BIZONY NÉHA AZ IGAZSÁG IS ÁLCÁZZA MAGÁT,
NEMCSAK A HAZUGSÁG:
Az előbbi sokszor a szegénység, a szerénység, az egyszerűség és az őszinte szavak köntösében, az utóbbi pedig a gazdagság, a szemfényvesztés, a csillogás, a ragyogás és a hangzatos beszédek köntösében van elbújva.
Hál’Istennek Többen látják már, hogy a megtévesztés gyakran a világosság köntösében tetszeleg. Viszont ez fordítva is igaz. Egyszerű példa: ki számítana ilyen szavakra egy Pokolgépnek nevezett együttestől?
Gyerekkoromban ez olyannyira a kedvenc albumom volt ettől a zenekartól (Adj Új Erőt!), hogy a többit meg sem tudtam hallgatni. 🙂
Arra gondolok, hogy ez a jelenség is azt a célt szolgálja, hogy ne abban higgyünk, amit a szemünkkel látunk, hanem abban, amit lelki szemeink látnak.
„Magányodhoz a sötétség gonosz társként szegült,
Szíved mélyén a jégpalást egyre hűlt.
Nem értetted a világot, mely vért és bánatot szült,
A remény hogy választ kapsz talán, messze tűnt.
Nem tudod még, milyen érzés, ha fáj, mar, éget a bűn.
Kiálts, ha élsz, szabadulni félsz!
Győzd le hát a gonoszt,
Mi lelkedben él!
Győzd le hát a gonoszt!
Nincs visszaút, menned kell, míg élsz!
Álmaidra a valóság sötét árnyként borult,
Lelked mélyén a csend hosszúra nyúlt.
Elmédben nincs értelem, helyére harag nyomult,
Sivár lelkedben gyűlölet lángja gyúlt.
Nem tudod még, milyen érzés ha fáj, mar, éget a bűn.
Kiálts, ha élsz, szabadulni félsz!
Győzd le hát a gonoszt,
Mi lelkedben él!
Győzd le hát a gonoszt!
Nincs visszaút, menned kell, míg élsz!
https://www.youtube.com/watch?v=J9IjU7e7AcY
Kevesebb megjelenítése