Audió / Írások

Miben segít a facebook?

Miben segít a Facebook?     

Bármennyire is hihetetlen, a facebook minden egyes felhasználó számára teljesen valósághűen megmutatja, hogy hányadán áll Istennel, azzal az Örökkévaló igazsággal, amely az élettelen anyagot megelevenítette.
Hogy megértsd, miről szándékszom beszélni, ha elfogadod, meghívlak egy kis játékra, amelyet ha velem végigjátszol, te is megtudhatod, hogy milyen a kapcsolatod Istennel, és ha a következő percben meghalnál, mekkora lenne az esélyed arra, hogy bekerülj abba a tökéletes állapotba, amelyet Krisztus urunk mennyek országának, Isten királyságának nevezett.
A játék lényege az, hogy felteszek egy néhány kérdést, és ha te megpróbálsz teljesen őszintén válaszolni elsősorban saját magadnak, a végén megtudod, hogy állsz az örökkévaló dolgokkal, és mi a valószínűsége annak, hogy fizikai tested halála után igazi békét lássanak lelki szemeid.
Készen állsz? Kezdődhet a játék? Ha igen, íme az első kérdés:

1. Hiszel-e Istenben? Igen vagy nem? Írd le a választ egy darab papírra. Zárójelben megjegyezem, hogy én úgy sejtem, hogy ha Erdélyben egy felmérést végeznénk, elképzelhető, hogy a megkérdezettek közel 90 százaléka igennel válaszolna a legelső kérdésre.
Ha valaki nemmel válaszolt a fenti kérdésre, fogalmazzunk úgy, hogy (egyelőre) kiesett a játékból. Ha igennel válaszoltál, számodra jöhet a második kérdés.

2. Ismered-e Istent? Ha hiszel benne, de nincs fogalmad arról, hogy ki, illetve mi Ő, számodra itt, a második kérdésnél ért véget a játék, ugyanis egy olyan Istenben hiszel, akit nem ismersz, akiről nincs bizonyosságod, és akire talán nem is vagy kíváncsi. Viszont a móka kedvéért és a tanulságért, továbbolvashatod a játék instrukcióit. Azok számára, akik úgy gondolják, hogy van fogalmuk arról, hogy ki Isten, jöhet a harmadik kérdés.

3. Szereted-e Istent? Ha nemmel válaszoltad meg ezt a kérdést, ezen a ponton esel ki a játékból, mert egy olyan istent ismersz, akinek a szeretete nem  nyilvánvaló számodra, és akivel szemben nem érzel egy belülről kiáradó, megállíthatatlan szeretetet. Aki igennel válaszolta meg a harmadik kérdést is, a játék szabályai szerint a k0vetkezőt állítja magáról: hisz Istenben, (valamennyire) ismeri Istent, és szereti Őt. Most pedig egy kis szünet következik a játékban.

A szünet alatt segítségül hívom egy néhány barátom tudományát, akikről az a hír járja, hogy hittek Istenben, ismerték Istent, és szerették Istent olyannyira, hogy egyébről sem tudtak beszélni, mint Róla, és életük minden cselekedetével az Ő birodalmáról tettek tanúságot annak érdekében, hogy minél többen megszabaduljanak a világ lelket sanyargató börtönéből. Ezek a személyek Isten erejével és bölcsességével tanítottak, szabadítottak, gyógyítottak, halottakat támasztottak fel, hogy megmutassák az eltévelyedett, a hazugságok által bebörtönzött embereknek, hogy Isten él, és a mennyek országa valóságos.
Jakab apostol a következőt mondja: „nem tudjátok-é, hogy a világ barátsága ellenségeskedés az Istennel? A ki azért e világ barátja akar lenni, az Isten ellenségévé lesz.” (Jk 4:4)
János apostol, akiről az mondatott, hogy a mester kedvence volt, és aki által a legszebb és legmélyebb evangélium íratott a következőképpen szól: „Ne szeressétek a világot, se azokat, a mik a világban vannak. Ha valaki a világot szereti, nincs meg abban az Atya szeretete. Mert mindaz, a mi a világban van, a test kívánsága, és a szemek kívánsága, és az élet kérkedése nem az Atyától van, hanem a világból. És a világ elmúlik, és annak kívánsága is; de a ki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké.” (1 Jn 2:15-16)
Jézus azt mondja, hogy az Isten országa nem e világból való. (Jn 18: 36) Továbbá azt mondja, hogy nem szolgálhatjuk Istent és a világ urát egyszerre. Aki Istent szereti, nem szeretheti a világ urát, és aki a világ urát szereti, nem szeretheti Istent. (Mt 6:24) Azt is mondja, hogy Isten lélek. Ezért akik őt szeretik, lélekben és igazságban szeretik őt. A fent említett barátaim mindegyike annyira ismerte és szerette Istent, hogy önként lemondott minden földi jóról azért a gazdagságért, amelyet Isten kínál az Őt szeretők, az Őt keresők számára.

