Akinek nincs ideje bizonyságot hallgatni, és bizonyságot tenni, annak nincs ideje az életre. Ugyanis a bizonyság hallgatás és a bizonyságtétel Isten dicsőségéről szól. És mivel Isten maga az élet, a bizonyság hallgatás és a bizonyságtétel magával az élettel kapcsol össze bennünket.
Mi más kapcsolhatna össze egy embert az élettel, mint az életről szóló bizonyságok hallgatása, cselekvése és megosztása embertársaival? És aki nem az élettel, nem a bizonyságok felhőivel kapcsolja össze magát, mivel köti össze az életét? A hazugságok, a kavargó emberi gondolatok és érzések felhőivel, amelyek már itt a földön megnyitják számára a pokol kapuit.
Amióta az Istenről szóló bizonyságokat hallgatom, és én magam is megosztom, amit ajándékba kapok a Mennyei Atyától, folyamatosan csodák történnek anélkül, hogy kérném azokat. És közben az Úristen teljesen kicseréli az életről alkotott hamis elképzeléseimet, és az Ő tökéletes elképzelését ülteti azok helyett a szívembe, ami megeleveníti a lelkemet, és életre visz.
„Boldog ember az, a ki nem jár gonoszok (hitetlenek) tanácsán, bűnösök (kételkedők) útján meg nem áll, és csúfolódók székében nem ül; Hanem az Úr törvényében van gyönyörűsége, és az ő törvényéről gondolkodik éjjel és nappal. És olyan lesz, mint a folyóvizek mellé ültetett fa, a mely idejekorán megadja gyümölcsét, és levele nem hervad el; és minden munkájában jó szerencsés lészen.” Zsolt 1
„Dicsérlek Uram teljes szívemmel, hirdetem minden csudatételedet.” Zsolt 9:2
Mit tesz az az ember, aki nem Isten szavát forgatja magában, aki nem Istent dicséri, és nem az Ő csudatételeit hirdeti,?
1. Isten szava helyett a saját, és az emberek kavargó gondolatait és érzéseit forgatja magában, amelyek az őrületbe és a depresszióba kergetik őt.
2. Isten helyett az embereket és saját magát dicséri azáltal, hogy folyton emberi dolgokról, gondokról, gondolatokról és saját magáról beszél.
3. Isten csudatételei helyett a bűnös, képmutató emberek hiábavaló cselekedeteit hirdeti, amelyek fájdalmat szülnek, betegségbe és halálba viszik azokat, akik folyton azokkal foglalkoznak.
És hogy miért van ez így? Azért mert Jézus azt mondja, hogy aki nem vele van, az ellene van, és aki nem vele gyűjt, az tékozol. Tehát középút nincsen. Vele vagy ellene.
„Annakokáért mi is, kiket a bizonyságoknak ily nagy fellege vesz körül, félretéve minden akadályt és a megkörnyékező bűnt, kitartással fussuk meg az előttünk levő küzdő tért.” Zsid 12:1
„Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, a mely a veszedelemre visz, és sokan vannak, a kik azon járnak.
Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, a mely az életre visz, és kevesen vannak, a kik megtalálják azt.” Mt 7:13
https://kialtoszo.hu/70-ev-gyogyszerek-nelkul/
https://kialtoszo.hu/miert-nem-tesz-csodakat-a-joisten/
https://kialtoszo.hu/ezert-nem-tudunk-meggyogyulni/
kialtoszo.hu