Filmek / Írások / Minden

Nem választóként a választásokról

Ha van egy központosított hatalom, mely helyetted önkényesen gondolkodik, dönt, ítél, törvényeket hoz, azt nem lehet megsemmisíteni oly módon, hogy harcolunk ellene. A harc minden formája (külső és belső egyaránt), hatalmas energiát és FIGYELMET igényel. Oly sok időt és energiát pazarlunk a harcra, hogy közben azt is elfelejtjük, hogy miért harcolunk. Fontos megértenünk, hogy NEM A HARC A MEGOLDÁS a problémáinkra. A TÁM-ADÁS is a császár malmára hajtja a vizet. Több ezer éve próbálkozunk ezzel a módszerrel, de sikertelenül. A megoldás egyszerűbb mint gondolnánk: a HASZNOS FIGYELEM visszahívása, helyretétele.

A legnagyobb átverések egyike az, hogy egy hibás rendszert meg lehet javítani, ha küzdünk, harcolunk ellene. (Új bort sem töltenek ó tömlőkbe; máskülönben a tömlők szétszakadoznak, és a bor kiömöl, a tömlők is elvesznek; hanem az új bort új tömlőkbe töltik, és mindkettő megmarad. Mt 9:17)
Az összes ember által létrehozott rendszer, intézmény a benne rabul esett egyének figyelméből, és életenergiájából táplálkozik. Ahogy Indiából is írtam, egy rendszernek, egy intézménynek szinte teljesen mindegy, hogy éljenzem, vagy a halálát akarom. Mindkét esetben feléje fordítom a figyelmemet, és támogatom. Viszont ez esetben a TÁM-ADÁS is támogatás. Mondok egy nagyon egyszerű példát.

Ha egy diktátort éljenzek, támogatok, azzal segítem őt, növelem a hatalmát. Idáig, azt hiszem, mindenki számára érthető a dolog.
De mi történik akkor, ha támadom, és a halálát akarom? Ugyanaz történik, mint az előző esetben, ugyanis amikor ő támadást észlel, megerősíti a védelmét, növeli a seregét, mellyel szükség esetén pillanatok alatt szétzúz, megsemmisít. Bár a két viszonyulási mód látszólag különbözik egymástól, van egy közös vonásuk: mindkét esetben az EGYÉN megfosztja magát értékes figyelmétől, életenergiájától, és a diktáló diktátor szolgálatába állítja azt. Így támogatja őt, TÁM(ASZÁT)-ADJA neki. Az egyén fejlődésének növekedésének, erősödésének, újjászületésének legfontosabb eszköze a HASZNOS FIGYELEM, amely neki dolgozik, és nem másnak. Ennek hiányában teljesen lehetetlen a változás.
Félreértés ne essék! Nem az önzőségről és az egoizmusról beszélek, hanem az egyén lelki kiteljesedéséről, amelynek fontos részét képezi az embertársai önzetlen szolgálata is.
A fentiek értelmében ha az ember úgy dönt, hogy a változást, a fejlődést választja, első lépésként fontos visszahívnia, a helyére tennie a figyelmét. Vissza kell azt állítania a gazdája szolgálatába.

Hamarosan jönnek a magyarországi választások. Már javában dúl a pártok közötti látszatháború, amelyben a tét nem más, mint az embertömegek figyelmének és életerejének megszerzése, átirányítása a RENDSZERRE, a piramis csúcsán lévő szemre. Az adók formájában önkényesen elvett pénzt arra fordítják, hogy különböző agymosó eszközökkel újból meggyőzzenek egy ideológia, egy eszme igazságáról, ami “őket” újra fölénk helyezi a hatalmi hierarchiában. Első lépésben óriási sikerrel azt hitetik el veled, hogy neked, mint felelősségtudó polgárnak kötelességed elmenni szavazni. Ettől kezdve már a kezükben vagy. Kiadtad, kiszolgáltattad magadat, életenergiádat az általuk képviselt rendszernek, a hazugság gépezetének. (Közben gondolkodj el azon, hogy miért teszed ezt.)

Elemezzük ki egy picit a választás fogalmát. Mit is teszünk akkor, amikor választunk? Választáskor nem teszünk mást, mint kényelemből lemondunk a felelősségvállalás minket megillető részéről. A szó szoros értelmében felhatalmazunk valakit, hogy gondolkodjon, és döntsön helyettünk. Ezt tesszük. Számtalanszor bebizonyosodott, hogy akit „megválasztunk”, útközben elfejti az őt szavazataikkal és életenergiájukkal megtisztelő polgárokat képviselni. Ennek ellenére mi mégis végigjátsszuk  ugyanazt a hibás játszmát. A választások után meg elsírjuk egymásnak, hogy ezek a rossz politikusok megint átvertek bennünket. A legdurvább az, hogy ettől meg is könnyebbülünk ideig-óráig.
Még véletlenül sem azt mondjuk, hogy ezek a buta polgárok, akik nem voltak hajlandók magukért gondolkodni, és dönteni, megint másra hárították a felelősséget, hanem azt, hogy ezek a disznó politikusok megint visszaéltek bizalmunkkal, melyet mellesleg mi megvontunk Istentől és beléjük helyeztünk.
Kívülről szemlélve a dolgokat úgy tűnhet, hogy direkt azért megyünk el szavazni, felelősséget hárítani, hogy később legyen, akit hibáztatni a saját nyomorúságunkért annak érdekében, hogy továbbra se vegyük észre, hogy mi vagyunk a felelősek mindenért, ami velünk történik. És ezen cselekedetünkkel beismerjük magunkról, hogy egy olyan tudathasadásos állapotban vagyunk, amiből nem is nagyon szeretnénk kijönni.

A leghasznosabb, amit egy politikus tehet az, hogy elárulja az őt hatalommal felruházó polgárokat, ezzel elősegítve az ő ébredésüket.
Fontos tudomásul vennünk, hogy egy politikus csak akkor végzi jól a dolgát, ha szó szerint elárulja a választóit, visszaél bizalmukkal, mert így arra kényszeríti őket, hogy felébredjenek, és megértsék, hogy a felelősség másokra való átruházása súlyos következményeket von maga után. A legtöbb esetben sok fájdalommal és szenvedéssel jár, amíg az egyén megérti, hogy a személyes felelősséget nem szabad elutasítani sem félelemből sem kényelemből.

Megfigyeltem, hogy azzal, hogy elutasítja a lelki fejlődést, az ember az élet rendjével száll szembe, amely örökön tartó megújulásra, növekedésre szólít bennünket. Márpedig, ha az egyén egy rajta kívül álló személyt jogosít fel, hogy helyette gondolkodjon, döntsön, törvényeket és szabályokat hozzon, amelyek megcsonkítják az ő szabadságát, ezt teszi. Szembeszáll az élet rendjével, és elutasítja a lelki fejlődést, az újjászületés lehetőségét.
Ezzel, ha nem tudunk szembenézni, fölöslegesen csodálkozunk azon, hogy rosszul mennek a dolgok. Az élet dolgai valójában mindig a legnagyobb rendben mennek, csak mi ezt képtelenek vagyunk észrevenni. Kérdés, hogy egyáltalán adunk-e magunknak alkalmat, lehetőséget, időt annak felismerésére, hogy minden egy olyan REND szerint működik, amelynek törvényei mindig léteztek, és mindig is létezni fognak? Még a tudatlanság tengerében gonosszá lett személyek is ezen örökkévaló rend törvényei szerint cselekednek, amely megengedi számukra a gonoszság megcselekvését annak érdekében, hogy az emberiség szembesülhessen az istentelenség, avagy a rendetlenség (rendtelenség) súlyos következményeivel. (Mert szükség, hogy botránkozások essenek; de jaj annak az embernek, aki által a botránkozás esik. Mt. 18.7)

Odáig fajultak már a dolgok, hogy egy ideje az ember két rossz közül a kevésbé rosszra szavaz, és ezt „helyes döntésnek” tartja. Vajon nem hazudtolja-e meg magát az, aki tudatában van annak, hogy rosszat cselekszik és mégis megcselekszi azt? És igaz embernek mondható-e az, aki egyféleképpen gondolkodik/érez, és másképp (ellentétesen) cselekszik?
Mint minden mögött, az ilyen döntések mögött is van egy ok, egy mozgatórugó, ami nem más, mint a félelem. A világunkban két „teremtő erő” létezik: a szeretet és a félelem.
Nyilván az olyan döntésektől, cselekedetektől, melyek félelemből származnak, őrültség olyan eredményt várni, ami igaz örömöt és szeretetet szül.

