Általában későn fekszem, ezért nem is kelek korán. De most a mi Atyánk felébresztett az álom után, és gondoltam, leírom, amit láthattam, és megkérdem, hogy vagytok. Érteni nem teljesen értem, de afelől nincs semmi kétségem, hogy Ő mutatja ezeket a képeket nekem, mert rengetegszer bizonyságot tett Ő erről, ahogy tegnap reggel is. (A CASANOVA címet viselő hanganyagban beszélek erről.) Ahogy meg van írva, azokat, akik hisznek, csodák és jelek követik. Ráadásul kérés nélkül.
Nálatok voltunk egy női személlyel, aki ugyanúgy ismerősötök, régi barátotok volt, mint én. Beszélgettünk hosszasan az asztal mellett. Te könnyes szemekkel újságoltad el nekem, hogy az apai szereped nem szűnt meg, ugyanis az egyik lányod, barátnője tanácsát követve, bajba került. Álomban a barátnője nevét is hallottam, de már nem vagyok biztos benne. Talán Laura vagy Andrea lehetett. Az ügyvédje hívott fel téged telefonon, hogy értesítsen a történtekről. Sajnos, arra sem emlékszem, ki volt az a női személy, akivel nálatok voltunk, csak arra, hogy hosszasan beszélgettünk, és valami olyasmit mondtam, hogy ahogy aggódnod kell a lányod döntései miatt, úgy kell aggódnia Atyánknak még mindig a te döntéseid miatt. A beszélgetés után felálltunk, hogy indulunk hazafelé, de a feleséged megkérdezte, hogy elfogadunk-e egy szelet zsíros kenyeret. Ez a nő azt mondta, hogy igen, és még maradtunk kicsit. Még az ugrott be, hogy ebben az álomban a lányod azért is tette, amit tett, hogy próbára tegye Istent, hogy valóban létezik-e, és szól-e hozzá ebben a helyzetben. Avagy szüksége volt egy jelre, hogy Atyánk nem hagyta el, és gondját viseli.
Az álom jelentését egészen konkrétan nem érthetem. De gondoltam, az a legkevesebb, hogy leírom neked, és szólok, hogy ha bármikor úgy éreznéd, hogy megkeresnétek egy jó szóra, vagy egy imára, mint a régi időkben, erdei hajlékunk ajtaja nyitva áll előttetek. Csak érdekességképpen jegyzem meg, hogy noha nyitva az ajtónk, a régi ‘barátok’ közül sokan úgy kerülik, mintha egy lepratelep lennénk, mert amiről itt szó van, jóformán senkit sem érdekel, és mindenkinek van sokkal fontosabb dolga annál. Pontosan úgy, ahogy az Úr Jézus mondja abban a példázatban, hogy úgy van ez, mint amikor a gazda menyegzőt szervez a fiának, és elküldi az Ő szolgáit, hogy hívják el a hivatalosokat, de mindenkinek valami fontos dolga volt, amiért azt üzente, nem tud menni. Egyik megnősült, a másik ökröket vett, a harmadik szántóföldet stb.
Én semmikképp sem szeretnék tolakodni, mert tudom, hogy Atyánk sem tolakodik, akaratunk ellenére nem kényszerít a jóra, de ha Ő úgy indít, kerüljetek erre egyet. Ebben a felgyorsult világban kifogást lehet találni ezret is, hogy miért ne jöjjetek, de szokták mondani, az embernek arra van ideje, amire időt csinál magának, vagy ami fontos neki.
A magam részéről csak annyit fűznék hozzá a fentiekhez, hogy nekem teljes meggyőződésem, hogy a kártyavár, amit saját elképzelésünk szerint felépítettünk akár globális, akár családi, akár egyéni szinten, hirtelen fog összezuhanni. Ezért, ahogy Pál mondja, hatalmas szükség van arra, hogy Isten gyermekei a helyükön legyenek, és cselekedjék a dolgukat az ő elhívásuknak megfelelően. Számomra ezt jelentette az, hogy készültünk hazafelé, de a feleséged azt kérdezte, hogy megeszünk-e egy szelet zsíros kenyeret. Az a nő, akire nem emlékszem, ki volt, jelképezte a ‘menyasszonyt’, a Krisztus testét, aki elfogadta a marasztalást. Távol álljon tőlem, hogy kísértsem Istent e tekintetben, de már annyit láttam ebből a világból, annak gonoszságaiból, képmutatásából és Atyánk dicsőségéből is, hogy én személy szerint kívánkoznék haza menni. Viszont semmikképp nem akarom siettetni ebben a döntésben Őt, hanem kívánom, hogy legyen meg mindenben az Ő tökéletes akarata. Az biztos, hogy idelenn én nem szeretnék semmit sem építeni, kivéve azt, amit Atyánk épít, mert egyértelműen láthatom, hogy azok a felhők, amelyek közelednek, sokkal sötétebbek, mint a COVID fellegei voltak. Persze a látszat mást mutat, de nekünk nem az a dolgunk, hogy a látszat szerint ítéljünk, hanem az, hogy Szentlélek által, igazságosan, ahogy az Úr Jézus mondja.
Még csak annyit, hogy ebben az álomban a lányod jelképezi a kételkedő (kétfelé járkáló) egyházat, akit a világ minden földi jóval kecsegtet, te pedig az Atyát, aki aggódik az Ő háza népéért. A lányod barátnője jelképezi a világot, amely mindannyiunkat kísérteni fog, amíg ezen a Földön élünk. A lányod ügyvédje pedig a pártfogó, vigasztaló, segítő Szentlélek.
Kedves barátom, ezek voltak a képek, és a megértések. Remélem, nem vetted rossz néven megkeresésemet. A Krisztus beszéde, és Atyánk öröme lakozzon benned gazdagon!
„De azért még vár az Úr, hogy könyörüljön rajtatok és azért felséges Ő, hogy megkegyelmezzen nektek, Mert bár ítélő Isten az Úr, de boldogok mindazok akik Őt várják. 🙏/Ézs 30,18
https://kialtoszo.hu/a-testiseg-miatt-vagy-beteg/
https://kialtoszo.hu/mindenedet-elveszik/
https://kialtoszo.hu/hova-fejlodunk/