Komolyan azt hisszük, ha majd kicseréljük minden porcikánkat egy kínai műanyagra, legyőzzük a halált?
A média azt hirdeti, hogy műtüdővel menthetnék meg az orv-osok a Csollány életét. És szinte látom is, hogy emberek ezrei drukkolnak az orvosoknak és a technika vívmányainak, hogy Csollány megmeneküljön, és elmondhassa, hogy a műtüdő, a műtudomány és a műemberek mentették meg az ő életét, és tették őt is lélektelen műemberré…
Abba bele sem merek gondolni, hogy hány embernek vágják szándékosan padlóra az életét a lélegeztető gépekkel, hogy egyet-kettőt a sok közül műtüdő segítségével feltámasszanak, hogy a világ még jobban ámuljon a sárkány nagy cselekedetein.
Emberek, amióta Istent akarunk játszani, egyre jobban elárasztja nemzetünket a halál bűze. Senkinek nem tűnik fel? Vagy azt hisszük, hogy azáltal, hogy kicseréljük minden porcikánkat egy kínai műanyagra, legyőzzük a halált? Ellenkezőleg. Azáltal tagadjuk meg az életet! Ha Teremtőnk azt akarta volna, hogy műszerveink legyenek, akkor már startból csak robotokat teremtett volna erre a világra. Lélektelen, érzéstelen robotokat, amelyek gyűjtögetik a pénzt, amíg megeszi őket a rozsda. Hogy kitől, miért és meddig, azt nem tudom. Amikor az Antikrisztus legújabb ötleteit hallom, csak nézek ki a fejemből, mint a boci az új kapu előtt és tanácstalan vagyok, mint egy kisközség. Ha arra gondolok, hogy a magyar ember ezt az őrültséget képes bekajálni, kételkedni kezdek abban, hogy van értelme még egyetlen szót is szólni.