Azt mondja Isten, hogy amikor egy férfi és egy nő szövetségre lépnek egymással, egy testté, egy lélekké lesznek. Együtt formálja őket Isten, együtt kapnak az Ő kegyelmének vizéből. Együtt válnak gyermekekké, ami Isten ajándéka azon felnőttek számára, akik már jól laktak azzal, hogy kemény szívű felnőttként élik az életüket, megfeledkezve a a játék és az élet öröméről.
Amikor a férfi és a nő egy testté válnak, a nő betegsége a férfi betegsége is. A nő betegsége pedig a férfi betegsége is, mivel ők ketten már egy edény. Ekképp, ha az egyik vérzik, veszíti a lelket, az életet, a másik is veszíti azt. És ha az edény nem akarja belátni, hogy meg van repedve a fala, és meg kellene javítani azt, el fog folyni abból minden folyadék. El fog folyni a lélek, az élet. És a repedt falú edényekbe, még a bolond sem tölt vizet, nemhogy Isten.
Ilyen repedt falú edények a paráznák és a házasságtörők, akik addig tagadják, hogy repedés van az ő falaikon, míg végül kiszáradnak, eltűnik belőlük a lélek, az élet.
„Jeremiás 2:13 RÚF
Mert kétszeres rosszat cselekedett népem: engem, a friss víznek forrását elhagytak, és víztárolókat vájnak, repedt falú víztárolókat, amelyek nem tartják a vizet.”