Ezeket a sorokat azért ollóztam be, hogy megmutassam, hogy azok, akik az életükkel bizonyságot tettek arról, hogy hisznek Istenben, ismerik Istent, és szeretik Istent, hogyan gondolkodtak, hogyan éltek. Most, hogy a nehezén túl vagyunk, felteszek egy utolsó kérdést, ami után egy teljesen pontos és valósághű képet fogsz kapni arról, hogy hányadán állsz Istennel, és ha a következő pillanatban meghalnál, mekkora lenne az esélyed, hogy bekerülj Isten jelenlétébe, a tökéletesség állapotába. Az utolsó kérdés a következőképpen hangzik.

Egyetértünk-e abban, hogy minden egyes őszinte ember azt mutatja meg az embertársainak, amit igazán szeret, amiben igazán hisz? Személyes meggyőződésem, hogy akarva-akaratlanul mindenki azt mutatja meg, azt hirdeti, azt népszerűsíti, amit igazán szeret, amiben igazán hisz. Azt mondja a legkedvesebb barátom, hogy „Mert a szívnek teljességéből szól a száj.” (Mt 12:24) Azt is mondja, hogy „Mert a hol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is.” (Mt 6:21)
Szomorúan közlöm veled, hogy ha nemmel válaszoltál a fenti kérdésre, te az utolsó kérdésnél estél ki a játékból. Ha a válaszod igen, és úgy gondolod, tudatosan vagy tudattalanul mindenki azt mutatja meg embertársainak, amit igazán szeret, amiben igazán hisz, elérkeztél a játék utolsó fejezetéhez, ahol teljesen nyilvánvalóvá válik, hogy állsz Istennel, miben hiszel igazán, mit szeretsz valójában, és hova kerülnél, ha a következő pillanatban örökre elvesztenéd a tested.
Összegezzük az eddigieket! Hiszel Istenben, ismered Őt, szereted Őt, és egyetértesz azzal, hogy minden őszinte ember azt mutatja meg embertársainak, amit igazán szeret, amiben igazán hisz.

Most pedig, drága barátom, ha van bátorságod, nyisd meg a facebookot, és kattints a saját nevedre. Görgess lefelé az üzenőfaladon, és nézd meg, hogy az elmúlt évben miben hittél, mit szerettél igazán, mit mutattál meg embertársaidnak. És utána válaszolj a következő kérdésekre:

Hiszel-e Istenben?
Ismered-e Istent?
Szereted-e Istent?
Ha a következő pillanatban véget érne az életed meglátnád-e azt a tökéletes állapotot, amelyet Isten előkészített az őt szeretők számára?
Vajon becsapod-e magad az Istennel való kapcsolatodat illetően?
Egyetértünk-e abban, hogy felettébb nagy önámítás és vétek azt mondani, hogy hiszünk az Örökkévalóban, az Ő országában, amikor az életünk erejét és idejét a mulandó, halandó, szemfényvesztő dolgok hirdetésére és népszerűsítésére fordítjuk? Vajon elképzelhető-e, hogy végzetes hazugságban vagyunk, amikor azt mondjuk magunknak és embertársainknak, hogy ismerjük és szeretjük Istent, amikor figyelmünket, testünk lámpását folyton a halott dolgokra fordítjuk?

