HÁBORÚBA VISZIK ‘LOVÁSZ ÁRPIT’
A második világháborúban összeszedték a magyar férfiakat, puskát adtak a kezükbe, és kényszerítették őket, hogy lőjenek az ellenségre. A háború kitörése előtti gazdagságban és jólétben senki sem gondolta, hogy ilyen történhet. Hasonlóképpen néhány évvel ezelőtt a demokratikus Ukrajnában sem gondolta volna senki, hogy akaratuk ellenére háborúba fogják vinni a férfiakat. Ugyanígy a magyarországi és székelyföldi jólétben sem gondolja senki, hogy ez megtörténhet. Ennek ellenére, az Úristen azt mutatta álomban, hogy háborúba fogják vinni a magyar férfiakat. És a kényszersorozás valódi okát is megmutatta.
Őszintén bízom abban, hogy akik olvassák e sorokat, és hallják e beszédeket, elkerülhetik, hogy akaratuk ellenére ‘háborúba’ vigyék őket. Akár a szó szoros értelmében vett háborúba, akár egy olyan háborúba, amelyet egy súlyos betegséggel kell vívnia az embernek.
Hogy miért épp ‘Lovász Árpádot’ láthattam ebben az álomban? Meggyőződésem, hogy ez az üzenet nemcsak rá vonatkozik, hanem minden egyes magyar férfira, aki megértheti azt. Aki ismeri a Szentírást, tudja, hogy a ló az erőt, a hatalmasságot jelképezi. Miért mondja Isten tisztátalannak a lovat? Mit jelent az, hogy törvény szerint a héberek nem ehetnek lovat? Az egyszerű válasz erre a kérdésre a ló jellemében rejlik. Milyen a ló? Erős állat, amely tisztában van a maga erejével. Ennek okáért van benne egy jó adag öntörvényűség. Ezért van szükség, kötő-fékre, zablára, ostorra. Tehát amikor az Úristen azt parancsolja, hogy ne együnk lovat, Ő azt üzeni nekünk, hogy ne ‘fogyasszuk’ a ló jellemét, mert azzal magunknak, a lelkünknek ártunk. Arra figyelmeztet bennünket, hogy amennyiben kedves az életünk, ne a saját erőnkben, és ne a saját értelmünkben bízzunk. Jeremiás próféta által egyértelműen kijelenti, hogy mi az átok: Átkozott minden férfi, aki Isten ereje és bölcsessége helyett emberi értelemben bízik, emberi erőre támaszkodik. (Jer 17:5)
Tehát ki az átkozott? Az, aki lovat eszik, aki a ló jellemét fogyasztja, aki Isten, életet adó szava helyett, a saját saját értelmében, a saját erejében, pénzében és hatalmában bízik. Milyen a hirtelen meggazdagodott, megokosodott európai polgár? Pontosan olyan, mint a ló: öntörvényű, a saját erejében és a saját értelmében bízik, figyelmen kívül hagyva Teremtője szavát és akaratát. Ezáltal sodorja magát bajba, és ezáltal vesz átkot magára a legtöbb ember. És amikor a baj bekövetkezik, mivel nem ismeri Isten szavát, nem érti, el sem tudja képzelni, mi okozta számára a nyomorúságot.
Az Árpád név pedig utalás a magyar nemzeti büszkeségre, ami a magyarok számára fontosabb helyen van, mint az Élő Isten szava, és ami csak súlyosbítja az ő helyzetüket.
Tehát a magyarok az Élő Isten ereje helyett, és az Úr Jézus beszéde helyett a saját erejükben és a saját értelmükben bíznak, amelyet hatványoz a nemzeti büszkeség.
A Noé bárkája jelképesen az ember szíve. A benne lévő tiszta és tisztátalan állatok pedig a szívben lévő tiszta, és tisztátalan jellemek. Mit jelent az, hogy a bárány tiszta állat, amit fogyaszthatunk? Milyen a bárány? Szelíd és alázatos.
Ezek pedig az Úr Jézus szavai a bárány lelkületről:
‘Jöjjetek én hozzám mindnyájan, a kik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket.Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én Szelíd és Alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek. Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű.’
Tehát, hogy lehet elkerülni, hogy akartunk ellenére háborúba vigyenek minket? Úgy, hogy a ló jelleme helyett, ami az öntörvényűség, büszkeség, a bárány jellemét fogyasztjuk, ami az Istennel szembeni alázat és szelídség, ami megvéd az igazi veszélytől, ami nem más, mint a lélek elvesztése.
https://youtu.be/vsuXU8wUaF0
