Minden

MIT JELENT, ÉS HOVA VEZET A NÉPSZERŰSÉG?

FELHÍVÁS
Olvasd figyelmesen ezt a gondolatcsomagot, mert az esetleges szabadulásod kulcsa rejlik benne!

FELTÉTEL
Ami népszerű, aki népszerű, annak a népnek, azaz a tömegnek, a testi gondolkodásnak, egész pontosan a halálnak kell megfelelnie. Ezért nem maradhat meg az élet semmiben és senkiben, ami/aki népszerű.

BIZONYÍTÁS
Mi, emberek szeretjük a népszerű dolgokat, mint például a hamburgert, a Coca Colát, az amerikai filmeket, a színházat, a színészeket, a cirkuszt, a sportot, a karácsonyt stb. Lehetne sorolni a végtelenségig azokat az “értékesnek” hitt dolgokat, amelyek népszerűek, amelyeket szeretünk, és amelyekre örömest irányítjuk rá a figyelmünket, az életünk idejét és az életünk energiáját.

Megpróbálom a lehető legegyszerűbb módon megközelíteni ezt a témát annak érdekében, hogy minél több igazságkereső embertársam megértse, hogy mit jelent, és hova vezet a népszerűség.

Játsszunk egy kicsit azzal a szóval, hogy NÉPSZERŰ. Nézzük meg, mit kapunk, ha szétszedjük. Azt látjuk, hogy két szóból tevődik össze: nép és szerű. Miután szétszedtük ezt a szót, rögtön nyilvánvalóvá válik, hogy valami olyasmit jelöl, ami közönséges, és ami megfelel a népnek, a tömegnek, a többségnek, a tömegszellem által irányított embereknek, a „mindenevőknek”.

Játsszunk tovább a szóval, és helyettesítsük be a NÉP szót annak szinonimáival.
Ami tehát NÉP-SZERŰ, az TÖMEG-SZERŰ, az EMBERTÖMEG-SZERŰ, az EMBER-SZERŰ. Ami EMBER-SZERŰ, az nyilván EMBERI, TESTI, FÖLDI. Ami EMBERI, TESTI és FÖLDI, az ROMLANDÓ, az ROTHADÓ, az ROZSDÁZÓ, az MULANDÓ. Tehát nem Örökkévaló. Isten örökkévaló, a (testi) ember halandó. Következésképp ami népszerű, azaz emberi, nem lehet isteni.
Isten az élet, az állandó megújulás. Ember a halál, a népszerű dolgok ismétlése, elgépiesedés, romlás, azaz kárhozat.
Na de hogy megértsük, miről szól ez a gondolat, térjünk vissza a népszerű szó kielemzésére. Ha valami népszerű, az annyira népi, annyira emberi, hogy a legtöbb embernek, azaz a többségnek állandóan elnyeri a szimpátiáját, tetszését. Lássuk csak, mi az ma, ami a legtöbb embernek elnyeri a tetszését?
A pénz, a kényelem, a különböző testi élvezetek, az ötérzéki valóság kínálta lehetőségek, mint a szex, pia, rock’n’roll, a televízió, a facebook, a hang(-ulat)fokozók, a látványfokozók, az ízfokozók stb. De nyugodtan beszélhetnénk emberi vonásokról is, mint például a hazugság, a féltékenység, a versenyszellem, a hatalmi vágy, a népszerűség utáni vágy, az irigység, a kapzsiság, a büszkeség, a paráznaság és társai.
Ezen a ponton nyugodtan meg lehet állni egy picit és el lehet gondolkodni, hogy vajon mi népszerűbb a mai világban, a fent említett emberi vonások, vagy azok ellentétei.

Láthatod te is, kedves olvasó, hogy a mai világban a fenti dolgok mind nagyon népszerűek, emberszerűek, emberiek. És azt is láthatod, hogy ezen népszerű fogalmak mentén merre tart a világunk. Egyre fejlettebb a technika, de egyre több a lázadás, a tüntetés, a háború, a gyógyíthatatlan betegség, a lelki betegség, a buta ember, a csonka család, az árva gyermek, a perverzió, a nemi erőszak, a baleset, a hirtelen halál, a magányos ember, a depressziós ember stb.
Láthatjuk, hogy minden, ami népszerű, instant örömöket kínál számunkra. Viszont hosszútávon szinte az összes népszerű dolog testi fájdalmakat, lelki gyötrelmeket, és tragédiát okoz. És mi nem értjük, hogy miért van ez.

A fentiekben egyszerű szójátékkal kimutattuk, hogy ez azért van, mert ami nép-szerű, az emberi, testi, földi, mulandó, halálba torkolló. Tehát nem életszerű, nem égi, nem mennyei. És ami nem életszerű, nem égi, nem isteni, teljesen logikus, hogy nem okozhat tartós örömöt, csak mulandót. Ennek ellenére az emberek mégis a népszerű dolgokra irányítják a figyelmüket, a tekintetüket, az életük erejét és az életük idejét.