(A most következő kérdést, akinek nem inge, ne vegye magára)
Drága embertárs, kérlek ne vedd rossz néven, de hogy szeretheted Istent, a Lelket, amikor a facebook oldalad, ahol igencsak sok időt eltöltesz, azt mutatja, hogy
– a testi szépségedet, a bűbájos mosolyodat mutogatod
– a saját sikereiddel dicsekszel és hivalkodsz
– a szenvedélyedet, és a hobbidat népszerűsíted
– a csodagyógyszereket hirdeted
– a tisztító és fogyókúrákat népszerűsíted
– a természet erejét isteníted
– megtévesztett, becsapott embereket kigúnyoló videókat osztasz meg
– az alkoholizmussal és a testiséggel viccelődő megosztásokat terjesztesz
– az önmegváltás tanait hirdető guruk videóit népszerűsíted
– a technika vívmányait, és az emberi intelligenciát hirdeted
– a munkádat reklámozod
– világot dicsőítő videoklipeket nézel, és mutogatsz
– a pénzen megvásárolt jólétet, kényelmet, vak-ációkat hirdeted
– emberi bálványokat, politikusokat, földi hatalmasságokat, sztárokat népszerűsítesz
– a halálra ítélt anyagi világ országait és azok dicsőségét hirdeted, amit határozottan elutasított Krisztus, amikor a magas hegyen. az ördög által megkísértetett

Drága olvasó, a facebook profilunk egy kiváló eszköz annak szemléltetésére, hogy hol van a mi szívünk, hol van a mi kincsünk valójában, és mit szeretünk a legjobban. Hogy ne hidd azt, hogy ez a cikk azért született, hogy elítéljen téged, őszintén megvallom, hogy az igazság tekintetében nekem sincs nagyon, mivel dicsekednem. Nem tudom, hova kerülnék, ha a következő pillanatban meghalna a testem. Nemrég még én is a saját dicsőségemet, a saját bölcsességemet hirdettem, Isten nevét szégyelltem. Krisztus nevét csak félve és nagyon ritkán ejtettem ki. És akkor is csak azért, hogy összehasonlítsam magam vele, hogy a saját emberi bölcsességemet, és felfedezéseimet reklámozzam, hogy felhívjam magamra a figyelmet, hogy emberi értelmemmel iriggyé tegyek másokat. És mindezt úgy tettem, hogy a felszínen a szerénység látszatát keltettem. Bevallom, mivel vak voltam, akkor még nem tudtam, hogy mit cselekedtem, és még mindig benne lennék ebben a végzetes önámításban, ha Isten oltalmazó keze el nem veszi a szellemi vakságot tőlem, aminek következtében összetörtem, mint egy kisgyerek, akit erőszakkal megfosztanak az édesanyja szeretetétől.
Kicsit úgy jártam, mint Pál. Most már nem a saját erőmmel, a saját bölcsességemmel dicsekszem, hanem a gyengeségeimmel, mert Isten megváltó, lelket átformáló bölcsessége és ereje erőtlenség által nyilvánul meg.
“Nagy örömest dicsekeszem azért az én erőtelenségeimmel, hogy a Krisztus ereje lakozzék én bennem. (2Kor 12:9)”
Tehát bevallom neked, hogy nem mint megvilágosodott, üdvösséget nyert, teljesen újjászületett, krisztusivá lett személy rovom ezeket a sorokat, hanem mint koldus, akinek a vakságát elvette a Krisztus, és aki nemrég megtudta, hogy Isten kegyelme nélkül senki és semmi lenne.
Azért írattak ezek a sorok, drága sorstárs, hogy segítségére legyenek minden egyes alázatos szívű embernek, aki a megtévesztés szelleme által vezérelve azt gondolja magáról, hogy hisz Istenben, és szereti Istent, miközben a rendelkezésére álló időt, egészséget, életerőt, a mulandóságra ítélt világ népszerűsítésére és dicsőítésére fordítja, Isten élettervének megismerése, megcselekvése és embertársaival való megismertetése helyett.
Ne áltassuk magunkat, drága barátaim! Istent, nem lehet becsapni. Az Ő törvénye örök érvényű és örökkévaló. A jelenések Jézusa tisztán kimondja, hogy a langyosság a legveszélyesebb állapot. A langyos emberek vannak a legjobban becsapva. Ha valaki nem hisz Istenben, nem ismeri Őt, nem esett szerelembe az Ő tervével, ne mondogassa magának, és másoknak, hogy Ő hisz Istenben, mert becsapja magát, és ezáltal elviselhetetlen tesi és lelki kínokat hoz magára és szeretteire. Inkább vállalja fel azt, hogy nem ismeri Isten tervét, az Ő törvényeit, és nem is kíváncsi rájuk. Ekképp megtapasztja döntésének egyenes következményeit, megízleli annak gyümölcseit, és lehet, hogy épp annak következtében nyílik fel a szeme. Teljes meggyőződésem, hogy épp azért van ott a világ, ahol van, mert emberek milliói hisznek vakon egy végzetes, lelket kárhoztató hazugságban. Abban hisznek, hogy hisznek Istenben, és szeretik őt, miközben teljes szívükkel, teljes lelkükkel, teljes elméjükkel, és teljes erejükkel (cselekedeteitekkel) a mulandóságra ítélt világot dicsőítik és hirdetik. Sajnos a vallásos keresztények vannak a leginkább kiszolgáltatva ennek a végzetes megtévesztésnek, mert a piramis alakú felekezetek, vallási mozgalmak, a báránybőrbe bújt farkasok a legszentebb nevet használják fel ellenük. Velük  Jézus nevében hitették el, hogy már újjá vannak születve, és már egyenes úton vannak a mennyek országa felé, miközben szinte mindent úgy csinálnak, mint a világi emberek. Ugyanazokat az ünnepeket tartják, és ugyanazon értékek szerint élnek, mint azok, akik sosem hallották Jézus tanításait.

Drága embertárs, nyisd meg a facebookod, és görgess legalább egy évet lefelé, hogy valós képet kapj arról, hogy ki az, mi az, amit/akit te igazán szeretsz. Ne feledd, hogy mindenki azt szereti, abban hisz igazán, amit megmutat embertársainak, mert “a szívnek teljességéből szól a száj”. Ha nincs facebookod, tedd fel magadnak azt az egyszerű kérdést, hogy a nap huszonnégy órájában mire fordítod a tested lámpását; Mit éltetsz, mit táplálsz a figyelmeddel, az időddel, és az életerőddel. Isten Örökkévaló országát vagy a földi dicsőséget?
Emlékezz arra, hogy Krisztus urunk azt mondta, hogy keressük előbb Isten országát, és az Ő igazságát, és amire szükségünk van itt a Földön, azok mind megadatnak nékünk.
Tudunk-e teljes bizalomban élni? Szerelembe estünk-e Isten lenyűgöző tervével? Ha igen, megtartottuk-e, vagy már rég elvesztettük az első szerelmet? Miért fáradozunk nap-mint-nap? Mire fordítjuk időnket, figyelmünket, életerőnket? Azokra a dolgokra, amelyek elmúlnak, vagy azokra a dolgokra, amelyek soha el nem múlnak, és amelyeket Krisztus evangéliuma által pecsételt el az élet szerzője, Isten? Ismerjük Krisztust tanításait? Hiszünk bennük? Ha igen, megcselekedjük azokat? Megosztjuk a Krisztus által felkínált lehetőséget embertársainkkal? Miközben megosztjuk, érezzük-e Isten erejét, bölcsességét? Egyáltalán megfogant-e bennünk az örök élet magva? Ha igen, termett már harminc annyit, hatvan annyit, száz annyit? Ha nem termett, elmondhatjuk hogy hiszünk Istenben, ismerjük és szeretjük Őt?
Halljuk és cselekedjük az ő szavait, és azáltal lelkek menekülnek meg, vagy még mindig keresgélünk az interneten, kutakodunk, filozofálunk, vitázunk? Vannak-e igaz bizonyságaink Isten megmentő erejéről?
Ezek mind olyan kérdések, melyek szembesíthetnek minden egyes Istenigazában hívő embert a jelenlegi állapotával, azzal, hogy visszasomfordált-e a világ álbiztonságába, vagy még mindig Isten kezében van az ő szíve, az ő elméje, az ő lelke, és az ő cselekedete.

