Az ember nem tud nem ártani

1 thought on “Az ember nem tud nem ártani”

1. A témához ez a tanúbizonysága Máténak a megváltótól nagyon kapcsolódik ide:
   Mt8,21 Egy másik pedig az ő tanítványai közül monda néki: Uram, engedd meg nékem, hogy előbb elmenjek és eltemessem az én atyámat.
   Mt8,22 Jézus pedig monda néki: Kövess engem, és hagyd, hogy a halottak temessék el az ő halottaikat.

   Ezt a napokban értette meg velem az Atya. A testvéremet megint összeverték a kocsmába, eltört az állkapcsa. Amikor én segítek neki ilyen helyzetekben, én midig igyekszem neki a legnagyobb őszinteséggel az igazságot mondani, hisz nincs is másom amivel tudnék neki segíteni, meg szeretem is őt és tudom, hogy halott beszéddel nem tudok életet adni neki. Mindig lerombolom az Atya igazságaival – amit ő láttat meg velem- az ő hazugságait. Tudja, hogyha hozzám fordul, én nem fogom sajnálni, nem fogok aggódni, nem fogok neki mást mondani, mint azt amit az Atya szeretetéből megismertem, nem változtatom meg az igazsághoz való ragaszkodásomat, az üzenetet (térjen meg). Éppen ezért nem is keres. Inkább keresi az édesanyámat, aki sajnos nem ismeri az Atya szeretetét, így nem is tud belőle adni. Tehát jelen esetben az édesanyám eltemeti a fiát, úgy, hogy azt hiszi segít neki, az hiszi, hogy a haláltól menti meg, mert megsajnálja.

   Egy kicsit szomorú is vagyok, hogy miért most értettem meg velem az Atya a fenti igének a lényegét, mert ez egyben ítélet is a testvérem felett, hogy a halottak útján jár, és nem is akar megtérni. Sajnos neki a világ szeretete kell és nem az Atyáé.

   Betöltés...

   Reply