Mivel az ember szemei hozzászoktak a sötétséghez, amikor meglátja Isten valóságát, először egy vakító fényt lát. Azonban miután a látása hozzászokik ehhez a fényhez, meglátja, a különböző formákat és alakzatokat, amelyek árasztják magukból a fényt. Ez épp olyan, mint amikor a holdra tekintünk, először csak egy fénylő testet látunk, de ha tovább nézzük a holdat, meglátjuk a felszínén lévő alakzatokat, a hold domborzatát.
Ezt mondja Krisztus:
„Mert valaki szégyel engem és az én beszédeimet e parázna és bűnös nemzetség között, az embernek Fia is szégyelni fogja azt, mikor eljő az ő Atyja dicsőségében a szent angyalokkal.” Mk 8:38
Tehát a fehér fény, amit egyesek meglátnak, de kettesek, a kételkedők nem látnak, nem más, mint az Ő jelenléte, az angyalok jelenléte, amit először egy hatalmas, egybefolyó fényként érzékel az emberi lélek, mert az ő látása a sötétséghez van hozzászokva. Csak miután hozzászokik a látása Isten dicsőségéhez, látja meg a különböző alakzatokat és formákat, amelyek Isten jelenlétében vannak, és amelyeknek saját fényük van. Ezért fontos kérnünk, és engednünk, hogy Isten kijelentse magát nekünk.
A Biblia azt mondja, hogy a tökéletességben, a mennyben Isten van mindenekben. Ekképp ott mindennek saját fénye van. Ezért nincs szükség a napra, sem a holdra, sem a csillagokra.
„…teljes mind a széles föld az ő dicsőségével!” Ézs 6:3
„A hol nincs többé görög és zsidó: körülmetélkedés és körülmetélkedetlenség, idegen, scithiai, szolga, szabad, hanem minden és mindenekben Krisztus.” Kol 3:11
Ez a fehér fény az alagút végén.
https://kialtoszo.hu/ongyilkos-nemzedek/
https://kialtoszo.hu/mit-jelent-kovetni-a-baranyt/
https://kialtoszo.hu/miert-nem-ertik-amit-mondok/
https://kialtoszo.hu/ezert-tudnak-olyan-konnyen-megteveszteni/