Azért van ott a világ, ahol van, mert a legtöbb ember nem tudja, hogy létezik olyan öröm is, amely független a tértől, az anyagtól és az időtől. Aki nem tud erről az örömről, és nem is tapasztalta azt, csak a testi, földi örömöt ismeri, azokat gyűjtögeti. Ezáltal emészti fel a saját környezetét, a saját családját, és a saját életterét. Ekképp értelmetlenné teszi a saját létezését, felszámolja élete értelmét. És bizony, ami elveszíti az értelmét a létjogosultságát is elveszíti, és ami elveszíti a jogot az életre, az életet magát veszíti el.
„…minden fa, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágattatik, és tűzre vettetik.” Mt 7:19
Na de, hogyan lehet megtapasztalni azt a bizonyos lelki örömöt? Avagy hogyan mehet be az ember az ő Teremtőjének örömébe?