Ákos írja:
Mit gondolsz, ha ma meghalnál, mi lenne veled, hova kerülnél?
Az idő megszűnésével örök élet várna rád, vagy örök gyötrelem? Ez az egyetlen, igazán fontos kérdés, a többi, amit a világ kínál, csak ideiglenes, csak figyelem elterelés, az (örök)élet keskeny útjáról való eltérítés. Idő csak addig áll a rendelkezésünkre, amíg itt vagyunk, hogy ebben a fontos kérdésben helyesen dönthessünk. Milyen úton haladjak tovább, azon a szélesen, amit a világ kínál, vagy azon a keskenyen, amit az Atya mutatott meg Jézus Krisztusban, ezért az időm, amíg tart itt a földön, kegyelmi idő!
Ez az igazán fontos választás!
Erre az egyetlen fontos kérdésre a tízparancsolat tükrében egyedül Jézus Krisztus tudja megadni nekem a választ, aki vérével megfizette a megfizethetetlen tartozásomat, amit a bűneimmel halmoztam.
Jézus feltámadt, mert Őt nem kötözhette magához az anyag, a világ, ezért nem talált rajta fogást a halál.
„A ki szereti a maga életét, elveszti azt; és a ki gyűlöli a maga életét e világon, örök életre tartja meg azt.
A ki nékem szolgál, engem kövessen; és a hol én vagyok, ott lesz az én szolgám is: és a ki nékem szolgál, megbecsüli azt az Atya.
Most az én lelkem háborog; és mit mondjak? Atyám, ments meg engem ettől az órától. De azért jutottam ez órára.
Atyám, dicsőítsd meg a te nevedet! Szózat jöve azért az égből: Meg is dicsőítettem, és újra megdicsőítem.
A sokaság azért, a mely [ott] állt és hallotta vala, azt mondá, hogy mennydörgött; mások mondának: Angyal szólt néki.
Felele Jézus és monda: Nem én érettem lőn e szó, hanem ti érettetek.
Most van e világ kárhoztatása; most vettetik ki e világ fejedelme:
És én, ha felemeltetem e földről, mindeneket magamhoz vonszok.”
(János – 12: 25-32)
„Nem sokat beszélek már veletek, mert jön a világ fejedelme: és én bennem nincsen semmije;”
(János – 14: 30)
Ő Szentlélektől foganva a bűn testében közénk születve és közöttünk élve semmi bűnt nem halmozott, csak azt cselekedte, amit az Atya cselekedett általa. Így mutatta meg az életet, az igazságot, az egyetlen utat, ami az Atya örömébe, országába vezet. Ezért szükséges a Szentlélek által nekünk is újjászületnünk az Ő szava által, hogy mi is az Atya akaratát cselekedhessük.
„A lélek az, a mi megelevenít, a test nem használ semmit: a beszédek, a melyeket én szólok néktek, lélek és élet.”
(János – 6:63)
Jézus feltámadt, tehát él! Aki valóban keresi Őt, kijelenti magát neki, nem kell hozzá semmi más, csak hajlékony térd, alázat! Ő az egyetlen szabadító, a jó pásztor, aki kivezeti az Ő juhait a halálból az életre! Ez az örömhír!
„Hanem keressétek először Istennek országát, és az ő igazságát; és ezek (amire itt szükségünk van) mind megadatnak néktek.
Ne aggodalmaskodjatok tehát a holnap felől; mert a holnap majd aggodalmaskodik a maga dolgai felől. Elég minden napnak a maga baja.”
(Máté – 6: 33,34)
„Az ünnep utolsó nagy napján pedig felálla Jézus és kiálta, mondván: Ha valaki szomjúhozik, JŐJJÖN ÉNHOZZÁM ÉS IGYÉK.”
(János – 7: 37)
„És a Lélek és a menyasszony ezt mondják: Jövel! És a ki hallja, ezt mondja: Jövel! ÉS A KI SZOMJÚHOZIK, JŐJJÖN EL; ÉS A KI AKARJA, VEGYE AZ ÉLET VIZÉT INGYEN.”
(Jelenések – 22: 17)
„Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.”
(János – 3: 16)
(Az alapokat megtalálod a bibliában, Jézus Krisztus beszédeit, tanításait a négy evangéliumban, az apostolok cselekedeteiben és leveleiben és a jelenések könyvében.)