Érted már, miért okoz fájdalmat, tragédiát és halált minden, ami népszerű?
Látod már, hogy ami népszerű, az emberi gondolkodásból, az emberi hagyományokból, az emberi szokásokból, a földhözragadt állapotból, az anyagias szemléletből fakad, és nem az isteni gondolkodásból, a mennyei, tökéletes állapotból?

Most már talán könnyebb látni, hogy az egyik legnagyobb hazugság a világon az, hogy a tömegnek igaza van, hogy a tömeg véleménye, a tömeg értékrendje helyes. Ha ez így van, akkor a demokrácia, ahol a többség döntése határozza meg az ország értékrendjét, maga az apokalipszis. Ha vetünk egy pillantást a mai, demokratikus társadalomra, mit látunk? Hát nem épp az apokalipszist?
Na de nézzük meg, hogy igaza van-e a tömegnek, vagy sem. Lássuk, mit mond a mindenki számára leellenőrizhető hétköznapi valóság.
A két legnépszerűbb példa a népszerű örömökre a pénz és a szex, valamint azok a dolgok, amelyek ezek körül forognak. Aki ezt tagadja, mielőtt tovább olvasna, vizsgálja meg magát, hogy a rendelkezésére álló napi 24 órából mennyi időt fektet a pénzszerzésre, valamint a pénz, a szex és a testiség körül forgó dolgokra, gondolatokra, és mennyit a lélek dolgaira.
És csak ezután próbálja azt magyarázni magának, hogy minden rendben az ő életében, és jó irányba halad a sorsa.
A média azt népszerűsíti, hogy a szex és a pénz boldogít. Ezért az emberek mindent megtesznek azért, hogy minél több pénzük legyen, és minél többet szexeljenek. Ennek ellenére a valóság azt mutatja, hogy azok az emberek, akik bedőlnek ennek a nép-szerű, avagy közönséges propagandának, sokat szenvednek úgy testileg, mint lelkileg. A legjobb példa erre talán a tömegek által körülrajongott sztárok, akik anyagi jólétük és a sok szex ellenére depressziósak, szenvedélybetegségek által gyötörtetnek, állandóan válnak, újraházasodnak, és gyakran tragikus körülmények között végzik be a földi pályafutásukat.
Ezzel ellentétben azok a személyek, akik kevesebb pénzzel, kevesebb testi élvezkedéssel is beérik, és kevésbé népszerűek, kevesebbet betegeskednek, tovább élnek, több a lelki békéjük, és több szeretetet tudnak adni embertársaiknak, mint azok, akik dúskálnak az anyagiakban és a testi élvezetekben.

Egy barátom nagymamája 102 évesen boldogult meg. Életében kétszer szexelt, és mindkettőből gyermek lett. Nem volt gazdag. Tisztességesen, szeretetre méltó és szerető módon élte az életét. Idős korában is tündökölt az arca az élettől. Annyira ragaszkodtak hozzá a körülötte lévő emberek, hogy valahányszor ki akarta lehelni a lelkét, szó szerint felrázták a halálból. Végül egy véletlennek tűnő jelenség segítségével távozott az emberek, azaz a halottak soraiból.
Egy másik barátom nagymamája lemondott a családi örökségéről a testvérei javára, de mégis ő élt a legtöbbet az egész családból. Most már közel van a kilencvenedik életévéhez, és a megboldoguláshoz. Többször találkoztam vele. Az ő arca is tündököl, mert látja azt, ami már nem emberi, ami nem népszerű.
Kilenc hónapig tartó indiai és nepáli zarándoklatom során azt tapasztaltam, hogy az ottani emberek általában sokkal szegényebbek, és egyben sokkal boldogabbak, mint az európaiak. Természetesen az európai kényelemben levetített Indiáról szóló dokumentumfilmek ennek az ellenkezőjét próbálják „népszerűsíteni”.

Szerintem ezek után minden igazságot éhező ember számára teljesen nyilvánvaló, hogy ami népszerű, a legtöbbször nem életszerű, mert ami nép-szerű, az emberi, és nem isteni, nem Istentől való.
Ami isteni, azt nagyon kevesen értik, nagyon kevesen ismerik.

A legtöbb ember, akinek rákos daganata van, meghal a ráknak köszönhetően. Viszont egy néhányan meggyógyulnak. Tehát a jellemző, azaz a népszerű az, hogy a rák végzetes kimenetelű betegség.
A legtöbb esetben a lepra szintén gyógyíthatatlan. Ennek ellenére néhányan meggyógyultak belőle. Ez is azt igazolja, hogy a lepra általi halál népszerűbb, mint a leprából való kigyógyulás.
A legtöbb esetben, aki meghal, nem tér vissza az élők közé. Ettől függetlenül vannak olyan emberek, akik visszajöttek a halálból, és bizonyságot tettek arról, hogy a test halálával az élet nem ér véget, és egyáltalán nem mindegy, hogy az ember hogy élte az életét.

A huszonegyedik századi élet azt igazolja, hogy a boldogtalanság népszerűbb, mint a boldogság, a végzetes betegségből származó halál népszerűbb, mint a végzetes betegségből való kigyógyulás. Az emberi gondolkodás népszerűbb, mint az isteni gondolkodás. A halál népszerűbb, mint az élet. Sőt, a legtöbb népszerű dolog halálba visz. És az élet útja igencsak népszerűtlen. Miért? Azért, mert ami életszerű, az felülről való, mi meg földiek, földhözragadtak, testiek, azaz lentiek vagyunk.
Érted-é már a lényeget?

Amikor a népszerű megoldásokat, a népszerű információkat, a népszerű (közönséges) gondolkodást, a népszerű filozófiát, a népszerű spiritualitást, a népszerű zenét, a népszerű filmeket, a népszerű példaképeket, a népszerűséget választod, a halált választod. A nép, azaz a tömeg útját választod, a széles utat választod.

Ne feledd:
„Mert tágas az a kapu és széles az az út, a mely a veszedelemre visz, és sokan vannak, a kik azon járnak.
Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, a mely az életre visz, és kevesen vannak, a kik megtalálják azt.”
A legeslegszörnyűbb dolog az, amikor az emberek Jézus nevében választják a népszerű megoldásokat, a tágas utat, amikor csatlakoznak különböző vallási felekezetekhez. Isten könyörüljön rajtuk!

A népszerű, közönséges dolgokra, gondolkodásra milliónyi példát találhat bárki, ha körülnéz a világban, vagy a facebook tengerében. Ezért én most csak egy példát hozok fel a népszerűre és a népszerűtlenre egyaránt.
Népszerű: „Szeresd magadat feltétel nélkül!”
Népszerűtlen: „Ha valaki én hozzám jő, és meg nem gyűlöli az ő atyját és anyját, feleségét és gyermekeit, fitestvéreit és nőtestvéreit, sőt még a maga lelkét is, nem lehet az én tanítványom.”
Az első kijelentést a legtöbb ember örömmel veszi, mert az önzőség leuralta már a legtöbb lelket a Földön. Örömmel gondolja mindenki azt, hogy az önszeretet a legfontosabb dolog a világon. Persze a valóság mindenkinek megmutatja, hogy mibe torkollik az önszeretet és az önimádat útja.
A második kijelentés nem csupán népszerűtlen, hanem egyenesen felháborító és az agy számára felfoghatatlan. Mégis élet van benne azok számára, akik megértik a lényegét.
Sok mindent nem értek én sem ebből a világból, és valószínűleg sok mindent soha nem is fogok megérteni. Viszont egy dolog felől Isten kegyelméből teljes meggyőződést nyertem. Nevezetesen afelől, hogy nem sokan támadtak fel a halálból, de a Krisztus feltámadt; a feltámadás és az örök élet felé vezető út pedig egyáltalán nem tágas, egyáltalán nem nép-szerű.
És neked, drága embertárs, szabad akaratod van. Szabadon dönthetsz afelől, hogy a nép-szerű, az emberszerű, az emberi, a testi, a földi, a mulandó, a halálba torkolló megoldásokat választod, vagy pedig a népszerűtlen istenszerű, az isteni, a lelki, az égi, a mennyei, az örökkévaló, az életbe torkolló megoldásokat.
Krisztus szerint középút nincsen. Senki sem szolgálhat két úrnak, a föld és az ég urának egyszerre, mert vagy az egyiket gyűlöli és a másikat szereti; vagy az egyikhez ragaszkodik és a másikat megveti. Ismerd meg őt, és békülj meg vele drága embertárs, hogy igaz, örökkévaló életet lássanak szemeid! Ha segítségre van szükséged, ne tétovázz, kérj segítséget!

Isten adjon bölcsességet ahhoz, hogy ne azt válaszd, ami népszerű, hanem azt, ami életszerű!

Feliratkozás

Ha szeretnél értesítést kapni a legújabb bejegyzésekről,
írd be a pontos e-mail címed a lenti dobozba,
és kattints a „Feliratkozom!” szóra.

Egy kis türelmet kérünk!

Kérünk, ellenőrizd a postafiókodat
és a spam (levélszemét) könyvtárat.

P.S. Ha tetszett ez a gondolatcsomag, kérlek, ne “lájkold”. Nincs szükségem emberek elismerésére, dicséretére. Annál is inkább, hogy nem az én intelligenciámnak köszönhető ez a látás és ez a beszéd, hanem annak, aki által kegyelmet nyertem. Elég gyarló lelkemnek, ha az Örökkévaló néha megdicsér, amikor azt cselekszem, ami neki kedves, és olyan békét önt a szívemre, amelyet világi és emberi törekvéseimben korábban sosem tapasztaltam.
Ha látsz némi igazságot ezekben a gondolatokban, megoszthatod, megmutathatod embertársaidnak, de tisztelj meg azzal, hogy nem “lájkolod”.

Miért mondta Jézus, hogy aki nem gyűlölte meg magát, nem lehet az ő tanítványa?
https://www.facebook.com/kialtoszoapusztaban/videos/307600149863794/

Hozzászólás küldése: