Teremtésünk könyve a számítástechnika nyelvezetével.
Mit gondolsz, miért akar érteni az ember? Vajon, nem azért, hogy uralkodjon? Miért akarja megismerni az élet és a természet működését? Nem azért, hogy a kezébe vehesse az irányítást, és azáltal olyan legyen, mint Isten?
Jó, jó, rossz, jó, jó, jó, jó, rossz.
A számítástechnika nyelvén:
Egy, egy, nulla, egy, egy, egy, egy, nulla.
Ez egy nyolc bites, avagy nyolc részecskéből álló információ képlete. Hogy épp melyiké, nem tudom. A számítástechnikában, mint tudjuk, minden karakter az egyes és a nulla különböző variációja. A modern számítógépeken és telefonokon lévő operációs rendszerek 64 bitesek, ami azt jelenti, hogy minden egyes betű vagy szám egy 64 részecskéből álló halmazzal van leírva. És ez látszólag nagyon érdekes, és csodálatos. Ahogy meg van írva, az ember csodálja, imádja az ő kezének alkotását. A jelenések könyve úgy fogalmaz, hogy az emberek imádták a fenevadat, (amelyet a saját kezeikkel hoztak létre, és amely sok egyesből és nullából, avagy jóból és rosszból tevődik össze). És ez a fenevad LÁTSZÓLAG tökéletes, és imádnivaló. A valóságban pedig, mint tapasztaljuk, felemészti a lelkünket. Minél tovább csodáljuk, és fejlesztjük, annál több lelket adunk neki, és annál kevesebb marad nekünk. Gondoljunk csak bele, ha Isten nem teremtette, de mégis létezik, ki teremtette, és miből létezik ő? Az ember teremtette a rendelkezésére álló időből és energiából, amit azért kapott, hogy mint tékozló fiú, felismerje tévelygését, és visszatérjen az édenbe, az Atyához. Viszont amennyiben a tékozló fiú az életidejét és életerejét, egy szóval a lelkét arra fordítja, hogy az egyesekből és nullákból álló fenevadat „feedel”-je (táplálja), mi marad neki, miből, és hogyan fog visszatérni az Atyához? És mi történik, ha elfogy az összes ideje és energiája? Holtan, kiszáradva, kiszipolyozva összeesik, és állítanak neki egy síremléket, amelyre ráírják, hogy NEKÜSTÍGÖTOR (vesztes). Persze csak kódoltan, számokkal, hogy ne legyen túlságosan szembeötlő a valóság.
Körülbelül ez lenne a teremtés könyve a számítástechnika nyelvén: Ne egyél a jó és a rossz tudásának fájáról, avagy az egyesek és a nullák fájáról, mert meghalsz. Vagy, ahogy máshol írja, ne támaszkodj a saját értelmedre, tudásodra és erődre, mert azáltal átkot veszel magadra. (Jer 17:5) Minél inkább akarod tudni, minél többet akarsz érteni, látszólag annál nagyobb vagy, de a valóságban annál kisebb, és torzabb, mert a sok egyes és nullás felemészti a lelkedet.
Hogy mi a legnagyobb csapda az egészben? Talán az, hogy az ember nem tudja, csak tudni véli, hogy mi a jó, és mi a rossz. Ekképp birtokolni sem birtokolhat, uralkodni sem uralkodhat, csak ideig óráig, amíg az egyesek és a nullák teljesen kiszipolyozzák az ő lelkét, mint a Mátrixban. Ez így önmagában elég lesújtó, mert aki felfogja e szavak üzenetét, azt is megérti, hogy egy olyan labirintusba került be, ahonnét embernek lehetetlen kijönni élve. És ezt egyértelműen ki is jelenti az Úr Jézus. Azt mondja, hogy a tevének könnyebb átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak (agyban/anyagiakban gazdagnak) bemenni Isten országába). Azért boldogok a szegények, a lelki szegények, mert nekik kevesebb jutott abból a gyümölcsből, amely elválasztja őket Istentől. Amikor megkérdik az ő barátai, hogy ha ez így van, ki üdvözülhet, azt mondja, embernél ez lehetetlen, Istennél/Istennel minden lehetséges.
Mi a tudás fája? Az agyat ha középen kettéválasztod, olyan, mint egy lombhullató fa. Hol feszítették meg Jézust, az Isten fiát? A Golgotán, ami megmagyarázva annyit tesz, hogy koponyák helye. Hol van a bennünk lévő gyermek megfeszítve? A koponyák helyén, az agyunkban. Hogyan szabadulhatunk meg a saját értelmünk rabságából? Semmikképp nem a saját, programozott értelmünk segítségével. Az a király, aki meghasonlik önmagával, elveszíti a hatalmát. Tehát az agy-király nem hasonulhat meg önmagával. Következésképp az elme nem tud, de még csak nem is akarhat kivinni bennünket ebből a labirintusból. A tékozló fiú eltékozolta az összes vagyonát, a rendelkezésére álló időt és energiát, ami arra adatott neki, hogy visszatérjen az édenbe, az Atya házába. Hogy el ne vesszen, szükség lenne egy kis extra időre és energiára és egy pontos iránytűre, hogy többé ne tékozoljon. Az Atyja tudta, hogy ez fog történni. Ezért előre elkészítette a hazatalálás útját, és meg is mutatta azt. Ő maga testté lett Jézus Krisztusban, hogy nekünk testieknek, megmutassa a hazavezető utat. Amennyiben hozzá fordulunk, ad egy kis extra időt egy kis extra energiát, és adja a tökéletes iránytűt, amit az Úr Jézus úgy hív, hogy Szentlélek, amit mindenki megkaphat ajándékba, aki kéri. És azt mondja, hogy kérjetek, és adatik néktek, mert aki (nem) kér, (nem) kap.
Kedves barátom, ezeket a gondolatokat adta a magasságos, féltőn szerető Isten azon képek kapcsán, amelyeket az éjjel láthattam. Álomban két telefonod volt. Mindkettő hozzám került, és mindkettőnek homályos volt a képernyője. Én próbáltam megtisztítani, mielőtt visszaadtam volna neked, de nem sikerült, csak valamennyire. Amikor utánuk jöttél, úgy adtam vissza, hogy a képernyők továbbra is homályosak voltak. Ennek jelentése: az én dolgom nem az, hogy megtisztítsam mások képernyőjét, szemeit, mert arra képtelen vagyok. Senkit sem győzhetek meg semmiről. Az én dolgom csupán annyi, hogy bizonyságot tegyek arról, amit az Úristen mutat nekem, és azt megosszam embertársaimmal azzal az őszinte reménységgel, hogy ők is keresni fogják azt, akinek valódi hatalom adatott arra, hogy megtisztítsa a képernyőket, és kiszabadítson a jó és a rossz, az egyesek és nullák fogságából.
„Annakokáért az az indulat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is, A ki, mikor Istennek formájában vala, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy ő az Istennel egyenlő, Hanem önmagát megüresíté, szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lévén; És mikor olyan állapotban találtatott mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának haláláig. Annakokáért az Isten is felmagasztalá őt, és ajándékoza néki oly nevet, a mely minden név fölött való; Hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké. És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.” Fil 2:5 …és mindaz, aki segítségül hívja az Ő nevét megtartatik.
Remélem, nem vetted rossz néven megkeresésemet, és aki adta e gondolatokat, a javadra fordítja azokat. Baráti szeretettel, Attila
Néhány kapcsolódó tartalom, amennyiben érdekel:
Ezt a minap írtam Bányász Jóskának, akit szintén elém hozott álomban az Úristen:
https://kialtoszo.hu/feherlofia/
A parancsolatok jelentéséről:
https://kialtoszo.hu/miert-beteg-a-gyermeked/
Egy kis betekintés a mennybe: