legyen meg Atyánk akarata!
Azonban én azt látom, hogy sok ember sokkal közelebb lenne Istenhez, ha nem tudna járni, mert úgy, hogy tud járni, folyton bolond felé megy, Isten elől bujkál…
Erre mondja Jézus, hogy ha a te karod, lábad bűnre visz, inkább vágd le, dobd el magadtól, mert jobb neked csonkán bemenned az életre, mint ép testtel a gyehennára vettetned.
Ha a szemed bűnre visz, vájd ki, dobd el magadtól, mert jobb neked fél szemmel az életre menned, mint két szemmel a gyehennára vettetned. Néha azt érzem, hogy kivájnám a szemeimet, főképp, amikor fölösleges dolgokkal foglalkozok.
Szóval, kinek egészségesebb a lába? Annak, aki lélekben jár, és nem testben. Kinek egészségesebb a szeme? Annak, aki a lelki dolgokra néz, és nem a testiekre.
https://kialtoszo.hu/latomas-a-mennyrol-beszelgetes-ibolyaval/