Sokan úgy vélik, hogy mindenképp el kell menni szavazni, mert a hozott döntések, törvények egyformán érvényesek mindenkire, azokra is, akik nem szavaztak. Ez elméletileg így is van. Lehet, hogy a törvények,  egyformán érvényesek mindenkire, de egy dolgot nem szabad elfelejtenünk. Isten képmására teremtettünk, és teremtőerővel rendelkezünk! Ekképp minden egyes személy megteremti magának a mindennapi tapasztalathalmazt, amely lehet jó is, meg rossz is. Tetszik, vagy sem, ez így van.
Szinte lehetetlen nem észrevenni, hogy minden tapasztalat teljesen egyénre szabott. Ugyanabban a szituációban két különböző ember két különböző dolgot tapasztal. Lehet, hogy egyik teljesen jól érzi magát, míg a másik fetreng és küszködik. Tehát, lehet, hogy mindenkit érintenek az önkényes módon meghozott törvények, de vannak akikre valósággal lesújtanak azok. Eddigi megfigyeléseim alapján azt mondhatnám, hogy nem azt fogják eltiporni a törvények, aki úgy érezte, hogy nem akar választani, nem akar senkit felhatalmazni, hogy helyette gondolkodjon, döntsön, hanem inkább azt, aki félelemből, megalkuvásból elment, és a „két rossz közül a kevésbé rosszat” hatalmazta fel, hogy megnyomorítsa az ő életét.

Kedves felebarátom, utószóként még csak annyit szeretnék hozzáfűzni a fentiekhez, hogy lehet, hogy holnap boldogan ébredsz, és boldogan fogod eltölteni a napot, a TE döntésednek köszönhetően. Viszont az is lehet, hogy holnap boldogtalanul kelsz, és boldogtalanul fogod eltölteni a napot, szintén a TE döntésednek köszönhetően. Tudnod kell, hogy teremtő erővel rendelkezel, és akkor is teremtesz, amikor nem akarsz. Te döntöd el, hogy felelősségteljesen teremtesz, vagy felelőtlenül, bölcsességgel, vagy anélkül. És azt is neked kell eldönteni, hogy szeretetből, vagy félelemből teremtesz. Ha nincs bölcsességed, és tudod ezt magadról, még nem vagy elveszve, mert Jakab apostol azt mondja, hogy akinek nincs bölcsessége, kérjen Istentől, aki készségesen ad mindenkinek. A négy evangéliumba foglalt krisztusi tanításokban benne van minden bölcsesség, amire az embernek szüksége van a teljes szabaduláshoz. A választás a te kezedben van. Megragadod az alkalmat, az Isten által az emberek számára felkínált lehetőséget, és megdöntöd az évezredes hazugságokat, vagy felhatalmazol egy buta, a világ szelleme által leuralt embert, hogy döntsön a te sorsod felől.
Lehet, hogy azt mondod, hogy mivel kevés ember gondolkodik így,  semmit sem lehet tenni. Erre azt mondom, hogy igazad van. Ezzel a kijelentéseddel “hazugságdöntés” helyett, ítéletet hoztál magad felett megbélyegezvén sorsodat. Rád érvényes lesz, amit épp mondtál, de a szomszédodra nem, mert ő másképp választott, másképp teremtett.

Szeretettel,
“egy Kiáltó Szó a Pusztában”

Ha hasznosnak találtad, kérlek, ne felejtsd el megosztani. Megjegyzem, hogy a nemsokára megjelenő videó változat kiegészítéseket fog tartalmazni az erdélyi magyarok szavazását illetően.

Feliratkozás

Ha szeretnél értesítést kapni a legújabb bejegyzésekről,
írd be a pontos e-mail címed a lenti dobozba,
és kattints a „Feliratkozom!” szóra.

Egy kis türelmet kérünk!

Kérünk, ellenőrizd a postafiókodat
és a spam (levélszemét) könyvtárat.