Az elmúlt években sok fiatal férfi és nő halt meg a környékünkön. Az írás szerint nem természetes dolog, hogy valaki fiatalon elveszíti az életét. Valahányszor egy tragédia hírét hallottam, felkerestem az elhunyt személy facebook oldalát, hogy megnézzem,  milyen szellemiségnek kötelezte el, rendelte alá az életét; melyik volt az a szellemiség, amely a korai halált okozta. Szomorúan állapítottam meg, hogy mindegyikük tudatlanul a fenti listában szereplő kincseket hirdette és népszerűsítette. Egyetlen egy sem volt közöttük, aki az élő Isten dicsőségéről beszélt volna facebookos barátainak. Ezen kívül feltűnt az is, hogy mindegyikük facebookos személyazonossági igazolványán ott ékeskedtek az egyiptomi és hindu (földi) istenségek szimbólumai. Az Ohm szimbólum, az Anch kereszt és társai. Eleinte összeesküvés-elméletnek tartottam a szimbólumokról szóló beszédeket, és nem hittem, hogy van összefüggés a megtévesztés ura és a szimbólumok között. Azóta sajnos teljesen bebizonyosodott számomra, hogy minden hely, minden Istent nem ismerő személy, magán hordozza azon szellemiségnek a jelképeit, amelynek tudatlanul elkötelezte életét, és amely lassan de biztosan megfosztja őt fizikai testétől és a lelkétől.
Egy soron következő írásban megemlítek egy néhányat ezen szimbólumok közül annak okáért, hogy meglássátok, hogy ezek a jelképek pecsétként vannak jelen a különböző templomokban, vallási felekezetekben, mozgalmakban, zászlókon stb. Elöljáróban most csak annyit mondok, hogy az élő Istennek nincs szüksége semmiféle szimbólumra, hogy valakit megmentsen. Bármilyen meglepően hangzik, még keresztre és Jézus képekre sincs szükség, ugyanis Ő az ember szívébe, lelkébe és elméjébe írja be az élet igazságait az Ő szolgáinak szavai és az Ő személyes jelenléte (a Szent Lélek) által.
Drága olvasó, fontos tudnod, hogy neked még van esélyed! Hagyd a vallást, a piramis hierarchiára épülő gyülekezeteket, ahol mindig egyetlen személy tanít, és hirdeti az igét. Hagyd a szenzációs, fület csiklandozó tanokat. Ne engedd magad megtéveszteni a látvány, a díszlet, az érzelgős és hangzatos beszédek által. Helyette fordulj személyesen az Élő Istenhez. Olvasd az evangéliumokat és kérd alázattal, hogy az ég és a föld Teremtője elvegye a szellemi vakságot tőled, hogy megérthesd, amit olvasol. Tudjál róla, hogy ugyanez az Isten mindig kirendeli számodra azt a “kettő-hármat” (akár többet is), akikkel együtt kereshetitek, tanulmányozhatjátok és cselekedhetitek az Ő igazságait.

Féltő szeretettel
“egy Kiáltó Szó a Pusztában”

P.S. Mint tudod, magam mögött hagytam a régi tömlőt, a Szabad Gondolatot. Feltett szándékom, hogy ezen a blogon, olyan gondolatokat osszak meg, amelyek még ha kényelmetlenek is az elején, ténylegesen segíthetnek az embereknek megszabadulni a világ hazugságaitól, és megtalálni azt a keskeny utat, amely drága Krisztusunk szerint örök életre visz. Ha értékesnek és inspirálónak tartod az itt megosztott gondolatokat, nem bánom, ha legalább az elején egy kicsit segítesz a népszerűsítésben annak érdekében, hogy másokhoz is eljussanak, másokat is istenszeretetre és igaz életre motiváljanak. Nyilván nem az a cél, hogy mindenki olvassa ezt a blogot, hanem az, hogy aki meghallhatja a lelket felszabadító üzenetet, esélyt kapjon arra, hogy valamikképp találkozzon vele (akár egy Kiáltó Szó által). Isten adjon neked örök-értékű és örök-érvényű fizetséget a segítségedért!

Feliratkozás

Ha szeretnél értesítést kapni a legújabb bejegyzésekről,
írd be a pontos e-mail címed a lenti dobozba,
és kattints a „Feliratkozom!” szóra.

Egy kis türelmet kérünk!

Kérünk, ellenőrizd a postafiókodat
és a spam (levélszemét) könyvtárat.

2 thoughts on “Miben segít a facebook?

  1. Drága Barátom!
    Továbbra is örülök, hogy vagy, és örülök a jelen megnyilvánulási formádnak is.
    Bizony, a facebook is a leginkább csak azt mutatja meg, hogy az ember Isten vagy a Sátán mellett döntött-e. Nem kérdés, hogy révén a legtöbb ember magát, vagy a másik embereket isteníti, de a legrosszabb benne is az, hogy használják a hamis mindenható isten népszerűsítésére, és sajnos a dicsőítésére is.

  2. Drága testvérbátyám, én amikor a hullámokra nézek, néha annak örülnék a legjobban, ha már nem lennék. 🙂 Viszont, amíg úgy kedves a Jóistennek, igyekszem lelkesedéssel, teljes odaadással végezni azt a munkát, amellyel Krisztus urunk által megbízattam. Ölellek!

Hozzászólás küldése:

%d blogger ezt szereti: